Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Politico cikke alapján korábban az Origo is beszámolt róla, hogy Ukrajna Európai Uniós csatlakozása csak az első hét évben 186 milliárd euróba kerülne a tagországok számára az Európai Bizottság belső számításai alapján. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak több pénzt kellene befizetni, és kevesebbet kapnának vissza, magyarul olyan országoknak is nettó befizetővé kellene válnia, amelyek eddig nem voltak azok.
A csatlakozási tárgyalások Ukrajnáról már idén decemberben megkezdődnek, de van olyan forgatókönyv is, amely csak 2030-ra prognosztizálja ezt. Mindenesetre rendkívül aggasztó, hogy Brüsszel egy háborúban álló országgal akar tárgyalásokat kezdeni arról, hogy mikor csatlakoznának az európai közösségbe.
Mivel Ukrajnában, és néhány más tagjelölt országban is jelentős a szegénység, ezért az ukránok felvétele egyben azt is jelentené, hogy számtalan ország elesik a kohéziós pénzektől, köztük Lengyelország, Csehország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta. Az ukránok szintén óriási nyertesek lennének a mezőgazdaságra szánt uniós pénzek tekintetében is,
előreláthatólag összességében 96 milliárd eurót kapnának erre a célra hét év alatt.
Ennek a változásnak nem csak a kisebb gazdasági erővel bíró országok nem örülnének, hanem Németország, Hollandia és Franciaország polgárai sem, akiknek jelentősen nagyobb összeget kellene befizetni Brüsszelnek. Az ukránoknak szánt mezőgazdasági források miatt például a többi tagállam 20 százalékkal kevesebb pénzt kapna ebben az ágazatban - írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, hogy az uniós vezetők most pénteken találkoznak Spanyolországban, hogy megvitassák az EU bővítési politikáját és annak hatásait a közösségre.
A Politico és a Financial Times birtokába jutott dokumentum arra is kitér, hogy a bővítési terv komoly kihívások elé állítja az Európai Uniót és jelentős energiát kell arra fordítani, hogy az állampolgárokkal megfelelően legyenek kommunikálva a tervek, hogy még ha nem is támogatják a bővítést, de elfogadják. Úgy tűnik, hogy Brüsszelben is tisztában vannak azzal, hogy az ukránok EU csatlakozása súlyos vitákat válthat ki.
Az sem elképzelhetetlen, hogy a britek után más országok is elhagyhatják a közösséget, amennyiben már a mostani pénzügyi terheiket is jelentősen növelik.
Miközben egyik kezével Ukrajna felvételét egyre inkább sürgeti Brüsszel, addig másik kezével fegyvert tart és zsarolja Magyarországot. A Financial Times nemrég arról számolt be, hogy a Magyarországnak járó és jogtalanul visszatartott uniós forrásokat akkor kaphatjuk meg, ha hozzájárulunk Ukrajna véget nem érő támogatásához. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország már minden követelést teljesített, de Brüsszel visszaél a hatalmával és folyamatosan új követelésekkel álnak elő.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Brüsszelben már voltak olyan ötletek, amelyek szerint a magyarok befagyasztott uniós pénzeit egyszerűen az ukránoknak kellene adni. Amikor azt gondoljuk, hogy egy ilyen őrült tervet csak nem hajtanának végre, érdemes visszaemlékezni a háború kezdete óta végbement összes őrült brüsszeli tervre, amelyek bebizonyították, hogy számukra nincsenek határok.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Ukrajna súlyos pénzügyi válságban van, csak 2024-ben 43 milliárd eurós támogatásra számítanak Brüsszeltől, különben csődbe megy az ország. Mondhatni jelenleg az ukrán gazdaság brüsszeli lélegeztetőgépen van. Roksolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke szeptemberben beszélt arról, hogy valójában minden nem védelmi jellegű kiadást, beleértve a szociális, humanitárius, infrastrukturális és újjáépítési költségeket, "a nemzetközi partnerek költségén" fedeznek.
A háború hatására az ukrán GDP 29,1 százalékkal csökkent, legjelentősebb gyáraikat és termőföldjeik egy részét is elvesztették a háború miatt.
Arra sincs semmi garancia, hogy Oroszország ne foglalna el még nagyobb területeket azt követően, hogy az ukránok már hónapok óta sikertelenül és elkeseredetten próbálkoznak ellentámadással. Csak Mariupol orosz kézre kerülése 2 százalékkal csökkentette az ukrán GDP-t.
Brüsszelben arról is elfeledkeztek, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama, és már az előtt is az volt, hogy Volodimir Zelenszkij de facto katonai diktatúrát épített ki a szomszédunkban az Európai Unió finanszírozásával. A Transparency International nevű Soros-szervezet 2022 rangsora alapján Ukrajna a 116. helyen áll a korrupciós ranglétrán. Olyan országok előzik meg őket, mint Tanzánia, Etiópia, Kuvait, Szenegál, Ghána és Fehéroroszország.
Brüsszel pedig valami miatt úgy gondolja, hogy az ukránoknak szánt pénz nagy része nem politikusok és oligarchák zsebébe vándorol.
Pedig hiába a háborús helyzet, a korrupció az új fénykorát éli Ukrajnában. Az Origón is beszámoltunk róla többször, hogy az ukrán politikusok egy része egzotikus országokban nyaral, miközben a fronton tízezrek halnak meg. Volt olyan katonai vezető is, aki annyi pénzt gyűjtött össze egy év leforgása alatt, hogy Spanyolországban vásárolt magának 4 millió eurós villát.
Már az Egyesült Államok is beismeri, hogy Ukrajna gyakorlatilag egy maffiaállam. A Biden-kormány nemrég olyan átfogó stratégiát tett közzé, ami arra irányul, hogy a háború sújtotta Ukrajnát hosszútávon megtisztítsák a hatalmas méreteket öltött korrupciótól. A Politico birtokába jutott amerikai jelentésből kiderül az is, hogy
a Biden-kormány tisztában van azzal, hogy milyen mértékű korrupció tombol az ukránoknál, azonban ezt elhallgatják a nyilvánosság elől.
Ukrajna csatlakozása nem csak pénzügyi, korrupciós és védelmi szempontból aggasztó kilátás, hanem azért is, mert a kijevi rezsim évek óta folyamatosan elnyomásban tartja a nemzeti kisebbségeket. Az ukrán nyelvtörvény csak egy újabb erőszakos fajtája az ukránosításnak és a kárpátaljai magyarok elüldözésének. Emellett Kijev folyamatosan tünteti el a történelmi magyar emlékhelyeket, az ukrán nacionalisták pedig magyar többségű települések megmérgezésével fenyegetnek, nem is beszélve az ukránok által összeállított halállistáról, amelyen több magyar vezető neve is szerepel.
