Manfred Weber új ötlete: sárga és piros lappal, és aztán persze uniós pénzelvonással büntetne országokat

2019.03.17. 17:09

Új ötlettel állt elő Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje. Megbüntetné, a megfogalmazása szerint, a jogállami elveknek szerintük nem megfelelő országokat. Először sárga lapot kapnának, mint egy focimeccsen. Utána jönne a piros lap. Majd persze az uniós pénzelvonás. A testület jogászokból, egyes tagállamok bíróiból és alkotmánybíróiból áll. Minderről a FAZ a mai számában írt. Nem nehéz kitalálni, hogy mindez csak máz: a valódi cél, hogy a bevándorlásellenes országokat bármikor meg tudják büntetni. Nem véletlen: Soros blogja, a 444 ki is emeli, hogy Magyarország és Lengyelország apropóján írt erről Manfred Weber. A nehéz helyzetben levő, köztudottan Soros pénzére váró hvg is érezhetően örül: szerintük Magyarország inspirálta Webert. 

Az MTI tudósítása szerint a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a német szövetségi alkotmánybíróság egykori bírájával, Udo di Fabióval a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív német vasárnapi lapban közösen közzétett írásában kifejtette, hogy a legfeljebb kilenc tagból álló testületet azzal a feladattal kellene megbízni, hogy kétévente az EU valamennyi tagországáról készítsen a jogállamiság érvényesülését vizsgáló elemzést. Az elképzelés szerint a hosszú hivatali időre megválasztott testület

  • önállóan határozhatná meg munkarendjét,
  • rendelkezhetne az elemzések elvégzéséhez szükséges anyagi, személyi erőforrásokkal, és
  • tartalmilag is teljes mértékben függetlenül dolgozhatna.

Azt vizsgálná,  hogy mennyire érvényesül a jog uralma a bíróságok függetlenségét, a korrupció veszélyét és a sajtó szabad működését tekintve.  Nyilvános jelentései javaslatot is tartalmaznának a feltárt gondok megoldására, és arra is, hogy milyen következményekkel kellene járnia a problémamegoldás esetleges kudarcának.

Manfred WeberForrás: AFP/Hans Punz

Mik lennének a következmények?

Manfred Weber és Udo di Fabio szerint a testület úgynevezett sárga lapot mutatna fel, ha a jogállamiság sérülésének alapos gyanúját állapítja meg. Az Európai Bizottság ebben az esetben jogállamisági eljárást indítana az adott tagországgal szemben. 

A testület úgynevezett piros lapot mutatna fel a jogállamiság komoly, súlyos sérülése esetén.  Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülne, az EB pedig szankciókat javasolna az EP-nek és a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsnak arra az esetre, ha az Európai Unió Bírósága elmarasztalja az adott tagországot.

Ezeket a büntetőintézkedéseket csak az EP vagy a tanács többségi, adott esetben minősített többségi döntésével lehetne megakadályozni. Ilyen döntés hiányában a szankciók a bíróság ítéletének kihirdetése után automatikusan életbe lépnének.

Kifizetéseket kötnének hozzá

Manfred Weber és Udo di Fabio az elképzelést összekötötte az EU-s támogatások kifizetésével. A hitelminősítő intézetek országjelentéseivel párhuzamot vonva azt írták, hogy a független jogi elemzői tanács nyilvános jelentései a jogállamisági hitelképesség megállapítására szolgálnának, és ez a hitelképesség lenne a feltétele az EU-s támogatások maradéktalan kiutalásának.  Mint írták, az úgynevezett strukturális támogatási alapokból járó támogatások egy részét vagy egészét vissza lehetne tartani, ha az adott tagállam közigazgatásában korrupció mutatkozik, vagy ha nem tudnak szabadon dolgozni a médiumok.

Ez azt jelenti, hogy a jogállamiság a garancia a működőképes és korrupciótól mentes közigazgatásra, a független igazságszolgáltatásra, az alapjogok érvényesülésére, mindarra, ami elengedhetetlen a személyi sérthetetlenséghez és az élő demokráciához.  Azonban a jogállamiság sérülésének veszélyére utalhat az is, ha oligarchia alakul ki, amelyben a piac erőit politikai eszközként használják, vagy ha akadályozzák a vélemény- és a sajtószabadságot.
Jogkövető magatartás és a hatalmi ágak szétválasztása játékszabályainak tisztelete nélkül nem működhet a közös belső piac, és "súlyos hiányosságok esetén az emberek nem is hajlandóak pénzügyi eszközöket juttatni más tagországoknak, vagy szorosan együttműködni érzékeny biztonsági kérdésekben". 

A jogrendbe vetett bizalom nélkül sem a megerősített európai költségvetés, sem a közös fizetőeszköz, és a közös határvédelem sem működhet  - írta Manfred Weber és Udo di Fabio.

A többi között hozzátették, hogy az általuk javasolt testület a "politikai spektrumot" tekintve "plurálisan kiegyensúlyozott" lenne, és tagjainak szakértelme, illetve függetlensége révén kezelni lehetne azokat a "reflexeket", amelyek kiváltják, hogy "az érintettek a nemzeti szintű jogállamisági hiányosságok európai vizsgálatát belpolitikai célokat szolgáló eszközként használják Brüsszel ellen.

Mivel nyilvánvalóan erősen szubjektív kritériumokról van szó, egy bevándorlásellenes döntést bármikor jogállamiság-ellenesnek nevezhetne Brüsszel Manfred Weber álma szerint, és azonnal pénzzel büntethetné a renitens tagállamot.