Három feltételt szabott az LMP az alkotmányozáshoz - percről percre
2011. február 15. 09:49
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Három feltételt szabott az LMP az alkotmányozáshoz - percről percre
Kedden délelőtt négynapos vita kezdődött a parlamentben az új alkotmányt előkészítő határozati javaslatról. A kormánypártok már korábban elvetették a tavaly kidolgozott koncepciót, hogy ezzel is visszacsábítsák az alkotmányozásba az ellenzéki pártokat. Az MSZP kivonult az ülésről, amelyen az LMP frakcióvezetője három feltételhez kötötte a visszatérést. Tudósítás percről percre.
Cikkünk folyamatosan frissül54 bejegyzés
Négy napig tart a vita az alktomány előkészítéséről
Kedden délelőtt kezdi meg a parlament a Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről címet viselő határozati javaslat tárgyalását, amely előkészíti az új alaptörvényt. Az új forgatókönyv szerint az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepció nem lesz a már benyújtott országgyűlési határozat melléklete. A javaslathoz Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető által benyújtott módosító indítvány a képviselőket kéri fel, hogy nyújtsanak be alkotmánytervezeteket "az alkotmány-előkészítő eseti bizottság javaslatának figyelembevételével, vagy attól függetlenül".
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1102/20110215parlament4.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
A kormány visszahívná az ellenzéket az alkotmányozásba
Lázár és és Harrach javaslata a házszabály módosításával lehetőséget adna arra is, hogy a frakciók által benyújtott alkotmánytervezetek általános vitája egyszerre fusson a parlamentben. A kormánypártok ezzel azt szeretnék elérni, hogy visszacsalogassák az ellenzéki pártokat az alkotmányozásba. Attól tartanak ugyanis, hogy az új alaptörvényre ráragad az, hogy ez a Fidesz vagy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánya (a kormánypárti megfontolásokról itt olvashat).
Az LMP kedden jelenti be álláspontját
Az ellenzéki pártok a hétvégén olyan feltételeket szabtak a visszatéréshez, amelyek teljesítésével a kormányoldal lemondana arról, hogy a saját elképzeléseinek megfelelő alaptörvényt fogadjon el. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint az MSZP szándékosan teljesíthetetlen feltételeket szabott, de bíznak abban, hogy az de az LMP-t még meg lehet győzni. A legkisebb ellenzéki párt csak kedden délelőtt jelenti be, pontosan milyen feltételek mellett tér vissza a folyamatba (erről itt olvashat).
Az MSZP négyötödös szabályt akar
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője hétfőn alkotmánymódosítási javaslat formájában benyújtotta pártja feltételeit a parlamentnek. E szerint az új alkotmányának szabályozási elveit meghatározó országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata lenne szükséges (ezt a szabályt még a Horn-kormány idején hozták, de a jelenlegi kormánytöbbség törölte az alaptörvényből). Előírnák emellett, hogy az új alkotmányt két egymást követő országgyűlésnek kell kétharmados többséggel elfogadni.
Mesterházy és képviselőtársai egy külön törvényjavaslatot is benyújtottak az új alkotmány társadalmi egyeztetéséről. A javaslat intézményes kereteket hozna létre arra, hogy a társadalmi szervezetek kifejthessék véleményüket az alaptörvényről.
Kezdődik a vita, az MSZP kivonult
Kezdődik a határozati javaslat tárgyalása. Az elnök bejelentése után a szocialista képviselők elhagyták a termet. A kormánypárti képviselők gúnyos bekiabálásokkal kommentálták a kivonulást.
Salamon: Csak vitaanyag az alkotmánykoncepció
A Fidesz és a KDNP kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lehető legszélesebb alapokra helyezze az új alkotmányt - mondta Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a határozat előterjesztője. Szerinte ennek érdekében nem lépnek át könnyelműen azon, hogy az ellenzéki pártok távol maradtak az alkotmányozásról. Ennek érdekében döntöttek úgy, lemondanak arról, hogy kötelező alap legyen az eseti bizottság által kidolgozott koncepció - mondta Salamon, aki szerint csak vitaanyagnak tekintik a bizottság koncepcióját.
"Csúfos kudarcot vallottak" a zsigerből ellenzők
A bizottság a koncepció kidolgozása előtt igyekezett minél szélesebb kör véleméynét megismerni - mondta Salamon, aki felsorolta, mely szervezetektől kértek és kaptak véleményeket az új alkotmányhoz. A testület címére emellett bárki elküldhette a véleményét, a bizottság összesen 247 véleményt kapott, ezeket a testület honlapján elérhetők. Salamon hangsúlyozta, hogy csak három felkért szervezet utasította el a felkérést, ami szerinte azt jelenti, hogy "csúfos kudarcot vallott" az alktományozást zsigerből elutasító álláspont.
Miért van szükség új alkotmányra?
Alkotmányozási kényszerről valóban nem beszélhetünk, de alkotmányozási kötelezettségünk igenis van - mondta Salamon, aki szerint a jelenlegi alaptörvény preambuluma is utal arra, hogy az csak ideiglenes. A rendszerváltás óta valamennyi országgyűlés mulasztásos helyzetben van - mondta az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, aki emlékeztetett arra is, hogy a Horn-kormány idején előrehaladott állapotba jutott egy új alaptörvény megalkotása. Salamon szerint a jelenlegi alkotmánnyal az az egyik probléma, hogy 1989-ben az utolsó pártállami parlament módosította, illetve nem volt igazi legitimációja az azt kidolgozó nemzeti kerekasztalnak sem. Emellett az 1949-es évszámtól is csak az új alkotmánnyal lehet megszabadulni.
Sarkalatos törvények fejtenék ki a részleteket
Az alkotmány nem csak jogszabály, hanem kifejezi azokat az elveket és értékeket, amelyek szerint a nemzet élni kíván - mondta Salamon, aki szerint fontos követelmény, hogy az alkotmány ne legyen terjengős, hanem szorítkozzon az alapvető elvek és a legfontosabb szabályok megfogalmazására. A további garanciális részletszabályokat kétharmados törvényekben javasolják rendezni, ezeket a jövőben sarkalatos törvénykenek neveznék. A bizottság a jelenlegi kétharmados törvényeknél szűkebben szabná meg a sarkalatos törvények körét. Az alkotmány stabilitása érdekében javasolták azt is, hogy a módosításához két egymást követő parlament jóváhagyására legyen szükség.
Salamon szerint van elég idő az alkotmányozásra
Salamon László szerint alaptalanok azok a bírálatok, amelyek szerint nem hagynak elég időt az alkotmányozás folyamatára (a tervek szerint az alaptörvényt április 18-án fogadnák el). Szerinte ez tavaly nyáron kezdődött, és a sarkalatos törvények elfogadásával együtt az idei év végéig tart. Ez az idő a bizottsági elnök szerint hosszabb a magyar történelem minden korábbi alkotmányozási folyamatánál.
Salamon szerint több ponton előrelépés lenne az új alkotmány
Az elképzelések szerint az új alkotmány kifejezetten megfogalmazná a hatalommegosztás elvét, ami Salamon szerint előrelépés lenne a jelenlegi alaptörvényhez képest, amely csak utal erre. A bizottsági elnök szerint fontos változás lenne az is, hogy az alapvető jogokat rögtön a bevezető és a legfontosabb rendelkezések után, az alkotmány szövegének elején helyeznék el.
Hivatalos lehetne a címeres zászló is
A koncepció szerint a hagyományos, nemzeti színű zászló mellett intézményesítenék a címerrel kiegészített lobogót is - mondta Salamon, de jelezte, hogy ezzel az elképzeléssel szemben ellenérzések is megfogalmazódtak.
Az egyén mellett a közösségi értékeket hangsúlyoznák
1989-ben, egy hamis kollektivista rendszer után az alktománymódosítás kidolgozói az egyéni jogok védelmére helyezték a hangsúlyt - idézte fel Salamon, aki szerint ezt akkor helyesen tették, de elfeledkeztek a közösségi értékek és jogok megerősítéséről. Az egyén jogainak megtartása mellett ezért az új alkotmány - az eseti bizottság koncepciója szerint - kiemelten foglalkozna a közösségi értékekkel, a család védelmével, vagy a közösségi vagyonnal.
Az EU-chartából vennék át az alapjogokat
Az alapvető emberi és állampolgári jogok katalógusát a nemzetközi egyezmények lennének az irányadók, különösen a római egyezmény az Európai Unió Alapjogi Chartája. Salamon szerint az alapvető jogok korlátozásának szabályozása esetén az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát venné be az alaptörvénybe, vagyis csak szükségességi és arányossági teszt után lehetne korlátozni. A korlátozásra ugyanakkor más alapjogos sérülése mellett szerepelne az erkölcsi tényező is.
Két lényeges ponton változna az államszervezet
A bizottság az államszervezetet illetően lényegesnek tekinthető változást nem javasol - mondta Salamon, aki szerint továbbra is az országgyűlés bizalmától függne a végrehajtó hatalom élén álló kormány megbizatása, a köztársasági elnököt pedig továbbra sem terhelné politikai felelősség. A bizottság elvetette a kétkamarás országgyűlés lehetőségét. Lényeges változást csak két ponton javasolnak: feloszlatható lenne az országgyűlés, ha az súlyos bizalomvesztés miatt előállt válság feloldását szolgálja, illetve megszűnne a konstruktív bizalmatlansági indítvány (a nélkül is meg lehetne bukatni a miniszterelnököt, hogy azonnal megválasztanák az utódját).
Visszafogott érdeklődés az ülésteremben - kép
Közpénzügyi szabályok az alkotmányban
Komoly fogyatékossága a jelenlegi alkotmánynak, hogy szinte semmit nem tartalmaz a közpénzügyekről - mondta Salamon, aki szerint a mai korban elvárható, hogy legalább alapvető korlátok legyenek az alaptörvényben, például az eladósodás ellen. Erről a koncepció nem tartalmaz részleteket, de annak elkészülte óta több kormánypárti politikus - így a kormányfő is - beszélt a közpénzügyi szabályokról.
Hallgat a koncepció az Alktománybíróságról
Az alkotmányvédelem feladatát továbbra is az Alkotmánybíróság látná el, de a koncepció nem fejti pontosan, milyen hatáskörei lennének a testületnek. Salamon szerintezzel a jelenlegi gyakorlatot követik, hiszen jelenleg is kétharmados törvény rendelkezik a részletekről. Ez a kérdés azért különösen kényes, mert a kormánypártok tavaly novemberben korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, ami komoly tiltakozás váltott ki.
"Ezeréves alkotmányosságot" szeretne a Jobbik
Az alktományügyi bizottság kisebbségi véleményét Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ismerteti (az MSZP-s és LMP-s képviselők nem voltak jelen hétfőn a testület ülésén). Gaudi-Nagy szerint a Jobbik azért vesz részt a vitában, hogy megpróbálja figyelmeztetni a kormányt, hogy nem lehet megtagadni az "ezeréves alkotmányosságot". A képviselő azt mondta: nem szabadna új alkotmányról beszélni, az alkotmányhoz tartozik minden, az 1945-ben megszakadt jogfolytonosság előtti sarkaltos törvény. Az ezeken alapuló alaptörvény a Jobbik szerint széleskörű konszenzussal kellene elfogadni, illetve népszavazással jóváhagyni.
Gaudi-Nagy: Közjogi szemfényvesztés folyik
Csak utalnak a Szent Koronára, de nem fogadják el a szentkorona-tanon alapuló történeti alkotmányt - bírálta a Fidesz elképzeléseit Gaudi-Nagy, aki szerint "közjogi szemfényvestés" zajlik. A képviselő szerint már az alkotmány-előkészítő bizottság első ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki képviselők csak díszletnek vannak ott, hiszen a Jobbik 27 javaslatából csak hármat támogatott a kormányoldal.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1102/20110215parlament10.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka beszél
Öt óra a keddi időkeret a vitára
A határozati javaslatot összesen 30 órás időkeretben tárgyalja az országgyűlés, ebből kedden öt órás időkeret áll rendelkezésre. A vezérszónokok 30 percet kapnak.
Gulyás: Nincs szükség népszavazásra
Egy jó alkotménynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának legfontosabb pillanatait, és tükröznie kell a jelen célkitűzéseit - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka. Szerint a folyamatot részben segíti, részben hátráltatja a két ellenzéki párt távolmaradása. Úgy fogalmazott: az, hogy az ellenzéknek eljárási kifogásai vannak, azt jelzi, hogy nincsenek igazi tartalmi kifogásaik. Gulyás szerint az alkotmányozás rendjét a Horn-kormány idején alakították ki, és akkor minden párt egyetértett abban, hogy nincs szükség népszavazásra.
Gulyás szerint 1998 óta nincs négyötödös szabály
Az ellenzék által unos-untalan hangoztatott álláspont szerint a jelenlegi kormánytöbbség hatályon kívül helyezte az alkotmánykoncepció elfogadásához szükséges négyötödös többséget előíró, 1995-ben elfogadott rendelkezést - mondta Gulyás, aki szerint ez nem igaz, hiszen a négyötödös rendelkezés 1998-ban hatályát vesztette. Gulyás felolvasta az 1995-ös módosítás szövegét, amely szerint a törvény az 1994-ben megválasztott országgyűlés feloszlásakor hatályát vesztette. A képviselő szerint a négyötödös szabályt a Gyurcsány-kormány csempészte vissza az alkotmány szövegébe.
Elég idő van alkotmányozásra a Fidesz szerint
Gulyás szerint egyáltalán nem rövid az idő, ami az alkotmány kidolgozására rendelkezésre áll. A német alaptörvényt nyolc hónap alatt alkották meg, a francia ötödik köztársaság alkotmányát hat hónap alatt dolgozták ki.
Gulyás szerint az ellenzéknek savanyú a szőlő
Nincs annál antidemokratikusabb álláspont, minthogy egy párt azért nem vesz részt a vitában, mert nem kap előre garanciákat arra, hogy a kisebbségi véleményt a többség el fogja fogadni sajátjának - bírálta Gulyás az MSZP-t és az LMP-t (utóbbit egyedül Schiffer András képviseli az ülésteremben). Gulyás szerint az ellenzéki pártokat az bántja, hogy a két évtizede kitűzött célt, az új alkotmány megalkotását a Fidesz-KDNP szövetség tudja megvalósítani.
A koncepció visszavonása gesztus az ellenzék felé
Az alkotmánykoncepció visszavonása politikai gesztus az ellenzéki pártok felé - mondta Gulyás -, amellyel azt is bizonyítani kívánják, hogy a Jobbik kivételével nincs lényeges különbség a pártok közt, csak részletkérdésekben nem értenek egyet. A Fidesz vezérszónoka szerint az ellenzéki pártok néhány olyan részletbe kapaszkodtak bele - mint az államfő joga a parlament feloszlatására - amelyben a kormánypártok soraiban sem volt egyetértés.
Megfelelni "Isten és a nemzet szigorú mércéjének"
A Jobbik nevében három képviselő szólal fel vezérszónokként, elsőként Gaudi-Nagy Tamás beszél. Szerinte az alkotmányozás tétje a megfelelés "Isten és a nemzet szigorú mércéjének", a parlament kötelessége, hogy visszaállítsa a történelmi alkotmányosságot.
A brit rendszerhez hasonlítja a történelmi alkotmányt Gaudi-Nagy
Az alkotmánykoncepció nem felel meg a joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének - mondta Gaud-Nagy, aki szerint nincs alkotmányozási kényszer, de a történelmi alkotmányosság visszaállításának kényszere régóta fennáll. A történelmi alkotmányosság a képviselő szerint azért fontos, mert az gátat szab a hódító szándékoknak, az alapján korlátozható a hatalmi elit. A történelmi alkotmány Gaudi-Nagy szerint kellően rugalmas kereteket teremt, mint ahogy az írott alkotmánnyal nem rendelkező Nagy-Britanniában is.
Ellenállási jogot akar a Jobbik
Az alkotmánynak biztosítania kell az ellenállás jogát és kötelességét az alkotmányellenes hatalommal szemben, az Aranybulla szellemében - mondta Gaudi-Nagy, aki szerint ez alapján léptek fel a Gyurcsány-kormány ellen tüntetők 2006 őszén is. A képviselő szerint nem alkotmányt, hanem alaptörvényt kellene alkotni, ami illeszkedi a korábbi alkotmányos törvények sorába.
Nem legitim a köztársaság Gaudi-Nagy szerint
"A jelenlegi államformát egy megszállás alatt álló országban megválasztott országgyűlés oktrojálta ránk" - mondta Gaudi-Nagy,a ki szerint az utolsó legitim államforma az 1944-ig fennálló alktományos monarchia volt. A köztársaság szerinte legitimitás nélküli, a történeti közjogban gyökerekkel nem rendelkező államforma, "de ez nem marad mindig így"
Balczó: A Fidesz nem vállalja a családok védelmét
Miért degradálódott szakmai segédanyaggá a koncepció? - kérdezte a Jobbik második vezérszónoka, Balczó Zoltán, aki szerint időközben kiderült, hogy a koncepcióban foglalt egyes alapelvek - kiemelten a család- és magzatvédelem - nem kerülhet be az alkotmányba. A parlament alelnöke szerint az alkotmány-előkészítő bizottsággal párhuzamosan egy másik folyamat is zajlott a háttérben.
Balczó: Az uniós szabályok felülírják a magyar jogot
A liszaboni szerződés aláírásával Magyarország alávetette magát az uniós jognak, és az EU Alapjogi Chartájának - mondta Balczó, aki szerint nem véletlen, hogy Nagy-Britannia, majd Csehország is külön jegyzőkönyvvel biztosította, hogy rá csak azok a részei vonatkozzanak, amelyeket a saját jogába átvett. Balczó szerint alapvető hiba, hogy a magyar alkotmány csak másodlagos jogforrás lehet az unió jog után, amely a lisszaboni szerződés óta közvetlenül is behatol a maygar jogrendbe.
A külföldiek földvásárlását is alaptörvényben tiltaná a Jobbik
Az alaptörvénybe mindenképpen bele kell fogalmazni azt az államcélt, hogy az állam felelős a magyar nemzet megmaradásáért - mondta Nyikos László, a Jobbik harmadik vezérszónoka, aki emlékeztetett arra, hogy két évtizede csökken a magyar népesség. A képviselő szerint ezzel a problémával összefügg a amygar föld védelme, amelyről ki kell mondani, hogy külföldieknek nem lehet eladni.
Rubovszky György már a Horn-kormány idején is alkotmányozott
A KDNP két vezérszónokot állított, az első Rubovszky György, aki azt mondta: már 1994-és 1998 közt is tagja volt az alkotmány-előkészítő bizottságnak. Akkor hiába volt csak 27 százaléka a négy ellenzéki pártnak összesen, az utolsó percig részt vettek az alkotmányozásban - mondta Rubovszky, bírálva a most távolmaradó ellenzéki pártokat.
Tehermentesítenék az Alkotmánybíróságot
Lényeges és koncepcionális változtatást nem szeretnénk - mondta Rubovszky, aki szerint ennek ellenére indokolt a 22 éva alatt számtalanszor módosított alktomány egységes szerkezetbe foglalni. Az igazságszolgáltatás területén a közigazgatási bíróság felállítása lenne, amely átvenné az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát. A KDNP-s képviselő szerint helyes lenne, ha az alkotmány a jövőben is tételesen felsorolná a bíróságok szintjeit. A nevekben lenne változás: a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának, a megyei bíróságokat törvényszéknek, a városi bíróságokat járási bíróságnak neveznék át.
"Demográfiai katasztrófa felé haladunk"
Miért van szükség új alkotmányra? - kérdezte Tarnai Richárd, a KDNP második vezérszónoka, aki szerint a vála sz, hogy az idő elhaladt mellettünk az elmúlt húsz évben. Miközben mi a jogszabályainkkal foglalkoztunk, a népesség szép csendben tízmillió alá csökkent - mondta a képviselő, aki szerint az élet, a gyermekek és a család védelme nem kap kellő hangsúlyt a jelenlegi alaptörvényben. Tarnai azt mondta: ideológiai megközelítés nélkül, racionális érvek alapján is belátható, hogy milyen fontos a népesedési helyzet javítása, hiszen demográfiai katasztrófa felé haladunk
A környezetvédelmet is rögzítené a KDNP
A ma hatályos alkotmány egy szót sem szól a környezet védelméről - mondta Tarnai, aki szerint a környezet kapcsán is felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeinek. A képviselő szerint a tavalyi árvizek is megmutatták, hogy ebből a szempontból is elment az idő mellettünk.
Schiffer: Az LMP-nek nincseken tartalmi feltételei
Szeretnénk komolyan venni a parlamentalizmus és az alkotmányozás eszméjét, ezért nem a sajtón keresztül, hanema parlamentben kell elmondani, milyen kifogésaink vannak az alkotmányozással kapcsolatban - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki szerint pártjának nem a leendő alkotmány tartalmával vannak kifogásai. Az LMP-nek nincsenek feltételei az alkotmány tartalmával kapcsolatban - válaszolt Schiffer a fideszes Gulyás Gergely korábbi felszólalására. Szerinte csak a demokratikus alkotmányozás feltételeit szeretnék megteremteni.
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1102/20110215kepleiras.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
"Az emberek részt vehetnek-e az alkotmányozásban?"
Függetlenül attól, hogy az LMP részt vesz-e az alkotmányozásban vagy sem, számunkra az alkotmányozás eszméje az elsődleges - mondta Schiffer, aki szerint tiszteletben fogják tartani azt az alkotmányt is, amelyet a fideszes többség alkot meg. A frakcióvezető szerint igaz, hogy a harmadik köztársaság nagyon hamar legitimációs kihívásokkal nézett szembe, de ez független attól, hogy milyen alkotmány született 1989-ben. A választópolgárok 1990 után joggal tekintettek elitek paktumaként az alkotmányra - mondta Schiffer, aki szerint épp ezért nem az a kérdés, hogy az LMP részt vesz-e az alkotmányozásban, hanem hogy az emberek részt vehetnek-e abban.
Schiffer: Kormányfői túlhatalomtól szenved a magyar politika
1990 után a politikai elit karbantartás nélkül hagyta a fékek és ellensúlyok rendszerét - mondta Schiffer, aki szerint a magyar poltikai rendszer a mindenkori miniszterelnök túlhatalmától szenved. Bár alkotmányozási kényszert továbbra sem látnak, azt az LMP is elismeri, hogy a rendszer karbantartására. Schiffer szerint okkal keltett indulatokat az elmúlt években például az, hogy a morális legitimációját elvesztő kormány hatalomban maradhatott.
A betartás politikája uralkodott Schiffer szerint
Az alkotmány nem más, mint morálsi elvek gyűjteménye, amely mögött okkal feltételezhetünk egy széles megegyezést a politikai közösségen belül - mondta Schiffer, aki szerint a magyar közjogi rendszer azért van rossz állapotban, mert senki nem kereste a konszenzust, hanem csak a betartás politikáját követték. A Fidesz ezek után a többségi elvet hangsúlyozza, amelybena többségnek korlátlan az uralma.
Az LMP egyelőre nem tér vissza az alkotmányozásba
Ha az alkotmány tartalmával lenne kifogásunk, azt itt a parlamentben mondanánk el, és nem szavazatunkkal fejeznénk ki - mondta Schiffer, aki szerint pártjának az eljárással, a morális legitimáció hiányával van gondja, ezért egyelőre nem tér vissza az alkotmányozási folyamatba.
A Fidesz hozáállását kifogásolja az LMP
Nem minőségi, csak mennyiségi különbség van a Fidesz és a 2006-os MSZP közt - bírálta a választási kampányban az alkotmányozási terveikről hallgató kormánypártokat Schiffer, aki szerint a másik probléma a Fidesz alkotmányossághoz való hozzáállásával van. Szerinte megcsúfolták az alkotmányosság eszméjét azzal, hogy tavaly ősszel a kormánypártok korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, csak azért, mert az egy ügyben nem a kormánynak adott igazat.
Három feltétele van az LMP-nek
Az LMP három dolgot kér, amelyek teljesülése esetén visszatér az alkotmányozáshoz: az első, hogy a kormánytöbbség változtasson a menetrenden úgy, hogy nyár közepéig lehessen véleményezni az alkotmányt, majd a nyár végén fogadják el. A második, hogy az új alaptörvény hatályba lépéséhez vagy megerősítő népszavazásra, vagy a következő parlament jóváhagyó szavazatára legyen szükség. A harmadik feltétel, hogy állítsák helyre az Alkotmánybíróság tavaly novemberben korlátozott jogkörét, és az új alkotmányban négyötödös többséghez kössék az alkotmányvédelem legfőbb szabályainak megváltoztatását.
Schiffer valami vicceset mutat Kövér Lászlónak - kép
![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1102/20110215kepleiras2.jpg "Fotó: Tuba Zoltán [origo]")
Szentkorona-tant szeretne Varga István az alkotmányba
Varga István fideszes képviselő a szentkorona-tan alkotmányba foglalása mellett érvelt. Szerinte még ötszáz évig ott lesz a korona a parlamentben. Az Osztrák-Magyar Monarchiát pedig az Európai Unió Trianonban szétvert előképének nevezte,.
A fogyasztói társadalom leszoktatása a függésről
Varga Géza (Jobbik) szerint Schiffer András LMP-s frakcióvezető volt az egyetlen, aki belepiszkított az alkotmányról szóló vita emelkedett hangnemébe. A "vidéki gondolkodóként" felszólaló képviselő szerint, ha az eszmecsere a keddihez hasonlóan folytatódik, a szentkorona-tan eszmeisége belekerül az alkotmányba. Varga olyan alkotmányt szeretne, amely többek között a leszoktatja a fogyasztásról, mint kábítószerfüggésről az állampolgárokat. Alkotmányunk ezer éve volt, és ezer évig lesz még, ennek szellemében kell megalkotni - közölte.
Alkotmány, amely megvédi a nemzetet
"Nincs alkotmányozási kényszer, van azonban alkotmányozási szükség" - mondta a kereszténydemokrata Lukács Tamás, aki szerint technikai értelemben ugyan jó alkotmány született 1989-ben, de az mégiscsak paktumok eredménye, demokratikus felhatalmazás nélkül alkotátták meg. Lukács a jelenlegi alkotmány hiányosságának nevezte, hogy nem védte meg a nemzetet a 2004-es népszavazástól vagy a hazugsággal választást nyerő miniszterelnöktől. A kereszténydemokrata képviselő szerint erkölcsi kötelesség olyan alkotmányt alkotni, amely megvédi a nemzetet a külső és belső fenyegetésektől.
Az alkotmányban szabályozná a jegybankot a Jobbik
A jobbikos Rozgonyi Ernő szerint az alaptörvénynek egyértelmű előírásokat kellene tartalmaznia a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban, hogy a jegybank feladata a gazdaság ellátása pénzzel, illetve az árfolyam stabilitásának biztosítása. A képviselő szerint azt is ki kellene mondani, hogy a Nemzeti Banknak kötelessége támogatni a kormány általános gazdaságpolitikáját. "Ne bújjon a függetlenség látszata mögé!" - mondta Rozgonyi, aki szerint javaslata nem jelentené a jegybank kormány alá rendelését.
A fideszes Hörcsik Richárd nem tart a lisszaboni szerződéstől
A lisszaboni szerződés jelentősen megnövelte a nemzeti parlamentek szerepét az uniós döntések ellenőrzésében - mondta a fideszes Hörcsik Richárd, aki szerint a parlamentek akár meg is akaszthatják a jogalkotást, ha sérülnek az alapvető érdekek. Korábban a jobbikos képviselők arra figyelmeztettek, hogy a lisszaboni szerződés miatt az uniós jogszabályok magasabb rendűek, mint akár a magyar alkotmány.
Balsai szerint el lehetne boldogulni a jelenlegi alkotmánnyal is
Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke szerint a jelenlegi alkotmány nem intézhető el jó vagy rossz értékeléssel. Szerinte az alkotmány megfelel egy európai szintű elvárásnak - ha nem így lenne, nem lehetnénk tagjai sem az Uniónak, sem a Natonak. "Önmagában el lehetne ezzel az alkotmánnyal boldogulni", különösen az alkotmánybíróság elmúlt húsz évben megszületett alkotmánymagyarázataival együtt - mondta Balsai, aki szerint "nincs alkotmányozási kényszer".
Az ellenzékre próbál hatni Balsai
"Hajánál fogva előrángatott" indokok miatt vonult ki az alkotmányozási folyamatból az ellenzék Balsai szerint, ezért kellett megváltoztatni az alkotmányozás folyamatát, de ő bízik benne, hogy ha "merev elutasító álláspontjukat" nem is adják fel, legalább módosítják.
A szervilis szovjet alkotmányra emlékezteti a magyar Mátrai Mártát
Egyedül maradtunk olyan ország, ahol még a szervilis szovjet alkotmányra emlékeztető alaptörvény van érvényben - mondta Mátrai Márta. Az alkotmányügyi bizottság fideszes képviselője alkotmánytörténeti beszédet ad elő a szószéken. Szerinte az országnak mindenképpen új alkotmányra van szüksége, nemcsak az alkotmányfejlődés, hanem önérzetünk miatt is.
Szerda délelőtt folytatódik a vita
Miután nem volt több jelentkező, Balczó Zoltán elnapolta a vitát, a parlament szerdán délelőtt 9 órakor folytatja az alkotmányozás tárgyalását.
origo.hu
Lopott a boltban a Magyar Televízió egykori bemondónője
ripost.hu
Végleg szertefoszlott a remény: bejelentést tett a királyi család
metropol.hu
Olasz fagylaltárus okozhatja a magyar érettségizők vesztét
vg.hu
Kínai elnök Magyarországon: bemutatjuk Hszi Csin-ping feleségét – Peng Li-jüan még a férjénél is híresebb
ripost.hu
Végleg szertefoszlott a remény, bejelentést tett a királyi család szóvivője
hirtv.hu
Ez várhat Szoboszlaira a Liverpoolban
origo.hu
Saját kapitánya süllyesztette volna el az Enigmát szállító tengeralattjárót
she.life.hu
Baráti körben– undercover összefogás (hirdetés)
origo.hu
Neuer szánalmas hibája fordulatot hozott a bírók által elcsalt meccsen
videa.hu
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
hirtv.hu
