Gyakori, hogy a pórul járt hozzátartozók önmagában a sérelmesnek tartott jelleg miatt kívánják megtámadni a végrendeletet. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy vagyonuk sorsáról haláluk esetére maguk rendelkeznek, és nem bízzák a törvényes öröklési szabályokra a hagyaték átszállását – fejtette ki dr. Heinrich Renáta.

Az elhatározás mögött több ok húzódhat meg, például az a szándék, hogy érzelmi okokból bizonyos vagyontárgyak meghatározott személyekhez kerüljenek, vagy éppen az élettársat hozzák hasonló helyzetbe, mint a túlélő házastársat. A végrendelet tételét ugyanakkor számos tévhit övezi.

Csak közjegyző/ügyvéd közreműködésével érvényes

A végrendeletnek két típusa létezik. A közvégrendelet, melyet valóban közjegyző előtt kell megtenni, és az írásbeli magánvégrendelet, melyhez nem szükséges sem ügyvéd, sem közjegyző közreműködése.

Az írásbeli magánvégrendeletnek ugyanakkor rendkívül szigorú formai szabályai vannak. És eltérők a követelmények abban az esetben, ha az örökhagyó maga írja a végrendelet szövegét saját kezűleg, s megint más rendelkezéseknek kell megfelelnie az iratnak, ha más személy írja meg vagy gépírással rögzítik.

Szóban nem lehet érvényesen végrendeletet tenni

Tény, hogy a szóbeli végrendelet kivételes jellegűnek számít és ritka, de távolról sem lehetetlen.

Az a személy, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, s ez nem teszi lehetővé számára, hogy írásban tegyen végrendeletet, két tanú jelenlétében és az általuk is értett nyelven szóbeli úton is előadhatja a végakaratát hagyatékának egészére vonatkozóan.

A tanúknak ismerniük kell az örökhagyót

Bár gyakran valóban ismerősök, barátok, családtagok soraiból kerülnek ki a tanúk, a személyes ismertség nem feltétele a tanúi minőségnek.

A tanúval kapcsolatban a törvény azt követeli meg, hogy cselekvőképes nagykorú személy legyen, aki képes az örökhagyó személyének tanúsítására.

Ehhez elegendő például az is, hogy fényképes személyi okmányok alapján alá tudja támasztani az örökhagyó személyazonosságát. Az ugyanakkor fontos, hogy a tanúk részére csak speciális szabályok megtartása mellett juttatható bármilyen vagyon a végrendeletben.

Aki végrendelet hiányában örökölne, bármilyen okból megtámadhatja a végrendeletet

Gyakori, hogy a pórul járt hozzátartozók önmagában a sérelmesnek tartott jelleg miatt kívánják megtámadni a végrendeletet. Azonban ez korántsem ennyire egyszerű.

Forrás: Shutterstock

A leginkább szembetűnő érvénytelenségi okok közé tartoznak a formai hibák (aláírás, keltezés, tanúk kézjegyének hiánya), ugyanakkor a leggyakrabban az örökösök inkább a tartalmi hibákat keresik.

Sokszor hangzik el, hogy a végrendeletben kedvezményezett személy „kihasználta az örökhagyó jóhiszeműségét" vagy „teljesen behálózta és átverte", esetleg „nem volt már teljesen beszámítható a végén, különben nem döntött volna így".

Az örökhagyó akarati hibája valóban érvénytelenség alapja lehet. Ugyanakkor a bizonyítás az örökösöket terheli, s talán mondanunk sem kell, hogy egyáltalán nem sorolható a könnyen teljesíthető bizonyítási terhek közé – húzta alá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.