Csákányi László szülővárosa Németújváron (Güssing), amely nem sokkal a színész születése előtt, a trianoni békediktátummal került Ausztriához. A család a harmincas években magyarosította nevét Zsigovitsról. A fotó 1957-ben készült a Jókai Színházban (ma Újszínház), rajta Rákosi Mária és Csákányi László Szomory Dezső Györgyike, drága gyermek című darabjábanForrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Csákányit pénzügyőr apja papnak szánta, így tízévesen egy kőszegi papi internátusba íratta. A fiatal Csákányi László egy kötelező színházlátogatás után döntötte úgy, hogy színész lesz, és elhatározásához végül sikerült szülei támogatását is elnyernie. A fotó 1958-ban készült a Nagymező utcai Petőfi Színházban. A képen Agárdy Gábor, Bánki Zsuzsa, Gordon Zsuzsa, Csákányi László, Jávor Pál színművészek az egyik próba szünetében. Somerset Maugham A királyért című művének színpadi változatát próbáltákForrás: Fortepan / Kotnyek Antal
A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai voltak többek között Szemere Vera, Zenthe Ferenc és Bakó Márta. A fotó 1960-ban készült a Magyar Rádió 1-es stúdiójában Caldwell: A bársonynadrág című művéből készült rádiójáték felvételekor. Csákányi László mellett Hlatky LászlóForrás: Fortepan / Szalay Zoltán
A Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal megígérte Csákányi Lászlónak, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Ez azonban már a második világháború idejére esett, és Csákányi az oklevéllel katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza, a Nemzeti pedig már nem tartott igényt rá. A fotó 1962-ben készült a Magyar Rádió stúdiójában. Csákányi László mellett Bilicsi Tivadar állForrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Csákányi Lászlót hónapokig szülei tartották el, majd paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. 1948-ban a Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése. A kép 1962-ben készült a Margitszigeten. Csákányi László mellett Rátonyi Róbert bohóckodik a Palatinus Strandfürdő bejáratánálForrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. A kép szintén 1962-es, rajta Csákányi László, Rátonyi Róbert színészek és Dalos László szerkesztő a Ruszwurm cukrászda bejáratánál, a Budai VárbanForrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a "Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj" című dalt. A fülbemászó melódia olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle. A fotó 1963-ban készült Csákányi LászlórólForrás: Fortepan / Hunyady József
Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77. című operettjéből. Mindezt úgy érte el, hogy nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez. A képen Csákányi László mellett Márkus László a Magyar Rádió 1-es stúdiójában 1963-ban. Gábor Andor Doktor Senki című művének rádiójátékát rögzítettékForrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Csákányi szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozatban. A fotó az MTV stúdiójában készült 1971-ben. Elöl ülnek: Kazal László, Kabos László, Lórán Lenke, Horváth Tivadar, Brachfeld Siegfried. Pathó István mögött Kibédy Ervin áll, mellette Markos György, Alfonzó (Markos József), Csala Zsuzsa, Csákányi László, Koós János és Hofi GézaForrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában. A kép 1989-ből való, rajta Csákányi László (Tripovszki Ádám, a megyei bíróság elnöke) és Urbán Erika (Zizi) Vinkó József Justitia kombinéban című vígjátékának próbáján. A darabot 1989. március 17-én mutatták be Bodrogi Gyula rendezésében a Vidám Színpad KisszínpadánForrás: MTI/Földi Imre
Csákányi László negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. A fotó 1990-ben készült Csákányi Lászlóról. Ekkor a Vidámszínpad társulatának tagja volt, és a gyulai Várszínházban adták elő a Praxi: Hölgyeim elég volt! című bohózatotForrás: MTI/Ilovszky Béla