Trópusi seggrázás

baile funk mc-lányok
Vágólapra másolva!
Globáltánczene, harsány csajok, tangóharmonika - letölthető seggrázós mixek.
Vágólapra másolva!

Kezdjük a magyar globáltánczenei blog, a Ghetto Bazaar nagyigényű mixével: az itt meghallgatható, letölthető 76 perces, 40 számos összeállítás körbejárja a világot és nyári hangulatú, trópusi hangvételű zenéket szed össze mindenhonnan. A seggrázás nagyjából konstans, de ezen belül vannak itt lazulós, odaverős és ravaszabb ritmusok; kemény szövegelés, raggázás, de hagyományos ének is; döngő basszusok, szirénázó szintik, ámde tangóharmonika és fúvósok is. Az, hogy mindez tök jól összejön, persze a mixelők ügyességét illetve a globáltánczene erejét bizonyítja. (A műfajokról ezt írják: dancehalltól a cumbián és moombahtonon át a booty-bassen keresztül a UK funky/bassmusic-ig minden.) Május 11-én, pénteken este ilyesmire ingyenes bulin is táncolhatunk.

A baile funk volt talán az első (mai értelemben vett) globáltánczenei stílus, ami meghódította a nyugati világot, köszönhetően Diplónak, a pont most visszatérő Bonde Do Role-nak és másoknak. A Rio De Janiero szegénynegyedeiből indult tánczene többek között arról ismert, hogy meglehetősen sok szöveg szól a szexről és bizony az mc-k olykor nem átallják szexuális tárgynak tekinteni a nőket. Ámde, figyelmeztet Dj Comrade, nincs olyan műfaj, amiben annyi női mc dolgozik, mint a baile funkban! DJ Elvtárs itt megtalálható Mulheres do Baile mixtape vol. 1 című mixének 37 percében 21 számot kever össze újabban feltűnt baile funk-csajoktól. A nagypofájú, hallhatóan öntudatos lányok pergő nyelvvel mondják-rikoltozzák a szövegeket, miközben szól a jellegzetes dobgépes ritmus és a darabolt kíséret. (Ez a darabosság annak köszönhető, hogy MPC-n készül a zene; ebből a videóból érthető lesz.) A szintik csipognak és szirénáznak, gagyik, de sokszor egész szellemesek; kerül melléjük harmonika, műfúvósok vagy éppen idézet Rihannától, a Grease-ből. Az egészben van valami elrajzolt, nagyon olcsó harsányság, és persze pont ez a vonzereje az egésznek.

Attól még, hogy átalakult a Quart, továbbra is feladatunknak tekintjük, hogy korábban soha nem hallott stílusokkal ismertessük meg a kedves olvasókat. Tehát: vallenato! A szó azt jelenti, hogy "völgyben született", és ez a műfaj Kolumbiában, elsősorban a karibi régióban népszerű (bővebben lásd a Wikipediát). Őszintén szólva én simán összekeverném a cumbiával (és más is), ami ugye szintén kolumbiai és az elmúlt években internetszerte hódít, elsősorban modern, digitalizált formáiban. Ugyanaz a pam papa pam papa alapritmus, kis variációkkal, továbbá tangóharmonika és ének - legalábbis ilyennek tűnik a vallenato egy bizonyos Bunbepe innen letölthető összeállításából, ami klasszikus, a hatvanas és hetvenes években készült számokat tartalmaz. Hosszú távon valószínűleg fárasztó lenne az európai fülnek, de 40 percben még pont jó. Nem abban az értelemben seggrázós, mint a másik kettő, de igenis ellenállhatatlanok ezek a ritmusok és a maga módján harsány is; ráadásul megismerünk egy korábban nem hallott stílust.