III. Károly és a Végzet Köve: így zajlik ma Európa leglátványosabb koronázása

A brit koronázási jelvények

Károly herceg az édesanyja, II. Erzsébet halálakor automatikusan lett az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség uralkodója. A koronázás ma már tehát nem elsősorban jogi aktus, bár vannak jogi elemei és vonatkozásai is, hanem egy új korszak kezdetének a jelképe. Ahogy Károlyról korábban megírta az Origo: másképp fog uralkodni, mint II. Erzsébet, és ezt az is jelzi, hogy alig kb. egy óra hosszú lesz a szertartás. Az édesanyja 70 évvel ezelőtti koronázási ünnepsége több mint három órán át tartott. A ceremóniát a Károly számára fontos fenntarthatóság szempontjai szerint igyekeztek megszervezni, nem gyártottak új székeket a királyi párnak, hanem a meglevőket újították fel. Camilla királyné koronája a szokásokkal ellentétben nem új, hanem „újrahasznosított", mert egy már létező koronát visel majd. A koronázási menet is jóval rövidebb útvonalon halad majd, mint korábban. Így is ez lesz a legfényűzőbb trónra lépés Európában: jelenleg Nagy-Britannia ugyanis az egyetlen ország a kontinensen, ahol megkoronázzák az uralkodót. A kontinens többi államában egyházi szertartás vagy egyszerű beiktatási ceremónia helyettesíti a koronázást.

Még mindig ez a legfényűzőbb trónra lépés Európában

Forrás: Origo

A nagyapaként trónra kerülő III. Károly koronázása kevésbé költséges lesz, mint az édesanyja beiktatása 1953-ban. A királyi család életével foglalkozó szerzők szerint ez egyértelműen mutatja III. Károly világlátását.

Miközben tiszteletben tartja a hagyományokat, és ezzel a folytonosság jelentőségét üzeni, elismeri, hogy megváltozott az országunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ is,

mondta Sally Bedell Smith életrajzíró a Time-nak áprilisban.

II. Erzsébet és a családja a Buckingham-palota erkélyén a koronázás után, 1953-ban. Középen Károly, a mai brit uralkodó Forrás: The Royal Family

II. Erzsébet koronázására 8 ezer vendéget hívtak meg a Westminster apátságba,

most 2 ezer jelenlevőre számíthatunk.

A szertartás utáni hagyományos menet útvonala is jóval rövidebb lesz, így kevesebben láthatják majd III. Károlyt és a feleségét.

A változások közé tartozik az is, hogy ezúttal nem csak a keresztény egyházak vezetői vesznek részt a koronázáson, hanem

jelen lesznek a buddhista, hindu, iszlám és zsidó hit képviselői is.

A Buckingham-palota női püspököket is meghívott a szertartásra, az egyházi himnuszokat pedig walesi, skót gael és ír gael, azaz kelta nyelven is éneklik majd. Mindez szintén a modern monarchia filozófiáját tükrözi.

Az esemény a múlthoz kötődik, a történelemre mutat, de egyúttal maga is történelmi lesz. Egy sokkal rugalmasabb uralkodói korszak kezdetét jelzi majd, ami az új körülményekhez, új személyekhez és új időkhöz sokkal inkább illeszkedik,

nyilatkozta Alice Hunt történész, a brit koronázások szakértője a Smithsonian Magazine-nak.

A koronázás legfontosabb fejezetei: a király bemutatása

A brit hagyománytisztelet abban is tetten érhető, hogy a mai koronázási szertartások leírása a XIV. században született, II. Richárd és Luxemburgi Anna 1377-es esküvője előtt. A Liber Regalis, vagyis a Királyi Könyv mai kifejezéssel élve a koronázások használati utasítása, kézikönyve, és még azt is előírja, milyen ruhát viseljen a király a szertartás egyes fázisaiban.

A Liber Regalis, a Királyi Könyv, a brit koronázások "kézikönyve" a XIV. századból Forrás: Westminster Abbey

A könyv valószínűleg épp a praktikuma, a használhatósága miatt nem pusztult el, amikor VIII. Henrik szakított a katolikus egyházzal. 1536-ban a király bezáratott több száz szerzetesi rendházat, elvette a vagyonukat, a szerzetesek könyvtárait pedig széthordták.

Bár III. Károly magát a koronázási szertartást is megváltoztatta, megmaradtak a Liber Regalisban leírt, legfontosabb részek.

Ezek közül az első az új király bemutatása és uralkodóként való elismerése.

A Westminster apátság közepén kialakított koronázási tér négy oldala a négy égtájat jelképezi. Amikor minden irányban – vagyis a birodalom teljes népének – bemutatják a királyt, az embereknek elvileg jogukban áll visszautasítani az uralkodó személyét.

Persze, sosem fordult elő olyan, hogy az emberek nemet mondtak volna egy királyra, mégis van jelentősége a visszautasítás lehetőségének. Az orosz jobbágyokat senki nem kérdezte meg, hogy elfogadják-e az új cárt, mint ahogy más országokban sem volt ehhez joga a közembereknek,

mondja George Gross, a neves King's College egyetem történésze.

A koronázási tér a Westminster apátságban Forrás: Westminster Abbey

Elsőként az anglikán egyház legfőbb méltósága, a canterbury érsek szólítja meg a vendégeket:

Bemutatom önöknek Károlyt, a királyukat. Mindannyian, akik ezen a napon eljöttek a tiszteletüket tenni előtte és felajánlani neki a szolgálataikat, elfogadják őt uralkodójuknak?

Mire az adott oldalon ülő vendégek a következő felkiáltással ismerik el a királyt államfőjüknek:

Isten óvja a királyt!

Az anglikán egyház honlapja szerint, ahol a teljes szertartás leírását és a liturgiát is tanulmányozhatják, ezt követően már az új király kérésének megfelelően folytatódik majd a bemutatási rész. A canterbury érsek után a két legrégebbi lovagrend képviselői, az angol Térdszalagrend és a skót Bogáncsrend egy-egy magas rangú vezetője mondja majd el ugyanazt a szöveget. Legvégül pedig a legmagasabb brit katonai kitüntetés, a Viktória-kereszt és a György-kereszt díjazottjainak egy képviselője mutatja be a királyt az utolsó oldalon ülőknek.

Az első, így bemutatott uralkodó Edgar király volt, aki 973-ban koronáztak meg.

A király esküje

VII. Eduárd leteszi a királyi esküt Forrás: Wikipedia

A szász, angol, majd brit uralkodók fogadalomtétele mindig is a koronázási szertartás része volt. Az előbb említett Edgar pl. az egyház védelmezését, a bűnözők megbüntetését ígérte, illetve azt, hogy igazságos és kegyes lesz az ítéleteiben. Ez a fogadalom lett később a királyi eskü. A szöveg a következő háromszáz évben nem változott, ekkor kiegészítették egy újabb klauzulával. 1688-ban pedig a parlament törvénybe iktatta a királyi esküt, ami így immár jogilag kötelezővé vált. A törvény szövegét elolvashatják a brit parlament iratai között:

II. Erzsébet királynő eskütétele 1953-ban Forrás: Macau Times

III. Károly koronázási esküje annyiban lesz újszerű, hogy a királyi fogadalom előtt a canterbury érsek egy rövid szöveget fog felolvasni az anglikán egyház szerepéről.

Ebben az szerepel, hogy az egyház olyan világ megteremtésére törekszik, amelyben minden ember szabadon élhet és szabadon választhatja meg a hitét.

Károly ezzel az édesanyját követi, aki 2012-ben ezt mondta:

Azt tapasztalom, hogy gyakran félreértik és lebecsülik az egyházunk működését. A mi egyházunknak nem az anglikán hit megvédése a feladata más vallások kárára. A mi egyházunknak az a kötelessége, hogy lehetővé tegye mindenki számára a saját vallásának gyakorlását.

A király felkenése

A rituálé legfontosabb, szentnek tekintett tárgyai az ámpolna és a kanál, amelyek segítségével a canterbury érsek szent olajat hint majd a király fejére, homlokára és szívére, az eskü után.

A sast formázó ámpolna, amelyben a megszentelt olajat tartják Forrás: Westminster Abbey

A szent olajat tartalmazó, sast formázó ámpolna 1661-ben készült II. Károly koronázására, mivel Oiiver Cromwell korábban elpusztíttatta az összes olyan tárgyat, amely a monarchiára emlékeztethette volna az embereket. Egyedül a felkenéshez hasznát kanalat sikerült megmenteni a pusztítástól. A kanál a XI. századból származik. Az első írásos említése 1349-ben történt, amikor felkerült a Hitvalló Eduárd-szentély kegytárgyainak listájára.

A király felkenéséhez használt, kb. 900 éves kanál, az egyetlen koronázási kegytárgy, amelyet Cromwellnek nem sikerült elpusztítania Forrás: Westminster Abbey

A Liber Regalis előírása nyomán a felkenés után fehér gyolcsból készült ruhába öltöztetik az uralkodót, amelyre hosszú selyemruhát húznak.

A koronázási trón és a Végzet Köve

A felszenteléskor a király a koronázási trónon foglal helyet. Ezt a trónt I. Eduárd rendelte az 1290-es években, és úgy alakították ki, hogy a skót monarchia elrabolt jelképét, a skót koronázási követ, amelyet a Végzet Kövének is neveznek, el lehessen helyezni benne. A skótok által szentként tisztelt követ a brit kormány hivatalosan visszaadta Skóciának 1996-ban, és csak III. Károly koronázására hozzák el újra Londonba.

A Coronation Chair, vagy koronázási trón Forrás: Westminster Abbey

A koronázási trón Nagy-Britannia legrégebbi olyan bútordarabja, amelyet ma is az eredeti funkciójának megfelelően használnak. Károly a szertartás többi részében más trónon és székeken ül majd. A fenntarthatóság jegyében nem új székeket rendelt az udvar, hanem régebbi darabokat újíttattak fel a ceremóniára.

A skótok szent köve, a koronázási kő, amelyet a brit kormány 1996-ban visszaadott Skóciának Forrás: Edinburgh Castle

A koronázás és az uralkodói jelvények

A királyt először Szent Eduárd, azaz Hitvalló Eduárd koronájával koronázzák majd meg. Mivel ez a korona nehéz, kb. 3 kiló a súlya, az apátságból való távozáskor a birodalmi állami koronát viseli majd, ami jóval könnyebb.

View this post on Instagram

A post shared by The Royal Family (@theroyalfamily)

A koronákat, ugyanúgy, mint az uralkodói jelvényeket, a XVII. században gyártották, mert Cromwell 1649-ben, I. Károly kivégzésekor ezeket is beolvaszttatta.

A brit koronázási jelvények Forrás: Wikipedia

Miután a canterbury érsek III. Károly fejére helyezte a koronát, átadják neki a többi királyi jelvényt. Ezeket a Lordok Házának tagjai, illetve az anglikán egyházi méltóságok mutatják majd be. A jelvények között sarkantyú, jogar, országalma, kard, bot, karkötő, gyűrű és kesztyű is szerepel.

A koronázási résznél az uralkodóra ráadják a királyi stólát, majd a királyi palástot.

Camilla koronázása

A Westminster apátságban 1937 óta nem koronáztak királynét. Akkor VI. György feleségét, Erzsébet királynét koronázták meg.

Camilla Károly uralkodóvá válásával automatikusan királyné lett, így a szertartáson őt is megkoronázzák majd.

Az ő koronájáról diplomáciai és politikai megfontolások alapján döntöttek. A fenntarthatóság, az újrahasznosítás jegyében újat nem akart az udvar, így több évszázada ez lesz az első olyan hitvesi korona, amely nem az új királynénak készült. Camilla számára Mária tecki hercegnő, V. György feleségének koronáját választották.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

The Royal Family (@theroyalfamily) által megosztott bejegyzés

A koronáról eltávolították a világ leghíresebb gyémántját, a Koh-i-Noort, és II. Erzsébet kedvelt ékszerei közül választottak brilliánsokat a szertartásra.

A Koh-i-Noor viselése súlyos hiba lenne,

mert India, Pakisztán és Afganisztán is magának követeli.

A tiszteletadás

A ceremónia utolsó része, amikor a főpapok, főrendek és persze a királyi hercegek térdet hajtanak az uralkodó előtt és elismerik hűbérurukként. A mostani koronázáskor azonban vélhetően csak Vilmos herceg járul majd az apja elé. Úgy tudni, hogy Vilmos öccse, Harry, az elmúlt időszak botrányai miatt nem járulhat III. Károly elé.

Vilmos walesi herceg és a felesége, Katalin hercegné az esküvőjük után 2011-ben Forrás: Pinterest

A király arról is döntött, hogy a főrendek helyett a birodalom minden polgára részt vehet a tisztelgésben. Eddig az egyszerű embereknek nem volt joguk tisztelegni a király előtt. Most a canterbury érsek felhívja majd mindazokat, akik szeretnék ezt megtenni, hogy közösen mondják el ennek a résznek a mondatait az évszázados szokás szerint:

Isten óvja Károly királyt. Éljen Károly király! Örökké éljen Károly király!

Ezen a videón megnézhetik II. Erzsébet megkoronázását. Az 1953-es szertartás volt az utolsó ilyen ceremónia III. Károly beiktatása előtt, az Egyesült Királyságban.