Szijjártó Péter: Hosszú még az út egy magyar-ukrán csúcstalálkozóig

szijjártópéter
Drégelypalánk, 2024. január 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Drégelypalánk-Ipolyhídvég közötti, 2,9 milliárd forintból megépült Ipoly-híd projektzáró rendezvényén a drégelypalánki művelődési házban 2024. január 12-én. MTI/Komka Péter
Vágólapra másolva!
Magyar-ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Vágólapra másolva!

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar-Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva megismételte, hogy magyar-ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek

Szijjártó Péter Forrás: MTI/Komka Péter

- jelentette ki.

"Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják" - mutatott rá.

"Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani.

- fűzte hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy előző nap nem azért utazott Ungvárról Dunakeszire helikopterrel, mert ott lakik, hanem azért, mert ott fogadta hivatalos munkalátogatáson bahreini kollégáját.

"Tehát a dunakeszi repülőtéren történő landolásra azért volt szükség, mert hivatalos programom volt Dunakeszin, miniszter urat és az ő delegációját fogadtam munkavacsorán" - emelte ki.

Az Európai Unió e heti csúcsértekezlete kapcsán hangsúlyozta, hogy

Magyarország továbbra is úgy látja, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért nem fegyverszállításokra, hanem tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

"És éppen ezért mi nem tartjuk jó javaslatnak azt, hogy újabb sokmilliárd eurót szánjunk arra, hogy a háború folytatódhasson. De értjük, hogy az európai uniós tagországok többsége a háborús pszichózis állapotában van, ezért kompromisszumos megoldást jelenthet, ha az Ukrajnának szánt pénzösszegek biztosítása esetében évről évre újra és újra az egyhangúság követelményével kell döntést hozni" - mondta.

"Tehát hogyha minden évben újra döntésre kerül sor, akkor az lehet egy kompromisszum" - fűzte hozzá.

A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva úgy vélekedett, hogy nemsokára megkezdődik az Országgyűlés ülésezése február végén, amelyen napirendre lehet venni a kérdést, ha a többség úgy dönt, ezért nincs igazán értelme rendkívüli ülést összehívni.