SZ-K-T: nagyon fontos változások lesznek a végrendeleteknél (2. rész)

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv több tekintetben is jelentős eltérésekkel szabályozza a végintézkedés, valamint a törvényes öröklés jól ismert intézményeit, és március közepétől nagyon jelentős változások várhatóak a végrendelkezések tekintetében. A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kálmán Levente kétrészes írásának első részét itt érheti el, a második részét most olvassa.

A végrendelet megtételének körülményeire, és alakiságaira vonatkozó szabályok is átalakulnak, melyek közül az egyik legfontosabb, és a gyakorlatban is számos esetben felbukkanó szóbeli végrendelet érvényességének feltételei.

Szóbeli végrendeletet ma még viszonylag széles körben tehetünk, elegendő ehhez az írásbeli végrendelet tételének jelentékeny nehézsége, ráadásul nincs abszolút törvényi időkorlát arra vonatkozóan, hogy a szóbeli végrendelet meddig maradhat hatályos.

Új szabályok a szóbeli végrendeletre

Az új szabályok szerint szóbeli végrendeletet már csak akkor tehetünk, ha életveszélyes rendkívüli helyzetben egyáltalán nincs lehetőségünk írásbeli végrendeletet tenni, de az érvényesen megtett szóbeli végrendeletünk is hatályát veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnését követő 30 napon át lett volna lehetőség írásbeli végrendeletet alkotni.

Az írásbeli végrendelet körében megjelenik a közös végrendelet tételének lehetősége is, de ez a jog csak a házastársakat illeti meg – figyelmeztetett a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A kötelesrész kérdése

A végrendelkezés szabadságát elsődlegesen korlátozó kötelesrész mértéke jelenleg a törvényes örökrész fele, az új Ptk. alapján azonban már csak ennek harmada lesz. (Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója, szülője és házastársa jogosult abban az esetben, ha egyébként törvényes örökös lenne, de az örökhagyó végrendeletében nem részesíti legalább az őket megillető kötelesrészt elérő juttatásban.)

dr. Kálmán Levente, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

Gyakran felmerül a kötelesrész korlátozásának az igénye is, melyre a kitagadás ad lehetőséget. A hatályos szabályozás szerint csak különösen nyomós indokok szolgálhatnak érvényes kitagadási okként, az új Ptk. szerint azonban az örökhagyó már érvényesen és az indok megjelölésével kitagadhatja azt a köteles részre jogosultat, aki vele szemben bármilyen bűncselekményt követett el (jelenleg erre csak súlyos bűncselekmények adhatnak alapot)

Az új szabályok értelmében az örökhagyó kitagadhatja azt a nagykorú leszármazót is, aki az örökhagyóval szemben durván hálátlan volt, vagy azt a szülőt, aki olyan magatartást tanúsított, melyre tekintettel szülői felügyeleti joga megszüntetésének lenne helye.

Kérjük szakértő segítségét, közreműködését

A végrendelet viszonylag kevés, de szigorú alaki és tartalmi kellékére tekintettel (melyek között a gyakori hibának számító végrendelet keltének helye már nem szerepel az új törvényben), és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei által örökösöknek okozott bosszúságok és vesztesége megelőzése érdekében célszerű megfontolni, hogy végrendeletünket ügyvéd vagy közjegyző által elkészített okiratba foglaljuk – tanácsolta dr. Kálmán Levente.

Akár egyetlen oldalszám hiánya is érvénytelenné teszi a több lapból álló végrendeletet, és e körben sem a közjegyzőnek, sem a bíróságnak nincs mérlegelési joga, az alaki hibás végrendelet öröklés alapja nem lehet, még akkor sem, ha ezzel az örökhagyó által kifejezetten nem kívánt öröklési rend érvényesül.

Az eljáró ügyvéd vagy közjegyző emellett segítséget nyújthat a végrendelet tartalmi kialakításával kapcsolatos kérdések eldöntéséhez, de a végrendelet letétbe vételével biztosíthatja annak fennmaradását és gyors előkerítését akkor, amikor annak eljön az ideje.

Természetesen a korábban érvényesen megtett végrendeletek és érvényesen létrejött öröklési- és ajándékozási szerződések, az öröklésről történő lemondásra irányuló megállapodások az új Ptk. hatálybalépését követően is megőrzik érvényességüket, ezeket a létrejöttük időpontjában hatályos törvény szerint kell ezek után is elbírálni, de március 15-e után érdemes végiggondolni végrendeletünk tartalmi felülvizsgálatát – hangsúlyozta végezetül a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.