A testület egyben elrendelte a foglyok azonnali szabadon bocsátását. Az alkotmánybírósági döntés egy négy hónapig tartó vita után született meg.
A taláros testület gyakorlatilag alkotmányellenesnek nyilvánította a legfelső bíróság két évvel
ezelőtti ítéletét, amelyet a "fegyveres csoportokkal való együttműködés" vádjával szabott ki a Herri Batasuna huszonhárom akkori vezetőjére. Egyet közülük rossz egészségi állapotára való tekintettel kiengedtek már a börtönből, a többiek mintegy húsz hónapot töltöttek rács mögött.
A korábbi bírósági döntés alapja az volt, hogy a vádlottak az 1996-os általános választások idején a kampány során egy videoszalagot terjesztettek, amelyen az ETA fegyveres terroristái
voltak láthatók. Mivel a Herri Batasunát az ETA politikai szárnyának tekintették, ezt a videokazettát terrorista propagandaanyagnak minősítették az igazságügyi szervek. A Herri Batasuna helyébe időközben egy másik párt, az Euskal Herritarrok lépett, amelynek vezetősége mérsékeltebb irányvonal mellett kötelezte el magát.
Az ETA egyébként tavaly szeptemberben fegyverszünetet jelentett be, hogy e lépésével támogassa újjáalakult politikai pártját, amely így koalícióra léphetett a baszk nacionalista pártokkal az akkori helyi választásokon.
Több mint egy esztendő telt el ETA-merényletek nélkül, s ez elősegítette a politikai légkör enyhülését. Megfigyelők szerint ezt a tendenciát most csak erősítheti az alkotmánybíróság felmentő ítélete.
(MTI)
Ajánló:
Az ETA politikai szervezete. (spanyolul)