Áder János: A vízválság mára valósággá vált

2019.10.15. 12:45

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában "az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye" – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján, kedden Budapesten.

Mindaz, amiről hat éve, az első Budapesti Víz Világtalálkozón fenyegető jövőképként beszéltek, mára valósággá vált, a világ sok régiójában vízválsággal kell szembesülni - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten. Az államfő a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszterrel.

Áder János hangsúlyozta: meg kell előzni a vízválságot, ahol ez még lehetséges, és alkalmazkodni kell, ahol már bekövetkezett. A legnagyobb dilemma pedig, amelyet az országoknak meg kell oldaniuk, hogy miként tudnak egyre kevesebb termőföldön egyre több embert ellátni: ennek kulcskérdése a megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Áder János a találkozó megnyitóján arról is beszélt, hogy a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Cselekedni kell

Hangsúlyozta: a tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte. A legutóbbi szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására. Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig az áll, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig. 

A kérdés tehát az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött. 

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 évben. 

A vízmegtartás, a csapadékvíz- és szennyvízhasznosítás, az öntözésfejlesztés időigényes és "sok adóforint kell hozzá". 

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúra nincs felkészítve. Magyarországon is évről évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon.

Az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét – közölte.

Budapest, 2019. október 15. Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke beszél Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási és Gangesz-fejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencia első napján a Millenáris Parkban, a Magyar Nemzeti Táncszínházban 2019. október 15-énForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő csaknem másfél millió embert. "Sokba kerül, de sokkal nagyobb lenne a kár, amit így megelőzünk" – fogalmazott.

A szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe

A köztársasági elnök kitért rá: a világ népessége olyan gyorsan növekszik, hogy a következő 30 évben nagyobb lesz a lélekszám gyarapodása, mint az ember megjelenésétől az első világháború kitöréséig terjedő sok tízezer év alatt összesen. Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni. "Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik" – mondta. 

Miközben "elszennyezzük vizeinket, rontjuk életesélyeinket, ellehetetlenítjük a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, elherdáljuk gyerekeink jövőjét". 

Áder János közölte: a magyarországi szennyvizeknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg korábban, de ma már ez az arány 90 százalékos. "Az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen" – mutatott rá.
Azt mondta, most már ott tartunk, hogy "Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek".

Hangoztatta: a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira. A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány magyar innovatív megoldást. A találkozó résztvevői azért jöttek Budapestre, hogy közös választ keressenek a vízválság kérdéseire, így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ahhoz, hogy elkerüljék a vízválságot, hogyan lehet a vízgazdálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen technológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mindehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

Globális összefogás kell

A vízhez jutás emberi jog, az ENSZ elkötelezett, hogy mindenkinek biztosítani kell a szükséges, tiszta vízmennyiséget – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevőihez intézett videoüzenetében.

Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a "túl sok víz", a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat. 

A főtitkár szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll, a természetvédelmi stratégiáktól a sótalanító technológiákig.

A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak.

Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.

KAPCSOLÓDÓ CIKK