Ha gólkirály vagy, felejtsd el a magyar válogatottat
Nem sok magyar futballista dicsekedhet azzal, hogy gólkirály lett külföldön, az 1980-as évektől kezdve Kovács Péter csak az ötödik a sorban. Egy kivételtől eltekintve közös bennük, hogy a válogatottnál megfeledkeztek róluk.
Csak őszinte voltam - interjú Kovács Péter norvég gólkirállyal
A Strömsgodset magyar támadója, Kovács Péter a hét végén két gólt szerzett Stabaek ellen a norvég bajnokság utolsó fordulójában, ennek köszönhetően begyűjtötte a gólkirályi címet. Magyar légiós ezt megelőzően 1996-ban volt gólkirály Európában, és a közelébe is csak nagyon kevesen jutottak azóta, hogy legálisan lehet külföldre igazolni.
Nem mind légiós, aki magyar
Az 1980-as évekig csupa olyan magyar focista lett gólkirály külföldön, aki az adott ország válogatottjában is játszott: a román bajnokságban négyszer is a góllövőlista élén végzett Dobay István, vagy az egyszeres román gólkirály Avar István egyaránt román, a francia élvonalban 1939-ben a legtöbb gólt szerzett Korányi Dezső pedig francia válogatott volt, a négyszeres spanyol gólkirály Puskás Ferenc pedig az 1962-es vébén is képviselte Spanyolországot.
Értelemszerűen ők a magyar válogatottban később már nem szerepelhettek, és ugyanez elmondható az 1949-ben a Serie A legeredményesebb játékosának számító Nyers Istvánról vagy a Belgiumban gólkirályi címet szerzett Nagy Antalról (1969) és Ladinszky Attiláról (1974) is.
Így aztán az első magyar, aki valamelyik külföldi liga gólkirályaként játszhatott a válogatottban, Nyilasi Tibor (Austria Wien) volt, aki az 1983-84-es osztrák bajnokságban végzett az élen.
Dzurjáknak két gólkirályi cím is kevés volt a válogatottsághoz
Azóta Kovács Péterrel együtt négy magyar lett gólkirály külföldön, de a válogatottban egyikükre se nagyon számítottak a cím megnyerése után.
Boda Imre az 1988-89-es szezonban Détári Lajos előtt lett gólkirály Görögországban az Olimpiakosz Volosz támadójaként, és 1989 júniusában már a hatodik válogatottságát ünnepelhette, ám ezt követően már csak kétszer lépett pályára a válogatottban.
Boda Imre 1985-ben a Fradinak lőtt gólját ünnepli
De ő legalább játszhatott, ellentétben Dzurják Józseffel (Omonia Nicosia), aki 1992-ben Cipruson lett gólkirály, de egyszer sem hívták meg, pedig két évvel korábban az NB1-ben is ő volt a legeredményesebb.
Szintén Cipruson lett gólkirály Kiprich József, aki 1996-ban 25 találatot szerzett, ám az APOEL Nicosiából már csak kétszer hívták meg a válogatottba. Ebből a szempontból Kovács Péter egyáltalán nem lóg ki a sorból: a hórihorgas csatár 2005 óta nem játszott a válogatottban, pedig kifejezetten gólerős.
Kovács Kálmánt kétszer is csak Papin előzte meg
A góllövőlista második helyén végezni sem kis teljesítmény, erről Kovács Kálmán mesélhetne, aki kétszer is így járt a francia bajnokságban. 1989-ben és 1990-ben is csak egyvalaki szerzett nála több gólt, bizonyos Jean-Pierre Papin. Kovács mögött pedig olyan klasszisok végeztek, mint Klaus Allofs, Enzo Francescoli vagy George Weah.
Ahhoz sem hiányzott sok, hogy Kiprich 1996-os sikere után három évvel legyen újabb gólkirályunk külföldön. Az 1998-99-es szezon nagy meglepetése a Rijeka volt Horvátországban, amely mindössze egyetlen ponttal maradt el a győztes Dinamo Zagrebtől. Az ezüstérmes legeredményesebb támadói Igor Musa és Sztipánovics Barnabás voltak, akik egyaránt 14-14 gólt szereztek, a legtöbbet a bajnokság felsőházában. A lebonyolítás szerint azonban a mezőnyt az alapszakasz után kettéosztották, és az alsóház legjobb csapatában, a Sibenikben Josko Popovic az utolsó tíz meccsen tíz gólt ért el, amivel az övé lett a gólkirályi cím, Musa és Sztipánovics holtversenyben másodikként zárt.
A magyar csatár egyetlen válogatottságát ebben az időszakban ünnepelhette - gólkirály ugyan nem lett, de az átok rá is hatott.