A szerdai kormányülésen a miniszterelnök tájékoztatást adott az európai uniós csúcstalálkozó legfontosabb eseményeiről. A kormány továbbra is úgy látja, hogy a Miniszterek Tanácsában megszületett döntés szemben áll a korábbi egyhangú politikai vállalási megegyezésekkel. Ezért a kormány nem járult hozzá a döntés megerősítéséhez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Hozzátette: a tervezett új szabályozás esetében nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről van szó, hanem legalább
évente 10 ezer migráns kérelmét kéne elbírálnia Magyarországnak.
Befogadó táborokat kellene létesíteni Magyarország területén, amelyek könnyen válnának migránsgettókká, míg ezek a táborok uniós jogszabály szerint nem lehetnének zártak. „Ebben a formában a táborok a létrehozása a határkerítés lebontásával lenne egyenlő" – hangsúlyozta.
Mindeközben az uniós döntés szerint a migránsok több mint negyedét, 28,3 százalékát kéne Magyarországnak befogadnia.
Gulyás Gergely kiemelte, a legnagyobb negatívuma a szabályozásnak, hogy ráerőlteti Európára, Magyarországra és a magyar emberekre a migránsokat. Meghívót küld az illegális bevándorlóknak.
A magyar kormány minden jogi és politikai eszközt megragad annak érdekében, hogy ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás ne léphessen hatályba.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a migránsok elosztását Magyarország nem egyedül ellenezte, Lengyelország is így szavazott. A miniszter elmondta, sok olyan ország van, amely egyetért Magyarországgal a migráció megítélésében, de sok migráns van a területén, így ott a nemzeti érdeket a migránsok elosztása jelenítené meg. Ilyen például Olaszország.
Egy másik fontos téma volt a múlt heti uniós tanácsi ülésen, hogy Brüsszel további 98 és fél milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól.
Ez a tizenötszöröse az éves magyar szja-befizetésnek, nagyjából a teljes magyar állami költségvetés éves összege. A tagállamokra elosztva ennél lényegesen kevesebb jutna Magyarországnak, de még így is akkora összegről van szó, hogy nem véletlen, hogy se Ausztria, se Németország nem akarja ebben a formában vállalni
- fogalmazott Gulyás.
A miniszter aláhúzta, mindenekelőtt tisztázni kell, hol van a pénz, és mire költötte a bizottság. Mint mondta, éppen hogy több pénznek kellene lennie az EU költségvetésében, hiszen Lengyelországnak és Magyarországnak még mindig nem fizettek. Gulyás Gergely elmondta, a tervezett fizetésből 50 milliárd menne Ukrajnának, de migránsokra is költenének belőle határvédelem helyett. Ezen kívül az összegből másfél milliárd eurót költenének a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére.
Az EU-s tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer, az európai szemeszter ajánlásainak egy része elfogadhatatlan Magyarország számára, mert például a hatósági energiaárak megszüntetésére szólít fel – hangsúlyozta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, ez a rezsicsökkentés felszámolásához vezetne.
A szemeszter egyebek mellett a családügyi, oktatási és az egészségügyi kiadások felülvizsgálását kéri, amit a kormány meg is fog tenni, de ebből nem következik, hogy el is fogadják az ajánlásokat, hiszen ezek nem kötelező érvényűek.
Az oktatásban hasonló lépést tenne a kormány, mint az egészségügyben – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy gyors, jelentős fizetésemelés jár a pedagóguskar számára, amihez szükség van jelenleg az eddig meg nem érkezett EU-s pénzekre is. Később, folytatta, költségvetési forrásból emelik majd tovább a tanárok bérét.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy majdnem 170 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelték el a rezsivédelmi alap fejezetének terhére. Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint.
A Franciaországban kialakult helyzetről Gulyás Gergely azt mondta, messzemenő következtetéseket lehetne levonni, miért alakult ki ekkora feszültség a társadalomban, ami ilyen pusztításig fajult, de ez nem a magyar kormány feladata.
Mindaz, amit a migráció ellen teszünk, éppen azért van, hogy a Franciaországban tapasztalt társadalmi feszültségektől megóvjuk Magyarországot
- fogalmazott
Arra, hogy Lengyelország népszavazást kezdeményezne a migrációról, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, Brüsszel úgy akar a migrációról szabályozásokat és törvényeket hozni, hogy az európai embereket nem kérdezi meg.
„Eddig egyedül Magyarország járt elöl jó példával, mi voltunk azok, akik 2016. október 2-án népszavazást tartottak a migrációról. Ez egy jó, demokratikus, és éppen ezért üdvözítő próbálkozás a lengyel kormány részről, hogy Lengyelország is mondhasson véleményt arról, akar-e migránsokat befogadni brüsszeli erőszak hatására" – tette hozzá.
Karácsony Gergely főpolgármester botránya kapcsán kérdésére a tárcavezető úgy fogalmazott: azt látjuk, hogy Budapest vezetése is azt állítja, hogy az ország leggazdagabb városa csődhelyzetbe került. A közgyűlésnek ezért érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy nem-e járnának jobban, ha új "csődgondnokot" keresnének.
Mert a jelenlegi városvezető jó állapotban vette át Budapest vezetését, ma pedig ott tartunk, hogy a főváros saját, balliberális vezetői szerint is Budapest csődben van
- fogalmazott a miniszter.
A Karácsony Gergely 99 Mozgalmat érintő kampánytámogatás ügyében a miniszer azt mondta: teljesen világos, hogy Karácsony egy pénzmosási ügybe keveredett. Az, hogy valaki 500 millió forint értékben adjon támogatást, ráadásul a befizetés euróban történjen, úgy, hogy világos pénzmosási szabályok vannak, önmagában is jól mutatja, okkal lehet feltételezni, hogy a szabályokat nem tartották be. Éppen ezért mielőbb tisztázni kell az ügyet.
Feltáró vallomást kellene tennie a főpolgármester úrnak – mondta Gulyás Gergely arról, hogy pénzmosás gyanúja merült fel Karácsony Gergely 99 Mozgalma körül. A miniszter furcsállta, hogy van egy ember, akinek minimális jövedelme van, érdemi megtakarítása nincs, majd az OTP-ben befizet 500 milliónyi támogatást nagyrészt euróban. „Az a kérdés, miből származott a pénz. Reméljük, nem bűncselekményből" – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely közölte azt is: a kormány továbbra is tárgyal a Budapest Airport megvételéről, de hogy az államnak ebben mekkora részesedése lesz, az az egyeztetések függvénye. Elmondta azt is: egy kormánymódosítás szerint államosítják az MR- és CT-vizsgálatokat, valamint a kórházi patikák kiszervezését is előkészítik. Ennek a célja, hogy ezek az eszközök a közgyógyellátásban legyenek, és minél több embert tudjanak megvizsgálni, a józan ész szabályai szerint ez rövidebb várólistákat hoz majd – tette hozzá.
Gulyás Gergely az Origo kérdésére azt közölte, hogy szerinte nehéz nem egyetérteni a legfelsőbb bíróság elnökének szavaival, aki az Európai Bizottság (EB) 2023. évi jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete kapcsán kijelentette: a Kúriára vonatkozóan az EB ellenőrzés nélkül vette át az Országos Bírói Tanács (OBT) minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét. A miniszter szerint
sajnálatos, hogy az OBT néhány tagja, aki bíróként is szívesen tárgyalt külföldi kormányokkal Brüsszelben és jelentgette fel a saját kormányát azért, hogy elérjenek egy olyan személyre szabott jogalkotást, hogy őket újra lehessen választani. Úgy tűnik tehát, hogy nem fejezték be az aktivitásukat
- jegyezte meg.
Budapest esetleges csődjével kapcsolatban az Origo kérdésére elmondta, a történtek kapcsán az a kérdés, hol van a pénz, hogyan és mire költötték el. Ha jogszabálysértő módon tették, akkor lehetséges jogi következménye, de erről a bíróság dönt. Mint mondta, egyelőre nem tudják, hogy mit jelent a csődközeli helyzet, de nem akarnak találgatásokba belemenni addig, amíg pontosan nem tisztázták a helyzetet.
A kormány azt várja, hogy ne menjen csőbe a főváros. Ha mégis így lesz, akkor az állam is kialakítja majd a viszonyát ehhez, illetve, hogy hol és mit tudnak segíteni
- mondta a miniszter.
6000-7000 milliárd forintba kerülne a pedagógusbérek emelése, ebből 800 milliárd forint lesz uniós pénz – közölte a miniszter. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megoldja a problémát és emelje a béreket. Nem volt olyan pont, amiről ne tárgyaltak volna, vagy ne sikerült volna kompromisszumra jutni.
Nem véletlen, hogy a tüntetésekből is kifogyott a szufla
- jegyezte meg. Arra, hogy állítólag több tanár is belengette a felmondását az új életpálya törvény miatt, közölte: össznépi jóslás helyett inkább megvárná, mi fog valóban történni. Mint fogalmazott, a tanárok nagy része azért volt eddig is a pályán, mert fontos számukra a hivatásuk, a többség elkötelezett, hogy a pályán maradjanak.
A kórházak gyógyszerbeszerzése változhat a jövőben, de ennek részleteit akkor ismertetik, ha a kormánynak kész tervei lesznek – közölte kérdésre a miniszter.
Arra, hogy az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény miatt Donáth Anna szerint kötelezettségszegési eljárásra lehet számítani, Gulyás Gergely közölte: egyeztettek az Európai Bizottsággal, azokkal az illetékesekkel, akikkel a tanárok béremeléséről is tárgyaltak. Hozzátette:
a Momentum EP-képviselőjének semmihez nem fogható örömet jelent, ha saját hazáját Brüsszelben feljelentheti.
Paks II-nél megkezdődött a résfalazás, erről tájékoztatta a kormányt Szijjártó Péter külügyminiszter – mondta kérdésre Gulyás Gergely, aki szerint Paks II akár már 2030-ra elkészülhet.
Az uniós költségvetéssel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta:
Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, a jogállamot tiporja lábbal.
Véleménye szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy amíg az országnak járó uniós forrásokat visszatartják, addig a kormány bármilyen olyan módosítást elfogad majd, amely az ország kárára lenne.
Magyarország megígérte, hogy nem fogja blokkolni a svéd NATO-csatlakozást, bár ez több okból sem lenne indokolatlan – mondta kérdésre a miniszter. „Azt ígértük, nem fogjuk, be is tartjuk ezt az ígéretünket"– fogalmazott.
Gulyás Gergely szerint az Európai Parlament baloldali többsége azzal zsarolja az Európai Bizottság elnökét, hogy megvonják tőle a bizalmat, ha uniós forrásokat adnak Magyarországnak és Lengyelországnak. Rámutatott:
ennek a baloldali többségnek tagjai a magyar baloldali képviselők is, akik magatartása szembemegy Magyarország érdekével.
Ezek magyar baloldali EP-képviselők nettó hatmilliós fizetést vesznek föl, miközben mindent megtesznek azért, hogy ne kapjanak több fizetést a tanárok – mondta a miniszter.