Termékbiztonságról a fogyasztóknak (1. rész)

A termékbiztonság rendkívül szerteágazó terület, amely arra vezethető vissza, hogy maguk a fogyasztási cikkek száma szinte felmérhetetlenül nagy, a használatuk különböző céllal, eltérő területen történik, és így a használat során előforduló veszélyek is változatosak. A termékbiztonság általános megfogalmazása is csak az alapvető, lényegi szempontokat tartalmazza, amely a jogi szabályozás alapját is képezi. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szakemberei két részben adnak mindenre kiterjedő tájékoztatást, most az első részt olvashatják.

Ennek figyelembevételével egy áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

A veszély kiküszöbölésének, a termékhasználat biztonságának biztosítása érdekében a piac minden résztvevőjének fontos szerepe és felelőssége van, így a gyártónak, a forgalmazónak, az államnak és végül a fogyasztónak is. Egy termék használata közben sokszor olyan veszély kockázata is előfordul, amelyre a fogyasztó nem gondol.

Maguk a veszély- és biztonsági tényezők többféle módon rendszerezhetőek. Az egyik a hatás jellegének megfelelő csoportosítás, amely szerint vannak mechanikai-fizikai, hő, kémiai, elektromos biológiai és radiológiai tényezők. Ezen hatások legjobban példákon keresztül illusztrálhatóak. Ilyenek az alábbiak:

mechanikai-fizikai tényező az éles részek okozta vágás, hegyes sarkok okozta szúrás, nem megfelelő méretű játékalkatrészeknek a gyermekeknél okozott fulladás lehetősége,

hőhatási tényező a nem megfelelően árnyékolt, működés közben magas hőmérsékletű alkatrészek vagy rövidzárlat miatt a vezeték felhevülése által okozott égési sérülés,

kémia hatás a nem megfelelő növényvédő szerek vagy nehézfémet, mérgező illóanyagokat tartalmazó termékek okozta mérgezés,

elektromos hatás egy elektromos fogyasztó nem megfelelő földelése, vagy a hiányos szigetelés okozta áramütés,

biológiai hatás a nem megfelelően sterilizált és tartósított élelmiszerek okozta fertőzés,
radiológiai hatás sugárzó anyaggal fertőzött területről származó élelmiszerek, faanyagok egészségkárosító hatása.

A fenti csoportosítást nem elméleti megfontolás adta, hanem az, hogy a fogyasztónak minden vásárlás alkalmával valamennyi veszélyeztetési lehetőség eszébe jusson és gondoljon a biztonság teljes körű megvalósítására.

A kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre. Forrás: Shutterstock

Az áru/termék biztonsága a fenti hatásokat is figyelembe véve alapvetően az alábbi területen ítélhető meg (ezt itt is egy-egy példa szemlélteti).

Összetétel – kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre.

Csomagolás – a nem megfelelően csomagolt törékeny termékek, (üvegáruk) termékek leejtése sérülést okozhat.

Összeszerelésre vonatkozó előírás – nem készre gyártott bútoroknál a fogyasztó a gyártó által meghatározott módon végzi el a szerelést, biztosítania kell a stabilitást, ezért alapvetően fontos az előírás megfelelősége.

Beszerelés, karbantartás – gázzal működő háztartási berendezések beszerelésének szakszerűsége (gázszivárgás kiküszöbölése), annak rendszeres ellenőrzése és karbantartása (a tökéletes égés biztosítása és a szénmonoxid keletkezésének megakadályozása) a biztonságosság fontos összetevője.

A felhasználás módja és más termékekkel való együttes használat hatása – gyógyszereknél a dózison, az alkalmazás gyakoriságán és idején kívül fontos értékelni más gyógyszerek és anyagok (alkoholfogyasztás) együttes hatását.

Külső megjelenés – játék megjelenésű öngyújtók égési sérüléseket okozhatnak a gyerekeknek.

Címkézés – a tájékoztató címkéken közölt utasítások téves értelmezéséből eredő helytelen használat veszélyforrást jelenthet.

Használati és kezelési útmutató – a termékhez adott útmutató a rendeltetésszerű és biztonságos használatot szolgálja, pl. a karácsonyfa fényfüzéreknél a beltéri vagy kültéri rendeltetés nem közlése veszélyforrás.

Hulladékkezelés – kiürült dezodorflakon tűzbe dobáskor felrobbanhat.

A fokozott veszélynek kitett, gyermek- és az időskorú fogyasztók védelme – a gyermek vízi játékoknál, „úszógumiknál" figyelmeztetés a felnőtt felügyeltének szükségességére.

(A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szakembereivel készülz írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)