November 11-én robbant a hír, hogy két nappal korábban házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. A következő napokban az is nyilvánosságra került, hogy a 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indult eljárás keretében okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.
Az Index később arról értesült, hogy többek között aláírás-hitelesítő dokumentumokat foglaltak le a NAV munkatársai egy ügyész jelenlétében a főpolgármester jogi főtanácsadójának ügyvédi irodájában. A portál azt is megírta, hogy az aláírás-hitelesítők olyan iratok, amelyek az adományozók létét hivatottak igazolni. A tíz dokumentumokon két MSZP-s neve szerepelt, akik azonban csak egy alkalommal vettek részt adományláda felbontásában, a ládába érkezett összeg megszámolásában és jegyzőkönyvezésében.
Az Index megkeresésére az MSZP azt közölte, hogy munkatársaikat tanúként hallgatta meg a NAV, ahol elmondták: az első jegyzőkönyvet követő további kilenc okiratot nem ők írták alá, azoknál a ládabontásoknál jelen sem voltak. Ebből következik, hogy a további kilenc jegyzőkönyvön nem szerepelhetne a nevük, azaz azokat meghamisíthatták.
Az eljárás még júniusban kezdődött, miután a Nemzeti Információs Központ által az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága számára a tavalyi választások külföldi befolyásolásáról készített összefoglaló jelentésből kiderült, hogy a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom számlájára is jelentős pénzösszegek érkeztek, méghozzá négyötöd részük euróban és angol fontban. Később a mozgalom számlavezetője, az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt.
A 99 Mozgalom pénzügyeit kezelő Perjés Gábor, aki egyébként a Párbeszéd önkormányzati képviselője, többször is olyan jegyzőkönyveket adhatott át az OTP-nek, amelyek szerint az adománygyűjtő ládákba két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet tettek. A feljelentésben viszont a bank megállapította, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el. Közben a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak, és összetapadtak.
Tordai Csaba a novemberi házkutatás óta hallgat, sőt, teljesen eltűnt a nyilvánosság elől: telefonon elérhetetlen, a sajtómegkeresésekre nem válaszol, sem az irodájánál, sem a Városházán nem mutatkozott azóta.
Tordai barátja, megbízója, Karácsony Gergely sem túl bőbeszédű ebben az ügyben, ha mégis válaszol a sajtó kérdéseire, akkor hónapok óta ugyanazt az a magyarázatot adja elő az általa alapított mozgalom gyanús adománygyűjtéséről. Szerinte anonim adományozók hordták össze a félmilliárd forintot, akikről ugyan semmit nem tud, de azt állítja, hogy minden jogszerűen történt, és továbbra is maximálisan élvezi a bizalmát Tordai Csaba. Karácsony magyarázata több ponton ellentmond önmagának és a tényeknek, a főpolgármester érvelését többségében már a baloldali politikai szövetségesei sem hiszik el.
De vissza Tordai Csabára: a jogi főtanácsadó iránti rendíthetetlen bizalom nem a véletlen műve! A valódi okokat a 2010 előtti években kell keresni. A Magyar Nemzet korábban részletesen ismertette Tordai karrierjét: a pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, majd egy SZDSZ-közeli jogi lapnak dolgozott, aztán Demszky Gábor munkatársa lett, sőt, az SZDSZ-es Új Generációhoz is csatlakozó Tordait az akkori főpolgármester a párt egyik kulcspozíciójába, az ügyvivői testület tagjának is ajánlotta.
Tordai komoly karriert futott be a baloldal hatalomra jutását, 2002 tavaszát követően. 2003 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2007. július 1-től 2008 februárjáig a gyurcsányi Miniszterelnöki Hivatal (MeH) jogi és koordinációs szakállamtitkára, aztán államtitkára volt.
A 2010-es kormányváltáskor mint a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára Tordai vezényelte le a botrányba fulladt átadás-átvételt. Amint arról a Magyar Nemzet beszámolt, az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait, amiről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.
Az Origo 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origo.
Később ügyvédként dolgozott, a TMC First Tanácsadó Kft.-ben Oszkó Péter, korábbi baloldali pénzügyminiszter cégtársa lett. Ezzel együtt továbbra is a balliberális hálózat és a Soros-szervezetek fontos embereként tűnt fel a sajtóban, így például a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán. 2011 és 2019 között folyamatos volt a jelenléte a külföldről finanszírozott Átlátszó portálnál.
A baloldal 2019-es fővárosi győzelme után Karácsony Gergely a Városházán alkalmazta jogi főtanácsadóként, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Tordainak kulcsszerepe van az önkormányzat működtetésében. A Városháza tervezett eladása miatt kirobbant botrányban az Anonymus néven megismert álarcos alak által nyilvánosságra hozott egyik hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi üzlet- és „harcostársa”, Gansperger Gyula mutatta be a helyzetet. Úgy fogalmazott: „Tehát nincs úgymond hivatali tisztsége. De minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja a Gergő a szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.”
A jogszabályokhoz való „rugalmas” viszonyulás több múltbeli bizonyítéka után nem meglepő, hogy a 99 Mozgalom botrányában is Tordai irodájában foglaltak le az adónyomozók bűncselekményre utaló bizonyítékokat.