Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy az Origo is beszámolt róla, terrortámadást hajtottak végre Brüsszelben, amelyet a 45 éves tunéziai illegális bevándorló, Abdesszamád Laszúd követett el. A merénylő - aki köztörvényes bűnözőként már a belga hatóságok megfigyelése alatt állt - a Belgium-Svédország EB-selejtező mérkőzés idején csapott le, két, svéd szurkolói mezt viselő férfit megölt és egy taxisofőrt súlyosan megsebesített, majd elmenekült a helyszínről.
A hétfői támadás kiélezett európai biztonságpolitikai környezetben következett be, mivel több európai ország is megemelte biztonsági intézkedéseinek szintjét az izraeli háború miatt. A vérlázító támadás ugyanakkor rámutatott az uniós migrációs politika kudarcára, az elkövetőről ugyanis kiderült, hogy
2019-ben már elutasították a menekültkérelmét, mégis életvitelszerűen tartózkodhatott tovább Belgiumban.
Ilyen körülmények között jelent meg egy friss elemzés a Reutersben, amelyben
a terrortámadás ellenére is mentegetik a migrációs paktumot, ráadásul belekényszerítenék a közép-európai országokat, köztük Magyarországot.
Az elemzés a brüsszeli terrortámadás apropóján foglalkozik a betelepítési kvóta végrehajtását célzó európai belügyminiszteri megállapodással, külön hangsúlyt helyezve a kiutasításokra. Idézik a Frontex adatait is, miszerint 2022-ben mintegy 86 000 kiutasítás történt, összesen pedig 105 865 nem uniós polgárt utasítottak ki az Unióból. Az Eurostat szerint 2023 második negyedévében mintegy 26 600 embert utasítottak ki, ami közel egyharmados növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.
A fenti számok tükrében írnak arról, hogy az új migrációs paktum érvényesítésének komoly akadályát jelenti a schengeni rendszer, mivel a tagállamok közötti nyitott határok - amely az Európai Unió négy alapelvének érvényesülését, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosítja - komoly akadályt jelentenek a migránsok ellenőrzésével, illetve elhelyezésével kapcsolatban. Brüsszel ezért a magyar álláspont átvétele - vagyis a külső határok védelme - helyett továbbra is a migráció "menedzselésében" látja a "megoldást", amikor a kiutasítások megkönnyítésére hivatkozva egyszerűsítené a bevándorlási és menekültügyi eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy
Brüsszel képes visszaállítani a tagállamok közötti határellenőrzést, hogy ezzel szavatolja a migrációs paktum végrehajtását.
A Reuters azt írja, hogy a jelenlegi megállapodás elfogadását Berlin és Róma vitája előzte meg az NGO-k által működtetett, "mediterrán taxinak" használt szállítóhajók kapcsán. Róma korábban azon az állásponton volt, hogy a migránsokat azokban az országokban kell elszállásolni és letelepíteni, amelyek a hasonló célra használt hajókat a Földközi-tengeren működtető civil szervezeteket finanszíroznak (vagyis elsősorban Németországban). A megállapodás úgy jöhetett tető alá, hogy Olaszország engedett az álláspontjából és eltávolították a civil szervezetek tevékenységéről szóló részeket a végleges javaslatból.
Brüsszel továbbá - fogalmazzunk így - megzsarolta a migrációs paktumot elutasító országokat:
Azok, akik nem maradhatnak az EU-ban, távozniuk kell az EU-ból. Ezt ki kell kényszeríteni (...) Ez egyfajta ébresztő azon országok számára, amelyek nem hajlandók elfogadni a migrációs paktumot
- mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, amikor amellett érvelt, hogy többek között hazánknak is támogatnia kellene a migrációs paktumot.
