Kipakolt a Tóásó-ügy elmenekült főügyésze

Politikai érdekek mentén manipulálták a bolíviai vezetők a Tóásó Előd és 2009-ben egy La Paz-i rajtaütés során meggyilkolt társai ügyében zajló nyomozást az ügy volt főügyésze szerint. Marcelo Soza erről Tóásó testvérének beszélt, vallomása alapján perbe fogják Bolíviát.

Nemzetközi bíróságon is használható nyilatkozatot tett a múlt héten Brazíliában a bolíviai Marcelo Soza, annak a terroristaügynek a korábbi főügyésze, amelynek az egyik vádlottja a magyar állampolgársággal is rendelkező összeesküvés miatt ötödik éve börtönben ülő Tóásó Előd.

Tóásó kontra Bolívia

A hazájából márciusban elmenekült jogász személyesen is találkozott a La Pazban öt éve és négy hónapja fogva tartott Tóásó Előd nővérével, aki a Baptista Szeretetszolgálat segítségével utazott ki Brazíliába. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai támogatásával megszervezett találkozón a volt főügyész arról beszélt, hogy az úgynevezett terroristaügyet az ország alelnökének testvére, valamint Evo Morales elnök biztonsági kabinetjének vezetői manipulálták: eltűntek bizonyítékok, és a kormány a saját hasznának, politikai céljainak megfelelően befolyásolta az ügyet.

Tóásó Edit összesen 34 kérdésére írásban, közel kilenc oldalon válaszolt a volt főügyész. Az aláírásával is hitelesített nyilatkozat egy példányát a napokban benyújtják az Amerika-közi Bíróságra, ahol várhatóan rövidesen elkezdődhet a Tóásó kontra Bolívia per.

Már rég el kellett vona engedni őket

Az ügy előzménye, hogy bolíviai kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták.

A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy a csoport terrorista összeesküvést szervezett, és Evo Morales elnököt is meg akarták gyilkolni. Az akció két túlélőjét a bolíviai törvények értelmében már rég szabadon kellett volna helyezni, mivel 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban.