Az új Ptk. szabályozza, hogy milyen árfolyamon kell átszámítani a más pénznemben meghatározott pénztartozást – fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A Ptk. új sorrendet állít fel arra az esetre, ha a kötelezett által felajánlott teljesítés nem fedezi az összes tartozást. Az új Ptk. fizetési határidőt is meghatároz arra az esetre, ha a felek a szerződésükben pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg.
A Ptk. egyértelművé teszi, hogy pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam alapján kell átszámítani. Ha nincs ilyen, a pénzpiaci árfolyam alkalmazandó – hangsúlyozta dr. Vida Enikő.
A Ptk. azt az esetet is szabályozza, ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, de a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető. Ebben az esetben pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni.
Elszámolás több tartozás esetén
A Ptk. a kötelezettnek biztosítja a lehetőséget, hogy amennyiben a felajánlott teljesítés valamennyi tartozást nem fedezi a teljesítés időpontjában, megjelölje, hogy a felajánlott teljesítést egynemű szolgáltatások esetén, mely tartozására kívánja elszámolni.
Csak akkor, ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, akkor jogosult a másik fél eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles.
Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.
Pénztartozás esetén a választás joga nem a kötelezettet, hanem a jogosultat illeti meg. Ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
A pénztartozás teljesítésének ideje
Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A jogosult teljesítésétől, és nem a számla vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől kell számítani a harminc napot, ha a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte; vagy akkor, ha nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja.
Akkor is a jogosult teljesítésétől, és nem a számla vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől kell számítani a harminc napot vagy, ha a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
Tisztességtelen kikötés
Vállalkozások közötti szerződés esetén a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg, az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni.
Az ilyen szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja. Amennyiben a vállalkozással szerződő és pénztartozás fizetésére kötelezett másik fél hatóság, akkor a Ptk. semmisséggel szankcionálja a pénztartozás teljesítésére kikötött időnek a hatvan napot meghaladó részét – ismertette végezetül dr. Vida Enikő.