Nem csökkent a veszélyes munkahelyek száma

Évek óta nem csökken jelentősen a munkahelyi balesetek száma, pedig a munkabiztonsági ellenőrzések szigorodnak. Egy év alatt duplájára nőtt a kirótt bírság, az ellenőrzött cégek 90 százalékánál tártak fel szabálytalanságot. Az építőiparban az instabil állványzatok, a dúcolatlan árkok, a mezőgazdaságban a fadöntések, a feldolgozóiparban a szabálytalanul használt gépek okoznak súlyos baleseteket. A kis cégek a munkavédelmen spórolnak, pedig a kiadások sokszorosan megtérülnének.

Nyáron sem szünetelnek a munkaügyi ellenőrzések, sőt, a munkáltatók ilyenkor fokozottabb ellenőrzésekre számíthatnak - tudtuk meg Bánné Koncz Zsuzsától, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség főosztályvezető-helyettesétől.

"A nyári hónapokban a munkaügyi ellenőrök különösen odafigyelnek a hőséggel kapcsolatos munkavédelmi szabályok betartására. Ellenőrzik például, hogy a foglalkoztatók biztosítják-e a kötelező óránkénti 10 perces pihenőidőt, illetve a hideg védőitalt dolgozóik számára" - tájékoztatott Bánné Koncz Zsuzsa.

Tízből kilenc ellenőrzésnél szabálytalanság

Az ellenőrzésekre úgy tűnik szükség is van, a foglalkoztatók nagy többsége ugyanis még mindig nem tartja be a munkabiztonsággal kapcsolatos szabályokat.
"Az elmúlt évben közel 20 ezer munkabiztonsági ellenőrzést végeztek a felügyelők, akik a foglalkoztatók több mint 90 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kiszabott bírság összege meghaladta az 1,28 milliárd forintot" - tájékoztatott a főosztályvezető-helyettes.

Ez az összeg közel a duplája a 2005-ben kirótt bírságoknak, ugyanakkor az emelkedés okai nem a szabálytalanságok növekedésében, sokkal inkább az ellenőrzési módszer módosításában keresendők. 2006 óta ugyanis a felügyelők elsődleges feladatává a súlyos jogsértések feltárása lépett elő, ami magasabb bírsággal járnak.
A legmagasabb bírságok mértékéről a főosztályvezető-helyettes nem akart nyilatkozni. A felső határ 10 millió forint.

Úgy tűnik, a több milliós bírságoknak sem volt elrettentő hatása. Néhány százalékos eltéréssel minden évben ugyanannyi munkabaleset történik. 2004-ben például összesen 23 873, 2005-ben 23 971, míg tavaly 22 685.

Instabil állványzat, szabálytalan fadöntés

A munkabiztonságot tekintve három szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban a legrosszabb a helyzet. A legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban történik, évente legalább 30-an halnak meg az építkezéseken. A legnagyobb problémát a dúcolatlan munkaárkok jelentik, emellett sokan vesztik életüket amiatt, mert nem védték őket megfelelően a zuhanás ellen.
A mezőgazdaságban a fadöntések szervezetlensége miatt halnak meg a legtöbben. "A munkáltatók nem készülnek fel kellően a döntésre, és védőeszközöket sem biztosítanak" - tájékoztatott Bánné Koncz Zsuzsa.
A feldolgozóiparban az üzemeltetéssel kapcsolatos hiányosságok miatt kell hónapokat kórházban tölteniük a dolgozóknak. A gépekről eltávolítják a védőburkolatot, a gépeken lévő nyílásokat úgyszintén, a villamos áram-elosztó dobozokat pedig nyitva hagyják.
A súlyos balesetek 9 százaléka emelőgépek szabálytalan üzemeltetése miatt következett be. Veszélyhelyzetet jelent az emelőeszköz szabálytalan átalakítása, a fékberendezés nélkül üzemeltetett villástargonca vagy a pótlólagos ellensúllyal felszerelt villástargonca" - avatott be Bánné Koncz Zsuzsa.

Idén már három súlyos munkabaleset következett be annak okán, hogy magasfeszültségű vezetéknek toltak egy fém gurulóállványt. 2007. I. negyedévében egyébként összesen 4 301 munkabaleset történt, ebből 26 volt halálos kimenetelű, 58 pedig csonkulásos.

Kockázatértékelés kell minden munkakörre

Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász elmondta, a munkabiztonságot tekintve kriminális állapotok uralkodnak a magyar cégeknél. A munkáltatók egyáltalán nem tartják be a szabályokat, és ez nemcsak az építőiparban, hanem az irodai munkahelyeken is így van. "Egy úr például azért perelte be a munkáltatóját, mert egy olyan helyiségben dolgozott évekig, ahol káros sugárzásnak volt kitéve" - mondta el tapasztalatait
Hozzátette, a munkaadónak minden munkakörre kockázatértékelést kell készíttetnie munkavédelmi szakemberrel a munka során felmerülő veszélyekről, azok megelőzéséről, a jogszabályi előírások betartásáról. Ebben minden a munkavégzéshez kapcsolódó szempontot - például irodai munkánál fényviszonyok, hőmérséklet, íróasztal elhelyezése, szék tartása - fel kell tüntetni.

6-7-szeresen megtérülő munkavédelmi kiadások

Munkabiztonsági szabálytalanságért 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságokra számíthatnak a foglalkoztatók, nem is beszélve a dolgozók munkaképtelensége okán felmerülő károkról.
Ennek ellenére a hazai kis- és középvállalkozások rendszerint a munkavédelmi kiadásokon szeretnek spórolni. "Ez a taktika nem mondható kifizetődőnek - a balesetek következtében időszakosan vagy véglegesen munkaképtelenné válók pótlása, az őket helyettesítő dolgozók betanítása, az időszakos termeléskiesés, a veszélyes munkakörülmények miatti fluktuáció és egészségkárosodás sokszorosába kerülhet a munkáltatóknak. A becslések szerint minden munkavédelemre fordított euró 6-7 szeresen megtérül" - mondta Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség magyarországi vezetője egy közelmúltban tartott szakmai konferencián.