Tízezrek tüntettek a Frankenstein-direktíva ellen

Több tízezren tüntettek kedden Strasbourgban az uniós szolgáltatási irányelv ellen, amelynek az elfogadásáról kedden kezdődött vita az Európai Parlamentben. A nyugat-európai országokból érkezett tüntetők ugyanis attól tartanak, hogy ha a határok megnyílnak a jóval olcsóbb szolgáltatásokat nyújtó kelet-európai vállalkozások előtt, akkor ezek elveszik előlük a megrendelőket. A demonstráción szintén részt vevő magyar szakszervezeti aktivisták viszont a magyar munkavállalókat féltik.

Az Európai Parlament csütörtökön dönt az új uniós szolgáltatási irányelvről, amely megnyitná a határokat a szolgáltatószektor előtt: a vállalkozók a nemzeti határokat átlépve az egész unióban kínálhatnák a szolgáltatásaikat. Ezért a régi tagállamok polgárai attól tartanak, hogy a jóval olcsóbb közép-kelet-európai szolgáltatók versenyelőnybe kerülnének velük szemben, és a megrendelők őket választanák. Az irányelvet még Frits Bolkestein, az előző belső piacokért felelős biztos készítette el. A komoly vitát kiváltó tervezetnek a sajtóban a volt biztos nevére rímelő Frankenstein-direktíva lett az elnevezése.

A keddi strasbourgi demonstráción egyes becslések szerint 40 ezer ember vett részt. Azonban nem minden résztvevő ugyanazért tüntetett: a nyugat-európai küldöttségek a saját piacuk megnyitását utasítják el, mások csak egyes ágazatok liberalizálása ellen vannak. Ugyanakkor olyanok is demonstráltak, akik a mind teljesebb piacnyitásért emeltek szót.

A megmozduláson több tucatnyi magyar szakszervezeti aktivista is részt vett, így a Liga, a Munkástanácsok és az Autonómok is képviseltették magukat.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a szervezet a származási ország elvének bevezetését kifogásolja. Ez a szabály leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozásra a saját hazája szabályai vonatkoznának, még akkor is, ha egy másik tagállam területén működik. A szakszervezeti elnök szerint így a munkavállalók bizonytalan helyzetbe kerülnének, hiszen például egy Magyarországon jelen lévő külföldi cég alkalmazottjára nem a magyar szabályok vonatkoznának. Szerintük ez "káoszt okozna" a magyar jogrendben is. Azt szeretnénk, hogy a direktíva ne terjedjen ki a munkaügyi törvények alkalmazási körére - hangoztatta Kerpen Gábor.

A tervezett uniós szabályozásnak egyik legvitatottabb pontja valóban régóta a származási ország elve, de néhány nappal ezelőtt az Európai Parlament nagyobb frakciói kompromisszumot kötöttek ebben a kérdésben, és a csütörtökön szavazásra kerülő jelenlegi tervezetben ez már nem is szerepel. Sőt, az országoknak a korábbi javaslatokhoz képest több beleszólásuk lenne abba, hogy milyen szolgáltatások nyújtását engedélyezik a határaikon belül. Emellett lennének olyan területek, ahol egyáltalán nem nyílnának meg a kapuk a szolgáltatásokat nyújtó külföldi cégek előtt, ilyenek a szociális és egészségügyi szolgáltatások, a közoktatás, a kultúra vagy a gyermekgondozás és családtámogatás területe. Szintén nem liberalizálnák a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokat, így a városi tömegközlekedést, a taxikat vagy a mentőszolgálatokat.

Az Európai Parlament magyar képviselői közül a szocialista Herczog Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ban a gazdasági növekedés egyik kulcsa a szolgáltatási irányelv, ami lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók könnyebben, szabadabban és gyorsabban jussanak el saját hazájukból a többi tagállam piacaira. A fideszes Szájer József szintén a korlátozások megszüntetése mellett van.

A tüntetések már a hétvégén megkezdődtek, szombaton Berlinben 30-40 ezer ember, Strasbourgban pedig ezren demonstráltak a szolgáltatási irányelv ellen. Az irányelvről csütörtökön dönt a parlament, de a két legnagyobb képviselőcsoport közti megállapodás miatt most már inkább az számítana meglepetésnek, ha a szavazás nemleges eredményt hozna.

MTI/[origo]