Véres terrortámadások jöhetnek Nyugat-Európában

People gather with placards and Palestinian flags to take part in a 'March For Palestine', part of a pro-Palestinian national demonstration, in London on October 14, 2023, organised by Palestine Solidarity Campaign, Friends of Al-Aqsa, Stop the War Coalition, Muslim Association of Britain, Palestinian Forum in Britain and CND. British Prime Minister Rishi Sunak called on Israel Friday to take "every possible precaution to protect civilians" in its response to last weekend's deadly attack by Hamas. (Photo by Adrian DENNIS / AFP)

Az EU továbbra sem hajlandó nyíltan fellépni a migrációval szemben, sem határozottan elítélni az illegális bevándorlást, ahogy azt sem ismerik el, hogy a bevándorlás és a terrorizmus európai erősödése egyenesen arányosak egymással – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy egyre inkább fokozódik a terrorveszély Európában. A Századvég tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy mára a teljes balkáni útvonalra jellemző, hogy míg a korábbi években az érkező migránscsoportok menekültek a rendőri erők elől, ma már rájuk támadnak, dobálnak, kiabálnak és – jobb esetben csak a levegőbe – lőnek. Hozzátette: az Unió területére bármi áron való bejutást már-már alapvető emberi jognak tekintik.

Rendszeressé váltak az erőszakos, fegyveres támadások a határnál; az egyre erősödő migrációs nyomás egyre inkább hozza be a terrorizmust az Európai Unióba – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Ön mennyire ért egyet ezzel a kijelentéssel?

Engedje meg, hogy felidézzem, amikor a 2022. júliusi szabadkai incidens kezdetén a szerb–magyar határán fekvő Szabadka városánál, egy Kelebiához közel eső erdős területen történt, hogy két migránsokból álló (afgán és pakisztáni muszlim) csoport összecsapott egymással, és a konfliktus során kézi lőfegyvereket is használtak. A lövöldözésnek legalább egy halottja és több sebesültje volt. Aztán jött 2022. novembere, akkor fegyverekkel támadtak egymásra migránsok, lövések dördültek a Röszkével szomszédos Horgoson, egy 20 év körüli bevándorló férfit mellkasi lőtt sebekkel szállítottak kórházba.

Mára a teljes balkáni útvonalra jellemző, hogy míg a korábbi években az érkező migránscsoportok menekültek a rendőri erők elől, ma már rájuk támadnak, dobálnak, kiabálnak és – jobb esetben a levegőbe – lőnek.

Európában a terrortámadások 89%-át második és harmadik generációs „bevándorlók" (migrációs hátterűek) és első generációs bevándorlók követték el – ami magában foglalja mind a szabályos, jogszerű, mind pedig irreguláris módon érkezőket – ezért létezik konkrét statisztikai (nemcsak fizikai, kriminológiai) összefüggés is a bevándorlás és a terrorizmus között. Az úgynevezett START InSight adatbázisában regisztrált 138 terrorista közül 65 (azaz 47%) szabályos módon érkezett migráns; 36 (azaz 26%) második vagy harmadik generációs bevándorló; 22 fő (16%) irreguláris bevándorló, ez utóbbi arányszám növekszik, és 2020-ban az elkövetők 25%-át tette ki. Szintén jelentős az iszlámra áttért európaiak aránya, akik a támadók 8%-át teszik ki. Ugyanezen adatbázis szerint: a maghrebi (észak-afrikai) eredet markánsan érvényesül: a terrorizmussal való kapcsolatban leginkább érintett etnikai-nemzeti csoportok a marokkói (Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban) és az algériai (Franciaországban).

Kocsis Máté azt is mondta, hogy minden egyes terrorcselekményért a brüsszeli politika a felelős; a migránsútvonalak ugyanis nemcsak a terroristákat, hanem a fegyvereiket is hozzák, ami ellen minden erővel fel kell lépni. Mi az oka, hogy egyre erőszakosabban lépnek fel a migránsok?

Az Európai Unió főbb intézményei, vezetői kifejezetten bátorítják a bevándorlást, ami, egyrészt a migrációs nyomás fokozódásához vezet, másrészt az érkező migránsokat arra is ösztönözheti, hogy erőszakosabban lépjenek fel az európai országok hatóságaival szemben a fizikai határok mentén:

az Unió területére bármi áron való bejutást már-már alapvető emberi jognak tekintik.

A migráció ugyanakkor egyre nagyobb társadalmi kockázatokat hordoz Európában. Az illegális bevándorlás semmiképpen nem alapvető emberi jog: az őshonos népesség védelme, biztonsága, az állampolgárok biztonsága, a közrend nyugalma és a kulturális integritás fontossága mind a migrációs folyamatok féken tartása és ellenőrzése mellett szólnak. Egy harmadik országbeli polgár más (például uniós) államok területén való tartózkodása nem értelmezhető egyetemes jogként, az mindenképpen korlátozható, amikor ezt a körülmények indokolják.

A muszlim bevándorlók túlnyomó többsége nem hajlandó beilleszkedni, és így alakulnak ki egy országon belül a párhuzamos társadalmak, ami további konfliktushoz, feszültséghez, erőszakos cselekményekhez vezethet a migránsok részéről.

A legfontosabb keresztény ünnep, a közelgő karácsonyi időszak alatt a terroristák egyik legfőbb célpontjává válhatnak a kereszténységüket megélő, ünneplő „őshonos" tömegek (az eddigi legtragikusabb karácsonyi terrortámadás 2016-ban történt Németországban, 12 ember veszítette életét).

Bayer Zsolt publicista egyik videójában mondta azt, hogy a nyugati értelmiség a terrornak és a zsidók lemészárlásának tapsol. Ön hogyan látja most az izraeli háborút és az annak kapcsán fokozódó európai helyzetet?

2023. október 28-án több százezer tüntető gyűlt össze Európa, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok és Ázsia városaiban, hogy Izrael ellen, Palesztina mellett tüntessenek. Az egyik legnagyobb (50-70 ezer fő közötti) tömegtüntetés London központi részén volt, ahol történek incidensek: legalább kilenc letartóztatást hajtottak végre, ebből kettőt rendőrök elleni támadás miatt, hetet pedig közrend megsértése miatt – amelyek közül néhányat gyűlölet-bűncselekményként kezeltek a hatóságok. A Pew Research Center kutatása alapján

Nyugat-Európa jelentős, akár húszmillió fő körüli muszlim közösséggel is rendelkezhet, főleg az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban összpontosulva.

Egyre fokozódik a verbális (sőt részben már fizikai) erőszak Nyugat-Európában: például a Németországi Zsidók Központi Tanácsa bírálta azt is, hogy a német állam nem foglal állást egyértelműen a Hamász-terror relativizálása ellen, továbbá a szervezet szerint

Németországban lábra kapott a zsidógyűlölet és az Izraellel szembeni ellenségesség, amely nyíltan előfordul az utcákon, előadótermekben vagy a színházakban (például Dávid-csillagos falrajzok megjelenése zsidók házán). Nyugat-Európa a 24. órában van, a kilátásai pedig korántsem adnak okot optimizmusra.

Míg Nyugat-Európában az iszlamista terrort támogató és propagáló tüntetések zajlanak, addig Magyarországon erre sem igény, sem jogi lehetőség nincs. A kormányzat kifejezetten helyesen döntött úgy, hogy betiltja a terrorpárti tüntetéseket hazánkban.

Mit tehetne Brüsszel, és mit nem tesz a jelenlegi helyzetben?

A Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán összeállította a terrorcselekményekben érintett, és ennek okán korlátozó intézkedések hatálya alá vett személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét. Egy megoldás lehet a jegyzék (amelyet rendszeresen, legalább 6 havonta felülvizsgálnak) szigorítása úgy, hogy bármely szervezet, csoport, amelyhez terrorgyanús személy köthető, szigorú szankciókkal a jegyzékbe kerüljön. Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat saját szankciókat az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató személyekkel és szervezetekkel szemben. A fentiekkel összefüggésben ezen eszköz szigorítása, illetve kiszélesítése szükséges.

Van interoperabilitási keretrendszer az EU-ban használt információs rendszerek között, van úgynevezett Schengeni Információs Rendszer, a Schengeni határellenőrzési kódex pedig egységes közös szabályokat biztosít az uniós országoknak a külső határokon történő ellenőrzés, a beutazási követelmények kapcsán. Ennek ellenére az Európai Unión belül az iszlamista fenyegetésekkel kapcsolatos jobb információcsere hiánya mind a mai napig viták (és bírálatok) tárgya, és ez annak tulajdonítható, hogy lényegében még nem sikerült megállapodni a fenyegetés közös meghatározásában.

Brüsszelben prioritásként kellene, hogy megjelenjen az integrációs közösség külső fizikai biztosítása, a határok védelme az illegális migrációval szemben, illetve az Uniónak – ha már egyes nemzetállamok látják el az uniós határok védelmét – finanszíroznia kellene a határvédelemmel járó fokozódó állami költségeket ahelyett, hogy politikai boszorkányüldözés keretében, korántsem jogállami nyomásgyakorlási eszközzel élve, megvonja a fősodorral egyet nem értő tagállamoktól az uniós jog szerint járó forrásokat.

A fentiek ellenére az EU továbbra sem hajlandó nyíltan fellépni a migrációval szemben, sem határozottan elítélni az illegális bevándorlást, ahogy azt sem ismerik el, hogy a bevándorlás és a terrorizmus európai erősödése egyenesen arányosak egymással. Ezen deklarációk hiányában nincs hathatós fellépés sem a bevándorlókkal szemben, akik szisztematikusan figyelmen kívül hagyják az őket kiutasító határozatokat, illegális tartózkodásuk pedig csak akkor kerül reflektorfénybe, amikor valamilyen súlyos bűncselekményt követnek el.

A kormány által indított újabb nemzeti konzultáció hogyan segíthet a fennálló helyzetben?

Ez lesz a 13. nemzeti konzultáció 2010 óta. A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös „országértékelő beszédében" használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy tervezett intézkedéseit a választókkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. A magyar kormány szorgalmazza a nép bevonását a fontosabb kérdések eldöntésébe, ezért hozta létre a nemzeti konzultáció intézményét, melynek lényegét Orbán Viktor így határozta meg:

mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk.

A nemzeti konzultáció egy kvázi (a referendumnál formailag és tartalmilag kötetlenebb) konzultatív (véleménynyilvánító) népszavazás, így a közhatalom gyakorlásának a nép általi kivételes, közvetlen formája, ezáltal pedig a létező legdemokratikusabb jogintézmények egyike. Bár Magyarország Alaptörvénye csak az ügydöntő népszavazást ismeri el alkotmányos szinten, a demokratikus hatalomgyakorlásnak és a jogállami működésnek fontos előfeltétele, hogy a nép akarata akkor is megvalósuljon, ha magáról a népakaratról a többség érvényesen nem nyilatkozik, de a reprezentatív minta nyomán arra alappal lehet következtetni. Előnye a népszavazáshoz képest, hogy nincs alkotmányos kerete, a nemzeti konzultáció bármilyen kérdésről szólhat, és nincs érvényességi küszöb sem.

Az egyik fő lényege, hogy a jogalkotó lássa, hogy egyes kérdésekben a magyar emberek határozott többsége milyen álláspontra helyezkedik.

A legújabb konzultáció kérdéseit még nem ismerjük, de minden bizonnyal téma lesz Magyarország biztonsága, a migráció, az Európában és a régiónkban fokozódó terrorveszély és mindezek vonatkozásában a Brüsszelben képviselendő magyar álláspont. Mert a nemzeti konzultáció nemcsak a hazai, de az európai politikusoknak is irányt mutat, ráadásul a beérkezett konzultációs ívek szimbolikus értelmében – a rendszeres magas részvétel és érdeklődés okán – az egyik legrettegettebb közpolitikai eszköznek számítanak a nemzeti kormány kezében.