Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország területére 2022. december 7-én az ukrán-magyar határszakaszon 4682 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 121 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 7-én 20 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjszakai videóüzenetében most először számolt be úgy a háború áldozatairól, hogy név szerint említette őket, megadva a munkakörüket is.
Négy rendőr halt meg aknamentesítés közben a Herszon régióban. Egyikük, Mihajlo Kuratcsenko, a cserkaszi régió rendőrfőnöke volt. Rajta kívül Ihor Melnyik robbanóanyag-ártalmatlanító EOD-technikus, Szerhij Nenada kutyakiképző és Vadim Perizok, az Uman kerületi rendőrkapitányság ügyeletes tisztje halt meg, az orvosok pedig további négy rendőr életéért küzdenek - közölte az elnök.
"Folyamatosan növeljük a villamosenergia-termelést és -ellátást, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ma már lehetetlen az energiarendszer 100%-át visszaállítani, ahogy az az orosz energiaterror kezdete előtt volt. Időre van szükségünk. Éppen ezért a legtöbb városban és kerületben megmaradnak a leállási menetrendek" - mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy a francia legfelsőbb bíróság helybenhagyta az ukrán Oschadbank javára az orosz államtól való behajtásról szóló határozatot. Az összeg a felhalmozott kamattal együtt közel 1,5 milliárd dollár. Egy 2015 óta húzódó jogi folyamat végére kerül ezzel pont.
Az ukrán elnök szerint ez egy állami vállalat első győzelme az Oroszország elleni, a krími lefoglalt vagyonnal kapcsolatos jogi perekben, de győzelem egész Ukrajnának, mert azt bizonyítja, hogy Oroszországot felelősségre lehet vonni az ukrán államtól és az egyes vállalatoktól ellopott vagyonért.
Oroszország ismét Irántól várja, hogy katonáit drónokkal és föld-föld rakétákkal láthassa el az ukrajnai háborújához – állítják amerikai tisztviselők. A Nemzetbiztonsági Tanács egyik forrása szerint a washingtoni adminisztrációt különösen aggasztja, hogy Oroszország föld-föld rakéták beszerzésére törekedhet.
Egy ENSZ-diplomata azt mondta, Irán több száz rakétát és drónt szeretne eladni Oroszországnak, megsértve a Biztonsági Tanács 2015-ös határozatát, amely jóváhagyta a Teherán és hat nagyhatalom közötti nukleáris megállapodást. Oroszország a 2015-ös megállapodás aláírójaként aláásná a határozatot, és kulcskérdés, hogy Moszkva mit ad Iránnak a drónokért és rakétákért cserébe – mondta a diplomata.
Az eladások jelentősen megnövelik az Oroszország és Irán közötti védelmi együttműködés mélységét, és "súlyos következményekkel járhatnak a térség biztonságára nézve".
Moszkva több mint 1000 rakétát lőtt ki Ukrajna elektromos hálózatára, amely a jelentős károk ellenére továbbra is működik - idézett az Interfax hírügynökség egy magas rangú tisztviselőt. Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo hálózatüzemeltető vezérigazgatója az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett találkozón azt is elmondta, hogy munkatársai a világot járják a javításhoz szükséges komplex berendezések után.
A létfontosságú infrastruktúrát ért közelmúltbeli orosz légicsapások nyolc hulláma súlyosan megrongálta a hálózatot, és vészhelyzeti és tervezett leállásokhoz vezetett országszerte. "Ezek a támadások jelentik a legnagyobb csapást az elektromos hálózatra, amit az emberiség valaha látott" - mondta Kudrickij.
Az Ukrenergo a múlt héten közölte, hogy 315 millió dolláros EBRD-kölcsönt kapott a támadásokban megsérült energiainfrastruktúra helyreállítására és a pénzügyi stabilitás javítására.
A Kreml szerint az Egyesült Államok katonai segélykiadásairól szóló törvényjavaslat, amely 800 millió dollárt biztosít Ukrajnának, a törvényhozók által jóváhagyott „provokáció országunk felé". A 2023-as költségvetési nemzeti védelmi engedélyezési törvény (NDAA) szabályozza az ukrán biztonsági segítségnyújtási kezdeményezés további kiadásait, ami 500 millió dollárral több, mint Joe Biden elnök év eleji kérése.
Vádat emeltek egy volt ukrán törvényhozó ellen, aki az amerikai hatóságok szerint több mint egy évtizeden át orosz ügynökként működött. Az 55 éves Andrij Derkacs elleni vádat szerdán jelentette be Brooklynban Breon Peace amerikai ügyvéd. A vádiratban szerepel a Nemzetközi Rendkívüli Gazdasági Hatalmakról szóló törvény megsértésére irányuló összeesküvés, bankcsalási összeesküvés, pénzmosási összeesküvés és pénzmosás.
Derkacs jelenleg szökésben van, a tartózkodási helye ismeretlen. Távollétében is elítélhetik, akár 30 év börtönt is kaphat.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester visszautasította az ukrán elnök bírálatait, amelyek városa felkészültségére vonatkoztak. Volodimir Zelenszkij egyik éjszakai videóbeszédében azt mondta, hogy Kijevben nem biztosítanak elegendő menedéket annak ellenére, hogy az energiarendszert orosz támadások sújtották.
Az úgynevezett "Legyőzhetetlenségi pontokon" meleget és áramot kell biztosítani az embereknek, ha az orosz rakétacsapások a létfontosságú infrastruktúrákra kiterjedő áramszüneteket okoznának.
Klicsko most reagált a vádakra, mondván, Kijevben lényegesen több Legyőzhetetlenségi pont van, mint bármely más ukrajnai városban. „Furcsán néz ki, amikor egyetlen ellenség ellen vagyunk egységesek, de az országon belül kezdünk harcolni" – mondta. Szerinte a politika állt az elnök kijelentési mögött.
Az Európai Unió további közel 200 orosz tisztviselő és katonatiszt beutazási tilalmát és vagyonának befagyasztását javasolta a szankciók új körének részeként, amelyek célja, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára az ukrajnai háború miatt. A javaslatokat az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság tette. A legutóbbi javasolt szankciók célpontjai az orosz kormány miniszterei, a törvényhozók, a regionális kormányzók és a politikai pártok.
Ez a lista az orosz civilek elleni brutális és szándékos rakétacsapások, az ukrán gyerekek Oroszországba juttatása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopása kulcsfiguráit tartalmazza
- mondta Ursula von der Leyen.
A bizottság az orosz védelmi ipart és több orosz bankot is célba kívánja venni, valamint exportellenőrzést és korlátozást kíván bevezetni olyan termékekre, mint a vegyszerek, idegmérgek, elektronikai és informatikai alkatrészek, amelyeket a fegyveres erők használhatnak.
„Ez magában foglalná az Orosz Regionális Fejlesztési Bank teljes tranzakciós tilalmát, valamint javasoljuk, hogy tiltsák meg a drónmotorok Oroszországba irányuló közvetlen exportját, valamint az olyan harmadik országokba, mint például Iránba irányuló exportot, amely drónokat szállíthat Oroszországnak” - tette hozzá von der Leyen.
Nagy-Britannia „több ezer” NLAW páncéltörő fegyvert rendelt az elmúlt évben Ukrajnának adományozott 7000 fegyver helyett. Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerint az NLAW-k „döntő szerepet játszottak” az orosz invázió visszaszorításában. A Munkáspárt kifogásolta, hogy a megállapodás aláírása csaknem 10 hónapig tartott, a fegyverszállítások pedig három évig tartanak.
A BP-nek az oroszországi „háborús nyereségét” Ukrajna újjáépítésére kell fordítania, vagy a minisztereknek különleges rendkívüli adót kell kivetniük az olajtársaságra, hogy erre kényszerítsék – mondták brit képviselők a parlamentben. A brit olajóriás 19,75%-os részesedéssel rendelkezik a Rosznyeftyben, Oroszország egyik legfontosabb olajvállalatában. Kilenc hónappal ezelőtt jelezte kilépési szándékát az orosz piacról, ám ez még nem történt meg.
A Fehér Ház több olyan céget helyezett feketelistára, amelyek támogatták az orosz hadsereget, Pakisztán nukleáris tevékenységét vagy egy iráni elektronikai cég szállításait. A lettországi, pakisztáni, oroszországi, szingapúri és svájci székhelyű vállalatok az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai aggályai miatt felkerültek az exportellenőrzési listára.
A cégek közé tartozik a lettországi Fiber Optic Solutions, amely száloptikai giroszkópokat és egyéb berendezéseket gyárt, valamint az orosz AO Kraftway Corporation PSC, amely az egyik legnagyobb orosz IT-cégnek mondja magát. Ez utóbbi cég azt állítja, hogy IT-megoldások széles skáláját építi és értékesíti, beleértve a hardvergyártást is
A front Szvatov szektora elleni újabb támadási kísérlet során a Donbászban az ukrán biztonsági erők saját tüzérségük tüze alatt találták magukat. Andrej Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság (LPR) Népi Milícia hadseregének tisztje december 8-án beszélt erről titkosszolgálati adatokra hivatkozva.
„Ez a helyzet az Ukrán Fegyveres Erők és a tüzérségi egységek tevékenysége közötti következetlenség vagy a front ezen szektorának kommunikációs problémái miatt következhetett be" – idézi Marochkót a RIA Novosztyi.
Az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomásnak köszönhetően csökkent az atomfegyverek bevetésének kockázata az ukrajnai konfliktusban – mondta Olaf Scholz német kancellár egy csütörtökön megjelent interjúban. „Egy dolog egyelőre megváltozott: Oroszország felhagyott a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetéssel. Válaszul arra, hogy a nemzetközi közösség piros vonalat jelölt ki” – mondta Scholz a német Funke médiacsoportnak adott interjújában.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások a nagy horderejű ügyekben érintett foglyok cseréjének lehetőségéről csak szórványosan haladnak előre - mondta egy vezető orosz diplomata csütörtökön közzétett kommentárjában. A két ország megvizsgálja, hogyan lehetne cserét lebonyolítani annak érdekében, hogy a bebörtönzött amerikai Brittney Griner és Paul Whelan szabadulhassanak. Moszkva tudatta, hogy szeretné, ha Viktor Bout elítélt fegyverkereskedőt is bevonnák a cserébe.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy Oroszország megpróbálja "lefagyasztani" az ukrajnai harcokat a tél folyamán, hogy felkészítse erőit a jövő év eleji megújított támadásra. Stoltenberg sürgette a NATO-szövetségeseket, hogy a tél folyamán továbbra is küldjenek fegyvereket Kijevbe, hozzátéve, hogy a háború békés rendezésének feltételei „most nincsenek meg”.
Az észtországi sugárzás leállításáról a Home-3 műsorszóró értesítette előfizetőit. A tájékoztatás szerint a Home-3 honlapján december 8-tól a balti országokban nem elérhető a Dozsgy televízió.
A hét folyamán először Lettország, majd nyomában Litvánia is leállította az Oroszországban "idegen ügynöknek" minősített tévécsatorna adásának sugárzását.
A Dozsgy a február végi orosz támadást követően Lettországba települt át, hogy "független információkat szolgáltasson, és szembeszálljon a Kreml propagandájával".
A lett médiahatósággal azután gyűlt meg a baja, miután Alekszej Korosztyelev műsorvezető azzal a felhívással fordult a nézőkhöz, hogy lássák el „különböző felszerelésekkel és alapvető kényelmi cikkekkel az (ukrajnai) frontvonalon lévő orosz katonákat”. Később a csatorna vezetése elhatárolódott az újságíró szavaitól, és megszakította az együttműködést vele.
Az új oroszországi területek megjelenése, amelyről Vlagyimir Putyin elnök az Emberi Jogi Tanács tagjaival folytatott december 7-i találkozóján beszélt, a népszavazások eredményeként következett be, és Moszkva ezen régiókban élők védelmében végzett munkájának eredménye – magyarázta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az elnök által február 24-én bejelentett különleges katonai művelet egyik fő célja a Délkelet- Ukrajnában, a Donbászban élő emberek védelme volt. Ezeknek az embereknek a védelme részeként alakultak ki ezek a területek
– mondta.
Putyin korábban azt mondta , hogy "új területek jelentek meg" Oroszország részeként, ami a különleges művelet jelentős eredménye az ország számára
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere elmondta, hogy 31 „gyanús csomagot” küldtek 15 ország ukrán képviseleteire. Az elmúlt héten Ukrajna azt állította, hogy nagykövetségei és tanácsadói Európa-szerte „véres” csomagokat kaptak, amelyek némelyike ??állati szemeket tartalmazott, amit Kijev „terror- és megfélemlítési kampánynak” minősített.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy személy szerint neki és minden orosz számára is a frontvonal minden harcosa hős.
„Azokhoz is szeretnék fordulni, akik a frontvonalban vannak: számomra, minden polgártársunk számára önök mindegyike hős" – mondta december 8-án a Haza Hőseinek Napja alkalmából rendezett rendezvényen a Kremlben, amelynek során kitüntetéseket adott át a különleges katonai művelet résztvevőinek, akik Oroszország hőse címet viselték.
Az ideiglenesen megszállt kelet-ukrajnai Donyeck régióban történt közúti balesetben 16 ember meghalt és többen megsérültek egy orosz tisztviselő és az állami média szerint. A balesetben egy mikrobusz és egy teherautó érintett, amelyek utasai között katonák is voltak - közölte a segélyszolgálat a Taszsz orosz állami hírügynökséggel.
Az ukrán főügyészség szerint 12 év börtönbüntetésre ítélték azt az ortodox papot, akit azzal vádoltak, hogy Oroszországba szivárogtatott ki ukrán védelmi pozíciókkal kapcsolatos információkat. A kelet-ukrajnai Luhanszk régióbeli Liszicsanszkból származó pap április óta tájékoztatta az oroszokat az ukrán csapatok állásáról – áll a közleményben.
Ukrajna kulturális minisztere, Olekszandr Tkacsenko az orosz kultúra bojkottálására szólította fel az ország nyugati szövetségeseit. A Guardianban Tkacsenko azzal érvelt, hogy Oroszország nemcsak fizikailag támadja Ukrajnát, hanem az ukrán kultúrát és emlékezetet is igyekszik tönkre tenni.
A megszállt területeken ukrán könyvtárakat számoltak fel, az „Ukrajna" szót törölték, az ukrán múzeumokat pedig megsemmisítették.
Ez a háború civilizációs harc a kultúráért és a történelemért.
Nem Csajkovszkijról mondunk le, hanem arról, hogy szüneteltetjük művei előadásait, amíg Oroszország be nem fejezi véres invázióját - mondta az ukrán kulturális miniszter.
Az elmúlt harminc napban hét új típusú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadseregben - számolt be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter csütörtökön a Facebookon.
A tárcavezető kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe. Február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai eszközök felvételét az ukrán fegyveres erőkbe. Kiemelte, hogy a védelmi tárca különösen a digitális fejlesztési minisztérium csapatával működik együtt eredményesen.
Kilenc nyugati sorozatvetőt semmisítettek meg az orosz légierő nagypontosságú csapásai: öt amerikai gyártmányú MRLS és két német MARS-II típusút a Zaporizzsja megyei Sevcsenkivszke és Hrihorivszke térségében, a donyecki régióban lévő Illicsivka közelében pedig két amerikai HIMARS-t - közölte a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A tábornok szerint precíziós légicsapásuk több mint kilencven lengyel "zsoldost" ölt meg a Harkiv megyei Borivszke közelében.
A hadijelenés szerint az orosz előrenyomulás következtében Liman térségében több mint hatvan ukrán katona esett el, valamint három gyalogsági harcjármű és két katonai jármű vált üzemképtelenné.
Kupjanszk irányában orosz légi- és tüzérségi csapások több mint hetven ukrán katona életét oltották ki, két gyalogsági harcjármű és három egyéb jármű is megsemmisült.
Konasenkov az állítja, hogy az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadási kísérlet közben Donyeckben több mint félszáz katonát, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállítót és két egyéb járművet veszítettek.
Viktor But orosz állampolgárt kicserélték Brittney Griner amerikai állampolgárra - közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
Az eljárást Abu-Dzabi repülőterén bonyolították le. Az orosz diplomáciai tárca szerint az illegális fegyverkereskedelem miatt 25 évre ítélt But már Oroszországba érkezett. A minisztérium szerint noha "Washington kategorikusan elzárkózott az orosz őrizetesről folytatandó tárgyalásoktól", Moszkva hosszú időn át folytatta a kiszabadítására irányuló erőfeszítésket.
Tatyja Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy mind But, mind a kosárlabdázó Griner elnöki kegyelmet kapott a csere előtt, így szabadon mozoghat. Azt mondta, hogy a szabadon bocsátott orosz állampolgárt "amerikai inszinuáció" eredményeként ítélték el és felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetéséből 13 évet már letöltött.
Steve Zissou, az orosz elítélt amerikai jogi képviselője a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az egyezkedés a legnagyobb titokban folyt, és noha "voltak feltételezések", hogy a csere csütörtökön történik meg, ő is frissen értesült a történtekről.
Nem járul hozzá a konfliktus megoldásához az Ukrajnát orosz területek elleni támadásra buzdító német kijelentés - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok "természetesen ösztönzik" az újabb hasonló akciókat.
"Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását" - fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.
Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár "holnap véget érhet", ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.
Novemberben az újautó eladások közel harmadát kínai márkák adták Oroszországban, amely meredek emelkedés az év eleji tíz százalék alatti piaci részesedéshez képest - derül ki az Autostat orosz piackutató intézet csütörtöki adataiból.
A havi értékesítési adatokból egyre világosabb, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló nyugati cégek által hagyott űrt az ázsiai ország gyártói töltik be az egyébként zsugorodó piacon.
Novemberben az újautó és kishaszongépjármű eladások 61,6 százalékkal 46 403-ra estek, az első tizenegy hónapban pedig 60,9 százalékkal 548 877-re csökkentek - közölte a napokban az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB járműgyártó-bizottsága.
Amíg januárban a kínai gyártók 8235 járművet értékestettek, addig novemberre már ennek dupláját, 16 138 darabot, piaci részesedésük így 9,6 százalékról 31,3 százalékra ugrott a vizsgált időszakban.
Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az Oroszország Hőse címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.
"Igen, ezt tesszük. De ki kezdte? Ki mért csapást a Krími hídra, ki robbantotta fel a kurszki atomerőmű távvezetékét, ki állította le Donyeck vízellátását? Egy milliós város vízellátásának megszakítása népirtás" - hangoztatta az elnök.
Kifogásolta, hogy Donyeck vízellátása érdekében senki sem emelte fel a szavát, ám az orosz csapásokat hangos bírálatok érik. Leszögezte, hogy sem külső reagálások, sem a hírközlés hamisításai nem fogják megzavarni Oroszországot harci feladatainak végrehajtásában.
Helsinki fontolóra venné a törökországi fegyverexport eseti engedélyezését - jelentette ki csütörtökön Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter ankarai látogatása alkalmával.
Stockholm és Helsinki az ukrajnai orosz hadművelet nyomán nyújtotta be felvételi kérelmét a katonai szövetséghez, amihez a NATO mind a harminc tagjának jóváhagyása kell. Egyedül Törökország ellenzi egyelőre a két új tag felvételét arra hivatkozva, hogy kurd szélsőségeseket bújtatnak.
Kaikkonen szerint sem Finnország, sem Svédország nem vezetett be fegyverembargót Törökországgal szemben, azonban Finnország 2019 óta befagyasztotta az új fegyverexport-engedélyek kiadását, miután Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen.
"Lényegében lehetséges, hogy a jövőben kiadjunk egyes engedélyeket" - közölte a finn tárcavezető, miután török hivatali partnerével, Hulusi Akarral egyeztetett. Mindemellett hangsúlyozta, hogy az engedélyeket eseti alapon fogják kiállítani.
Az orosz tüzérségi erők heves ágyútűz alá vették csütörtökön a Donyeck megyei Toreck városát, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt, két másik megsérült - közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram alkalmazáson.
A helyi vezető elmondta, hogy a lövedékek lakóövezetbe csapódtak, legalább 12 ház rongálódott meg, illetve dőlt össze.
Kirilenko figyelmeztetett, hogy minden civil, aki továbbra is a donyecki régióban tartózkodik, halálos veszélynek teszi ki magát. Arra kérte ezért a helyi lakosokat, hogy mihamarabb meneküljenek el a térségből Ukrajna kevésbé veszélyes vidékére.
Óriási csalódottságról beszélt egy interjúban az Oroszországban kémkedés vádjával elítélt Paul Whelan, miután kimaradt abból a fogolycsere-megállapodásból, amely biztosította Brittney Griner amerikai kosárlabdázó elengedését.
Paul Whelan egykori amerikai tengerészgyalogos néhány órával azután adott telefonos interjút oroszországi börtönéből a CNN hírtelevíziónak, hogy Joe Biden elnök hivatalosan bejelentette a sportoló szabadon bocsátását, amiért cserébe az Egyesült Államok az orosz fegyverkereskedő Viktor Butot engedte ki a börtönből.
Whelan kijelentette, hogy örül Griner kiszabadulásának, de jelezte, meglepődött azon, hogy ő kimaradt a megállapodásból. Elmondása szerint abban a hitben hagyták, hogy a dolgok a megfelelő irányba haladnak a kormányok közötti tárgyalásokon, és hamarosan történik valami.
Csalódottságról beszélt, mert nem tettek többet az ő elengedése érdekében. Emlékeztetett: hamarosan négy éve lesz annak, hogy letartóztatták. "Egy olyan bűncselekményért tartóztattak le, ami soha nem történt meg, és nem értem, miért ülök még mindig itt" - hangoztatta.
Biden elnök csütörtök reggeli nyilatkozatában közölte: az "Egyesült Államok soha nem fogja feladni", hogy Paul Whelan szabadon bocsátását is elérje. Hozzátette: Whelan ügyét az orosz fél, "illegitim módon", elkülönítve kezelte a Grinerről szóló alkutól.
A fogolycsere lebonyolítása miatt a republikánusok aggályaikat hangoztatták. Kevin McCarthy, a képviselőházi republikánusok vezetője a FoxNews hírtelevíziónak adott interjúban azt vetette fel, hogy vajon Viktor But elengedése, akit a "halál kalmáraként" emlegetnek kiterjedt fegyverkereskedői tevékenysége miatt, nem túlságosan nagy ajándék-e Oroszországnak.
