Nyilvános a bizonyíték Nicolas Sarkozy ellen

Nicolas Sarkozy volt francia államfő - aki ellen a múlt héten korrupció miatt indult hivatalos eljárás - tényleg közbenjárását ígérte egy monacói kinevezés érdekében egy magas rangú bírónak, majd az utolsó pillanatban visszakozott - derül ki az exelnök lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratából, amelyet szombat délután megjelent számában tett közzé a Le Monde című napilap.

A volt államfőt az év elején egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján felmerült a gyanú, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az esetleg őt érintő ügyészségi eljárásokról.

Kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Emiatt korrupció gyanújával múlt héten egy napra őrizetbe vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen hivatalos eljárás indult.

A szombaton közölt részletek szerint Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog közötti telefonbeszélgetések során többször is szóba került, hogy Gilbert Azibert szeretne átmenni a monacói államtanácshoz.

„Segíteni fogom” - mondta február 5-én Sarkozy az ügyvédjének a titkos mobiltelefonján, amelyen a kényes ügyekről tárgyalt Herzoggal. „Hívd fel még ma, és mondd meg neki, hogy foglalkozom az üggyel, mert megyek Monacóba, és találkozom a herceggel” - tette hozzá az államfő.

Egy február 24-i beszélgetésben Sarkozy jelezte az ügyvédjének, hogy „megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután”.

Két nappal később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről sejtette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében a monacói államminiszternél.

„Úgy éreztem, hogy ez kissé röhejesen hatna, így inkább nem beszéltem neki az egészről” - mondta Sarkozy. Néhány perccel később a Le Monde szerint Sarkozy és Herzog szinte szó szerint megismételték a beszélgetést, ezúttal a titkos mobiltelefonon.

Sejtették, hogy lehallgatják őket

A lap kommentárja szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy Sarkozy és Herzog február 25-én megtudta, hogy a titkos telefont is lehallgatják, ezért „annak megfelelően módosították a beszélgetéseiket és esetleg a tetteiket”. Az ügyben másnap, február 26-án az ügyészség befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indított. Az ügyben kihallgatták Michel Roger monacói államminisztert is, aki fogadta Sarkozyt. Ő azt vallotta, hogy az exelnök nem próbált közbenjárni Azibert kinevezése érdekében.

A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha csak egy egyszerű ígéret történt előnyszerzés érdekében egy hivatalos személy irányában. A nyomozók szerint a februári telefonbeszélgetések ezt bizonyítják.

Pierre Haik, aki a korrupciós ügyben Nicolas Sarkozy védője, nem kívánta szombaton kommentálni a Le Monde értesüléseit.

Sarkozy tagad

A volt elnök a TF1 kereskedelmi televíziónak múlt héten adott interjúban tagadta az ellene felhozott vádakat. Azóta az egyik vizsgálóbíró visszahívását kérte arra hivatkozva, hogy az egyik baloldali bírói szakszervezet tagjaként lekötelezettje a jelenlegi szocialista hatalomnak.

Sarkozy és ügyvédje egyébként kezdeményezték a lehallgatások megsemmisítését, miután törvénytelennek tartják egy ügyvéd és ügyfele közötti beszélgetések bizonyítékként való felhasználását. Amennyiben ezt az ügyészség elfogadja, az eljárást meg kell szüntetni.

A volt elnökkel szemben az utóbbi két évet tekintve hét ügyészi vizsgálat indult, ami jelentősen nehezítheti őszre tervezett politikai visszatérését. Pártja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) november 29-én választja meg új vezetőjét, miután Jean-Francois Copé kénytelen volt lemondani, amikor kiderült: Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezését hamis számlákkal fedezte a párt.

A csőd közeli helyzetbe jutott legnagyobb ellenzéki jobbközép párt olyannyira megosztott és kiszolgáltatott a vezetők belső harcának, hogy egy pénteki felmérés szerint a franciák fele azt szeretné, ha az UMP feloszlatná magát.