Amerikai kongresszus előtt a kettévágott magyarlakta falu

A szlovák-ukrán határon csaknem hatvan éve kettévágott magyarlakta falu, Szelmenc ügyében tart meghallgatást szerdán az amerikai kongresszus emberi jogi frakciója. A frakció számos tagja a hónap elején levelet intézett Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökhöz és Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz, arra kérve őket, segítsék elő határátkelőhely megnyitását.

A falut 1944-ben szakították ketté, amikor Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Egyetlen éjszaka húzták meg az államhatárt, s volt olyan porta, amelynek gazdája reggel már nem meríthetett vizet a saját kútjából, mert az már a Szovjetunióban volt. A határ családokat szakított ketté, rokonokat, barátokat választott el. A szelmenciek a határ két oldalán jól látják és hallják egymást (amióta eltávolították a magas deszkapalánkot és nem büntetik az átkiabálást), de ha meg is akarják látogatni egymást, majd száz kilométeres kerülőre kényszerülnek. Hosszadalmas és fáradságos a 30 dolláros - a szelmencieknek nagy anyagi megterhelést jelentő - vízum beszerzése is. Tavaly októberben egy félbevágott székelykaput állítottak fel a határ két oldalán a csúfos helyzet elleni tiltakozás jegyében. A szlovákiai Nagyszelmencen (Velke Slemence) ma 620, az ukrajnai Kisszelmencen (Solontsi) 210 ember él.

Az amerikai törvényhozók szerdán - közép-európai idő szerint az esti órákban - meghallgatják Tóth Lajos nagyszelmenci és Illár József kisszelmenci polgármestert, szakértőként Zelei Miklós magyar írót, A kettézárt falu című könyv szerzőjét, Szlovákia és Ukrajna nagykövetét, Rastislav Kacert, illetve Mykhailo B. Reznicket, valamint Nagy Sándort, a washingtoni magyar lobbiszervezet vezetőjét. A két nagykövet talán már tolmácsolni fogja kormányaik válaszát az amerikai törvényhozók levelére.

A két falu már 2001-ben petícióval fordult a szlovák és az ukrán belügyi tárcához, de nem jártak eredménnyel - mondta Illár József. A másik polgármester, Tóth Lajos hangsúlyozta, hogy gyalogos határátkelőn kívül ingyenes vízumot is szeretnének. Szlovákia és Ukrajna államközi egyezménye értelmében ugyanis a szlovákiai ruszin, illetve a kárpátaljai szlovák falvak lakói ingyen jutnak hozzá. A polgármesterek kérik ennek a kedvezménynek a kiterjesztését a magyarok lakta két Szelmencre.

Zelei Miklós író arra emlékeztetett, hogy az egykori Szovjetunió és Csehszlovákia közötti vasfüggöny látványa Szelmencen olyan, mint egy időutazás: a szögesdrót, a határszántás, az őrtorony, a kutyás járőr. Felvetette, hogy washingtoni útjukról a két polgármester közös falugyűlésen számoljon be, a határ két oldalán egybegyűlteknek kihangosítva beszédeiket, és azt a jelkép kedvéért május elsejére, Szlovákia EU-csatlakozásának a napjára tűzzék ki, amikor a két Szelmenc még távolabb kerül egymástól.

Nagy Sándor, a washingtoni lobbiiroda vezetője kijelentette, hogy minden követ meg fognak mozgatni, és ha nem lesz változás, kongresszusi határozatot kezdeményeznek. A két falu sorsát a szívén viseli a másfélmilliós amerikai magyarság, és képviselőikkel, az iroda kongresszusi szövetségeseivel tovább fáradoznak a határátkelő megvalósításáért - mondta.