Tele vannak a hazai gáztárolók

Kardoskúti földgáztároló

Európa országai jól haladnak a téli felkészüléssel, tele vannak az uniós gáztárolók. A hazai mutatók szintén kiválóak azzal, hogy Magyarország kiemelkedően nagy tárolókapacitással rendelkezik. Eközben Ukrajna adatai nem szívderítőek.

Megközelítőleg 98 százalékos a magyar gáztárolók töltöttsége – ez derül ki az uniós, közte a hazai gázviszonyokat bemutató gázipari összesítésekből.

Az adatsorokból kiolvasható, hogy a téli felkészüléssel nem csak Magyarország áll jól: az EU országai mind kilencven százalék feletti mutatót mondhatnak a magukénak.

Jobb a jók között

A statisztika több ponton kiegészítésre szorul. Egyrészt érdemes megemlíteni, hogy az Unió országai brüsszeli előírást is teljesítettek: a tagállamoknak november elsejére el kellett érniük a kilencvenszázalékos feltöltöttségi arányt.

Fontos adalék az is, hogy a kimutatások rendre nagyjából húsz tagállam gázügyeiről adnak hírt, nem véletlenül, több uniós állam ugyanis egyáltalán nem rendelkezik saját tárolási lehetőséggel.

És az sem mellékes, hogy azok az országok, amelyek tudnak gázt tárolni, messze nem ugyanakkora kapacitást alakítottak ki. A legnagyobb gázmennyiség – nem meglepő módon – Németország tárolóiban fér el.

Ám az már meglepő lehet, hogy a sorban Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria után Magyarország következik, a maga 6,3 milliárd köbméteres – másképpen mondva 68,6 terrawattóra – tárolási kapacitásával.

Mennyi az annyi?

A készletmennyiségekről közérthetőbb képet ad, ha mértékegységek helyett az adott ország korábbi felhasználását vesszük alapul. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a hatvan százalékot közelíti.

Az adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál. Ha kizárólag a háztartásokat nézzük: a hazánkban tárolt földgázkészlet több mint a másfélszerese a 2021-es évi lakossági fogyasztásnak.

Hamar hozzáláttunk

A nemzetközi adatokból az is kiderül, hogy Magyarország már áprilisban hozzáfogott a múlt télen elhasznált készletek pótlásához, a tárolók feltöltése azóta is folyamatos. Az uniós előírásban szereplő kilencvenszázalékos szintet hazánk már augusztusban elérte.

Forrás: Magyar Nemzet

Honnan jön a gáz?

A statisztikával foglalkozó oldalak a forgalmi adatokat is részletezik, így kiderül, honnan is származik a gáz, amelyet az európai gáztárolók nyeltek mostanában el.

A legnagyobb részaránnyal, 41 százalékkal a cseppfolyós gáz, vagyis az LNG bír, eközben a mennyiség harminc százaléka származik az Északi-tengerről, vagyis Norvégiából, keletről, így részben Oroszország felől 11 százalék érkezett, újabb tíz százalék pedig Észak-Afrikából került Európába.

A forgalmi adatokat vizsgálva érdemes az FGSZ oldalán elérhető kimutatást is ide idézni, amely azt mutatja meg, hogy hazánkba jelenleg Kiskundorozsmánál és Csanádpalotánál, vagyis dél felől érkezik gáz, miközben kelet felé, Ukrajna irányában távozik fűtőanyag - írja a Magyar Nemzet.