VJT & Partners: a felmondás okai (3. rész)

nyelviskola, nyelvizsga, nyelvi labor
Encs, 2008. november 11. Nyelvi labor a Petőfi Sándor Általános Iskolában, melyet a Demján Sándor Alapítvány támogatásával és az Abaúj Polgáraiért Alapítvány közreműködésével alakítottak ki. MTI Fotó: Vajda János
Vágólapra másolva!
A VJT & Partners szakértői által néhány hete útjára indított cikksorozat a felmondás témáját járja körül, munkáltatói szemmel vizsgálva a legfontosabb kérdéseket. A szerzők cikksorozatuk első részében a felmondás közlésével, a második részében az e-mailben történő felmondás lehetőségével foglalkoztak, a most olvasható harmadik részben pedig azokról az okokról írnak, melyek a felmondás alapjául szolgálhatnak.
Vágólapra másolva!

A munkáltatói felmondás lehetséges okaival összefüggésben a VJT & Partners szakértői rámutattak, a cégvezetők, a döntéshozók sokszor érezhetik úgy, hogy „jó okuk” van arra, hogy egy munkavállalónak felmondjanak.

Azonban tudnunk kell, hogy milyen okból mondhatunk fel jogszerűen. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz egy konkrét listát a felmondás lehetséges okairól, hanem összefoglalva meghatározza azokat az okokat, amelyekre hivatkozva felmondhatunk. A törvényben megjelölt okokat három csoportba sorolhatjuk.

A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok

Az első csoportba tartoznak azok az esetek, amikor egy munkavállalónk a munkája során olyan magatartást tanúsít, hogy teljesen megrendül a belé vetett bizalmunk. Például, nem teljesíti a munkáltató jogszerű utasítása alapján rábízott feladatokat, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben beszél kollégáival vagy felettesével, vagy ittasan érkezik a munkahelyére.

A munkáltatótól ilyenkor nem várható el, hogy a munkavállalót tovább foglalkoztassa, így ebben az esetben felmondási okként a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos, konkrétan meghatározott magatartását lehet megjelölni – ismertette dr. Csernus Zoltán.

A munkavállaló képességével összefüggő ok

Ide sorolhatjuk azokat az okokat, ahol nem a munkavállaló magatartásával, hanem a munkája ellátásához szükséges képességeivel vannak problémák. Ezek a problémák lehetnek egészségügyi jellegűek, amikor egy munkavállaló egészségi állapota miatt nem képes a munkaszerződésében foglaltaknak megfelelően ellátni a munkáját.

Például, egészségügyi okból alkalmatlan a munkaköre ellátására az a gépjármű vezető, aki elveszítette a látását. Képességbeli hiányosságra hivatkozhatunk akkor is, ha tudás hiánya áll a háttérben. Ha például egy német ügyfelekkel dolgozó cégnél kiderül, hogy a munkavállaló nem tud német nyelven kommunikálni, pedig önéletrajza szerint megfelelő német nyelvtudással rendelkezik, akkor erre hivatkozva jogosan felmondhatunk neki.

Forrás: MTI/Vajda János

Itt arra érdemes odafigyelni, hogy csak akkor hivatkozhatunk jogszerűen a munkavállaló képességbeli hiányosságaira, ha az alkalmatlanság az adott munkakör és az adott munkavállaló tekintetében bizonyíthatóan fennáll – emelték ki a VJT & Partners szakértői.

Az előző példa esetében hiába dolgozik a cég német ügyfelekkel, ha a munkakör ellátásához nem szükséges a német nyelv ismerete - mert például a munkavállaló takarítóként dolgozik a cégnél - akkor a német nyelvtudás hiánya miatt nem mondhatunk fel neki.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkavállaló alkalmazásakor tisztában voltunk azzal, hogy nem beszél, vagy nem jól beszél németül. Ilyenkor ugyanis jogellenes a német nyelvtudás hiánya miatt a munkavállaló képességére alapított munkáltatói felmondás.

A munkáltató működésével összefüggő ok

A munkáltató működésével összefüggő ok például az átszervezés, a munkakör-megszüntetés vagy a létszámcsökkentés. Ebben az esetben a felmondás indokolásakor körültekintően kell eljárnunk, erről a cikksorozatunk következő és egyben befejező részében, az indokolás valóssága kapcsán szólunk részletesen – hangsúlyozta végezetül dr. Csernus Zoltán.

(A VJT & Partners szakértői sorozatának negyedik és egyben befejező részét hamarosan közöljük – a szerk.)