Az asszony tudta, mikor már nem érdemes tovább várni a férjére

Trill Zsolt és Pál Emőke a magasságok és mélységekben

Számtalan rétege miatt nagyon jó szerzői film a Magasságok és mélységek, mert valójában sokkal több, mint a gyász feldolgozásának az érzékletes bemutatása. Erőss Zsolt hegymászó életén és tragédiáján keresztül, egy kivételes férjjel való kapcsolat mélységét, a feleség szemszögéből ragadja meg első nagyjátékfilmjében Csoma Sándor. Az eredeti elképzelés helyett nem Erőss Zsolt alakját, hanem az őt hazaváró asszonyt Sterczer Hildát állította a középpontba a rendező.

Nemcsak az idei magyar filmek, de a mára sikeres filmek sorát maga mögött tudó Nemzeti Film Intézet (NFI) Inkubátor programjának is kiemelkedő alkotása Csoma Sándor, Magasságok és mélységek című filmje. Miközben a fókuszban egy trauma feldolgozása áll,

Trill Zsolt és Pál Emőke a Magasságok és mélységekben Magasságok és mélységek

a rendező képes lényegi momentumokon keresztül bemutatni egy egymás megértésén alapuló kapcsolatot úgy, hogy az egyik fél fizikailag nincs már jelen.

Mindössze az emlékek töredékein és látomások szintjén találkozunk a filmvásznon Erőss Zsolttal (Trill Zsolt), a legsikeresebb magyar hegymászóval, aki 2013-ban nem tért haza a Himalája harmadik legmagasabb pontja, a Kancsendzöngára szervezett expedícióból. Precízen építkezve, néhány meghatározó fordulópontot mutat meg a pár életéből, például amikor a hegymászó felesége, Sterczer Hilda, első nagyobb túráját teszi meg férjével és beássák magukat egy jégbarlangba. Vagy azt a drámai helyzetet, amikor Erőss Zsolt úgy dönt, hogy amputáltatja egyik lábát, hogy egy speciális műláb segítségével folytathassa a túrázást. Csoma Sándor pontosan látta, hogy noha ezek a pillanatok nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük Sterczer Hilda és Erőss Zsolt kapcsolatát, de

az ő viszonyuk mélysége mégis leginkább a hiányon keresztül fogható meg.

Egy ritka asszonyt helyez a film középpontjába, aki olyasmire képes, amire csak nagyon kevés ember a szerelméért: a teljes szabadon engedésre. A hegymászó felesége minden búcsúzásnál szembe kellett nézzen azzal, hogy nem lesz visszatérés és a tehetetlenséggel, hogy ez ellen nem tehet semmit.

A Magasságok és mélységek pedig a leküzdhetetlen távolságból eredő hiány, filmes megteremtésének bravúrja,

Két hónapja vetítik sikerrel a mozik Erőss Zsolt tragédiáján alapuló filmet Magasságok és mélységek

amit nemcsak a feleséget alakító Pál Emőke minden rezdülésében érzékeny színészi játékával ér el, hanem az ismeretlen távol és a családi élet kontrasztjának nagyon finom érzékeltetésével. Azzal a pontos tudással, hogy egy ilyen kapcsolat milyen mértékben fejleszti a képzeletvilágot és a kettős univerzumban való létezés megélését. És azzal a koncepcióval, hogy

Erőss Zsolt figurája sosem igazán jelenlévő, a film elejétől kezdve tünékeny alak, mégsincs benne semmi misztikum, sem pedig hősies mivoltának túlhangsúlyozása.

Trill Zsolt nem pusztán azért volt tökéletes választás, mert hasonlít Erőss Zsoltra, de a néhány jelenettel tökéletesen alakítja a fanatikus hegymászót, akit a médiából megismerhettünk.
A gyergyószentmiklósi

Pál Emőke játékában a kivételes emberek párjának összes lemondása, megértése és tisztelete, de emberi tartása is összpontosul és csak nagyon kevés helyzetben tör elő az önsajnálat és a reményvesztettség.

Pál Emőke a film egyik nagy felfedezése Forrás: Origo

Óriási alakítás az övé, egyben a rendező részéről a tehetség felfedezésének egyértelmű sikere. A gyerekszínész megtalálása szintén említést érdemel: a hatéves kislány szerepében az édesapjával esténként beszélgető, hosszú haját csomózgató kislány Gerda (Nagy Enikő) olyan valóságos, hogy pontosan annyira megríkatja a nézőt, mint a Kramer kontra Kramer elhagyott Billyje, Justin Henry, akárhányadik újranézéskor. A felnőtt színész és a dacos gyermek kettőse pedig itt is hasonlóan jól működik, mint a mára szinte klasszikussá vált amerikai filmben.

Erőss Zsolt kislányát Nagy Enikő alakítja Forrás: Origo

Amint korábban arról az Origónak beszélt, Csoma Sándor filmrendező eredetileg Erőss Zsoltról készült filmet forgatni, majd személyes élmények juttatták el a döntésre, hogy mennyivel eredetibb perspektíva a gyászoló nő szemszöge. Sterczer Hildával folyamatosan konzultálva komoly előtanulmányt végzett első nagyjátékfilmjéhez,

az általa írt és rendezett szerzői munka az utóbbi idők egyik legigényesebb alkotása lett.

A Magasságok és mélységek a „felszíni" traumafeldolgozás-téma alatt sok-sok réteget hordoz, ez pedig az igazán jó filmek egyik ismérve.