Vágólapra másolva!
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség több tagját is korrupcióval vádolják, a szervezet vezetője, Sepp Blatter sokak szerint önkényes módszerekkel irányítja a világ labdarúgását, amely a keze alatt vált igazán nagy üzletté - ebből azonban leginkább a FIFA profitál. Ez egyre kevésbé tetszik a kluboknak, és szervezetük (ECA) elnöke, Karl-Heinz Rummenigge forradalmat hirdetett a FIFA befolyásának megtörésére.

Az egykori kétszeres aranylabdás csatár, aki jelenleg a Bayern München alelnöke, az angol Guardiannek nyilatkozva azt mondta: "Nem tudjuk tovább elfogadni, hogy olyan emberek döntsenek rólunk is, akik nem feddhetetlenek. Eljött az idő a közbelépésre, mert ha tudjuk, hogy valami nem jó, akkor változtatni kell rajta. A sportág minden szereplőjének, a kluboknak, a szövetségeknek, a játékosoknak, a bíróknak joguk van arra, hogy beleszólásuk legyen a döntésekbe. A futballistákat az egyesületek fizetik, de nem vagyunk részei a döntéshozói folyamatnak, nem kapjuk meg a kellő tiszteletet. A FIFA-nak megvan a lehetősége a változtatásra, de készek vagyunk a forradalomra, ha ez az egyetlen megoldás."

A sztárklubok már régóta panaszkodnak a FIFA-ra, elsősorban a szerintük túlságosan sok válogatott mérkőzés miatt, illetve azért, mert úgy vélik, hogy nem kapnak megfelelő anyagi kompenzációt azért, hogy elengedik focistáikat a nemzeti csapatokhoz. A FIFA a 2010-es világbajnokság révén összesen 3,7 milliárd dollár bevételre tett szert - ebből összesen 40 milliónyit kaptak az egyesületek azért, mert játékosaik ott voltak Dél-Afrikában. Ráadásul az európai sztárklubok azzal is elégedetlenek, hogy a FIFA 21 tagú végrehajtó bizottságában olyan nemzetek képviselői is ülnek, mint Szaúd-Arábia, Új-Zéland, Egyiptom, Honduras vagy Dél-Afrika, miközben az egyesületek szerint a tévénézők milliárdjai nem miattuk kapcsolják be a készüléket, vagyis a hatalmas bevétel nem nekik köszönhető.

Forrás: AFP/Juan Mabromata
Blatter keveset csöpögtetett a kluboknak a haszonból

Négy magyar egyesület is ott van

Rummenigge az interjúban elmondta: szerinte kicsi az esélye, hogy a nemzeti szövetségek nyomására a FIFA reformokat hajtana végre. "A jelenlegi rendszer tökéletesen megfelel a számukra, és a FIFA-nál úgy gondolják, hogy ez a lehető legjobb működési mechanizmus. Egy pénzcsináló gépezetről beszélünk, amely fontosabb a FIFA számára, mint a tisztaság és az átláthatóság. A helyzetről mindent elmond, hogy Blatter hiába állítja, hogy reformok lesznek, senki sem hisz neki" - jelentette ki az ECA elnöke, aki elmondta, hogy nemcsak pár klub vélekedik így, hanem az összes.

Lehetséges, hogy ebben van egy kis túlzás, de az tény, hogy az ECA-nak, vagyis az Európai Klubok Szövetségének jelenleg 191 tagja van (Magyarországról a Ferencváros, az MTK, a Debrecen és a Győr), lefedi szinte a teljes kontinenst.

Túl sok az összetartás a kluboknak

"Való igaz, a FIFA végrehajtó bizottságában nem azok ülnek, akik a sok pénzt beteszik a közösbe" - mondta az [origo]-nak Klement Tibor, a Győri ETO ügyvezető igazgatója. "Nem szerencsés, hogy van egy kőgazdag világszervezet, amely a klubok játékosai számára szervez tornákat óriási haszonnal, és maguk a klubok ebből szinte semmit sem látnak. A tavalyi közgyűlésen Rummenigge úr egységes felhatalmazást kapott, hogy markánsan járjon el az érdekérvényítésben, ennek lehet a része ez a nyilatkozat is."

Klement szerint nem csak arról van szó, hogy a klubok több pénzt akarnak. "Az is a törekvések között szerepel, hogy korlátozzák a válogatott meccsek számát, illetve szűkítsék azt a nagyon tág teret, amelyet a tornákra, válogatott meccsekre való felkészüléshez előír a FIFA. Jelenleg egy barátságos meccs előtt is már három nappal el kell engedni a játékost, akinek csak 48 órával a meccs után kell visszatérnie a klubjához, vagyis gyakorlatilag öt napra kiesik, és ha van egy hétközi válogatott meccs, a hétvégén sokszor használhatatlan."

A győri ügyvezető úgy tapasztalta, hogy a FIFA jogszolgáltatási gyakorlata miatt is általános az elégedetlenség az európai klubok körében. "Korábban a konföderációk döntöttek a vitás kérdésekben, ezt a jogot a FIFA tizenöt évvel ezelőtt magához vonta, de ahogy ellátja ezt a feladatát, az nem elégséges, különösen a bevételeihez képest. A Győrnek van olyan - egy érvényes szerződéssel rendelkező játékos eligazolásával kapcsolatos - vitás ügye, amelyben 2007 óta nem született döntés, az utolsó levelet is egy éve kaptuk a FIFA-tól. És ezzel olyannyira nem vagyunk egyedül, hogy amikor májusban, az ECA zágrábi ülésén feltették a kérdést, hogy kinek van olyan ügye, amelyben a FIFA döntésére vár, kivétel nélkül mindenki jelentkezett."

Valóra válhat a fenyegetés

A klubokat képviselő szervezetnek az UEFA-val nem rossz a kapcsolata, az európai szövetség az ECA-t mint az egyesületek egyetlen képviselőjét ismerte el, és vezetőségének tagjai ott vannak az európai szövetség bizottságaiban. Az ECA (amely a sztárklubokat tömörítő G-14 utódja) még 2008 januárjában megállapodást kötött az UEFA-val és a FIFA-val, amelynek értelmében az egyesületek betagozódnak az európai és a nemzetközi szövetség struktúráiba, és biztosítják, hogy tagjaik alávetik magukat a sportágat irányító szervezetek szabályainak - vagyis részt vesznek az európai kupákban, és játékosaikat a szabályoknak megfelelően elengedik a válogatottakba.

Forrás: AFP/Christof Stache
Rummenigge bekeményített

Ez a megállapodás azonban csak 2014 júliusáig érvényes, vagyis az egyesületeket a brazíliai világbajnokság után semmi sem kötelezi arra, hogy továbbra is alávessék magukat az UEFA, illetve a FIFA szabályainak. A sztáregyesületek fő bevételi forrásának az UEFA által szervezett Bajnokok Ligája számít, és ebből kilépni csak akkor van értelme, ha a klubok megszervezik a saját bajnokságukat - vagyis az Európai Szuper Ligát.

A legnevesebb és leggazdagabb klubokat tömörítő bajnokság réme 1998 óta ott lebeg az európai futball felett: ekkor egy olasz cég, a Media Partners vizsgálta meg az elindításának lehetőségét, azonban az UEFA kihúzta a szőnyeget a tervezet alól azzal, hogy kibővítette a Bajnokok Ligáját, és több pénz adott a bevételből az egyesületeknek. Hasonló volt a helyzet 2007-ben, amikor a G-14 belengette a Szuper Liga tervét az európai szövetség előtt, mire az UEFA még több pénzt adott az egyesületeknek a BL-bevételből.

Hogy az ügy mennyire komoly volt, azt jól jelzi, hogy a G-14 2006-ban stratégiai tervet készített arról, hogy miként hagynák ott a Bajnokok Ligáját, és az egyesületek az Európai Unió politikusaival is felvették a kapcsolatot. Az Európai Parlament belga tagja 2007 februárjában, a PSV Eindhoven-Arsenal BL-meccs apropóján azt nyilatkozta a BBC Record Europe című műsorának: "Öt-tíz éven belül megvalósulhat az Európai Unió szuperligája, amelynek közvetítési jogait kollektívan lehetne értékesíteni."

Forrás: AFP/Jacques Collet
A G-14 már komolyan tárgyalt a szupeligáról

60 csapat az elitben

Azóta a szuperliga ötlete időnként búvópatakként előkerül. 2009-ben a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez vetette fel, hogy sokkal jobb lenne egy olyan torna, amelynek során "a legjobb klubok mindig a legjobbakkal játszanak - ami a Bajnokok Ligájában nem mindig valósul meg". Ugyanebben az évben az Arsenal edzője, Arsene Wenger arra a kérdésre, hogy szerinte elképzelhető-e, hogy a skót Celtic vagy Rangers csatlakozzon az angol Premier League-hez, azt válaszolta: "Sokkal valószínűbbnek tartom egy európai liga kialakulását. A nemzeti bajnokságok megmaradnak, de körülbelül tíz éven belül meglesz az európai liga."

A France Football információi szerint ez ECA képviselői már 2009-ben felvetették a szuperliga lehetőségét, és egyfajta tervezetet is készítettek róla. Eszerint ez a nemzetközi bajnokság három osztályból állna, mindegyikben 20 vagy 22 csapattal - de ez a 60 vagy 66 egyesület állandó lenne, csak a szuperliga divíziói között lenne mozgás. A csapatok a nemzeti bajnokságokban is szerepelnének, a Bajnokok Ligájában azonban nem, és a szuperligában való jelenlétük független lenne attól, hogy milyen eredményt érnek el hazájukban.

A Guardian által a napokban megkérdezett informátor (akiről csak annyit árultak el, hogy már nem a futballban dolgozik, de korábban vezető szerepet töltött be a G-14 egyik tagjánál) szerint elsősorban kilenc klub forszírozza a dolgot: a Bayern München, a Real Madrid, az Internazionale, az AC Milan, a Manchester United, a Liverpool, a Chelsea, az Arsenal és az FC Barcelona. A pletykák szerint a Chelsea volt ügyvezetője, Peter Kenyon és cége, a Creative Artists Agency már hozzá is látott egy megvalósítási tanulmány elkészítéséhez, amelybe a Premier League médiaügyekkel foglalkozó volt igazgatója, Phil Lines is besegít neki.

Klement Tibor ugyanakkor nem tart a szuperliga megalakulásától. Nem hiszem, hogy ezt keresztül tudják vinni. Az UEFA sem támogatja, és bár az ECA elnökségének összetételében túlsúlyban vannak a nagy futballnemzetek képviselői, összességében azért így is többségben vannak a kis klubok" - mondta a győri ügyvezető.

www.global-soccer.eu