Szijjártó Péter: Készen állunk a harcra a progresszív külpolitikával szemben

Vágólapra másolva!
Akormány készen áll a harcra a progresszív külpolitikával szemben, amelynek célja a szuverén, nemzeti külpolitika megsemmisítése, az egyhangúság követelménynek kivezetése az európai uniós külpolitikai döntéshozatalból - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) pénteken Budapesten.
Vágólapra másolva!

A tárcavezető az Alapjogokért Központ által megrendezett esemény zárónapján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy létrejött a progresszív külpolitikai nyomulás első struktúrája, ugyanis kilenc EU-tagállam csoportot alkotott, amelynek deklarált célja az egyhangúság kivezetése az európai külpolitikai döntéshozatalból. "Ez pedig nem mást jelent, mint hogy a nemzeti érdekeknek annyi" - fogalmazott.

- jelentette ki.

Felidézte, hogy Berlin az ukrajnai háború megindítását követően azt hangoztatta, hogy nem fognak fegyvereket küldeni, ehhez képest mára tevékenyen részt vesznek a legmodernebb nehézfegyverzet szállításában.

- mondta.

- tette hozzá.

Aláhúzta:


Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar külpolitika magyar külpolitika marad, a döntéseket továbbra is Budapesten fogják meghozni, és ezek a jövőben is kizárólag nemzeti érdekeket fognak szolgálni.

- közölte.

- hangsúlyozta.

Ezt követően arról számolt be, hogy Brüsszel a háborúra adott válaszaival tönkreteszi az európai gazdaságot, tíz szankciós csomagot fogadtak el, amelyek rosszak a kontinens vállalatainak, miközben az Egyesült Államokban olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek kedveznek a helyi cégeknek.

- emelte ki.

- mondta.

A miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország kis országként az elmúlt időszak minden válságából megerősödve került ki, ami kizárólag úgy lehetett lehetséges, hogy a kormány soha nem vette figyelembe a nemzetközi liberális mainstream diktátumait, ragaszkodott a szuverenitásához és minden nehézségre magyar választ adott a nemzeti érdekek alapján.

Erre példaként említette a gazdasági világválság idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldését, a progresszív adókulcsok megszüntetését, a migrációs krízis alatt a szigorú határvédelmet és a kötelező letelepítési kvóták elutasítását, a koronavírus-járvány során pedig a keleti vakcinák engedélyezését és a beruházásösztönzési programot.