Az elmúlt bő évtizedben csupán a Ferencváros és a DVSC tudott egy-egy alkalommal bejutni a Bajnokok Ligája, illetve az Európa-liga csoportkörébe, valamint kétszer a MOL Fehérvár is sikeresen kvalifikálta magát a második számú európai kupasorozatba.
Ha azt nézzük, hogy 2005 és 2018 között ez csupán három főtáblás szereplést jelent (DVSC 2009 BL, 2011 EL; Fehérvár 2013 EL), akkor szinte papírformának mondható, hogy egy generáció számára már a külföldi klubok jelentetik az etalont. Ezért kár elítélni bárkit is, ahogyan szinte senkit nem érdekel, hogy ki lesz egy futóversenyen a 12., úgy a képernyő előtt is a legjobbakat szeretné látni hétről hétre mindenki.
Ha már képernyő, nem szabad elmennünk azon jelenség mellett sem, hogy a kábeltelevíziók megjelenésével és elterjedésével a kor gyermeke már nem csak egyetlen televízió, főként magyar sport központú eseményeit követhette.
Kinyílt a világ, sőt a sportcsatornáknak köszönhetően megérkeztek a nappalinkba a legnagyobb sztárok.
Manapság már 11, azaz tizenegy sportcsatorna programja közül válogathatunk:
Sőt, ha ezekhez még hozzávesszük, hogy a közmédia egyik csatornája átalakult (M4 Sport+), így ez a szám inkább 11 és fél. A számos online felületről nem is beszélve, mint amilyen az m4sport.hu, az Eurosport Player, vagy a Spíler Extra. Ebből utóbbi kettő ugyan fizetős, de cserébe ott is olyan egyedi tartalmakat találunk, mint például az, hogy egy tenisz Grand Slam-torna összes pályája között tetszés szerint válogathatunk.
Hogy miért írtuk le ezt ilyen részletesen? Ezzel érzékeltetnénk, hogy manapság a sportrajongó szinte minden eseményt élőben tud nézni. Ami azt jelenti, hogy nagyon nehéz fenntartani az érdeklődést. A legkelendőbb és legdrágább közvetítési jogok az európai labdarúgó topligák.
Nagyon nehéz Cristiano Ronaldo, Lionel Messi és Neymar népszerűségével versenyeznie az NB I-nek, részben ezért csökkent a nézőszám itthon az elmúlt évtizedben a stadionokban és a képernyőn egyaránt.
Mivel a magyar bajnokság szinte teljes lefedettséggel bír az országban, ezért helyzeti előnyben van a sportcsatornákon futó topligákkal szemben.
Mióta az NB I létszámát 2015-ben 12 csapatra csökkentették, a kevesebb mérkőzés valamivel magasabb színvonalú focit hozott, mint az azelőtti esztendőkben. A körülmények és a klubok is egyre profibbá váltak, a középmezőnyben bárki legyőzhet bárkit, és lett két olyan együttes, amelyiknek nem kell feltartott kézzel kiállnia egyetlen nemzetközi kupás selejtezőre sem. A mostanival együtt az elmúlt három szezonban mindig volt csapatunk legalább az EL-ben (Fehérvár 2018 EL; FTC 2019 EL, 2020 BL), ez segítette a klubok népszerűségének javulását a külföldi "világválogatottakkal" szemben.
A Fradi idei BL-csoportkörös ellenfelei közül a Juventusnak és a Barcelonának is van hivatalos magyar szurkolói csoportja. Mindkét topcsapatnak 25-25 ezres követőbázisa van a Facebookon, ami nagyjából tizedannyi, mint ahogy lájk a Fradi oldalán van (~260 000).
Ezeket a számokat mégsem lehet elhanyagolhatónak nevezni, ugyanis ezzel több mint az NB I-es klubok felét maguk mögé utasítják.
A Barcát és a Juvét többen követik, mint a Zalaegerszeget, a Puskás Akadémiát, az MTK-t, a Kisvárdát, a Paksot és a Mezőkövesdet. Sőt, a legnépszerűbb közösségnek számító Pena Madridista Húngarát több mint 72 ezren követik.
A Real Madrid tehát ezt alapul véve a harmadik legnépszerűbb futballklub Magyarországon, a Fradi mögött jócskán, a Fehérvártól kevéssel lemaradva.
Nagy számú rajongóval bír még hazánkban a BL-címvédő Bayern München, a Chelsea, valamint a közösségi média 2010 körüli térnyerése előtt igazán kiemelkedő Manchester United és AC Milan.
Világviszonylatban a követők száma tökéletesen visszaadja, miért a Real Madrid, a Barcelona és a Manchester United a három, legértékesebbnek számító futballklub. A Facebookon, az Instagramon és a Twitteren is a Real a legnépszerűbb, a Youtube-on viszont a Barca az egyetlen, akinek a csatornájára 10 milliónál többen vannak feliratkozva.
2020-ban van valaki, aki jócskán túl nőtt azokon a számokon, amivel a Real Madrid rendelkezik.
Cristiano Ronaldo 123 millió Facebook-követője több mint egy „Magyarországnyi" emberrel több, mint ahányan korábbi klubját kedvelik.
Ha azt nézzük, hogy 2018-as átigazolása mit okozott a közösségi médiában, ez már nem jelent akkora meglepetést: amint bejelentették, hogy a portugál sztár a Juventusban folytatja pályafutását, a madridiak oldaláról szinte aznap kétmillióan iratkoztak le. Ugyanez a szám megjelent a torinóiak Facebookján – ha másért nem, akkor már csak ezért is megérte leigazolni a külön brandet jelentő klasszist.
A Juve az egyetlen a vizsgált csapatok közül, ahol az Instagram népszerűbb a rajongók körében, mint a Facebook. Biztos mindenki az extra Ronaldo-tartalmakra vár...
A Twitter egyelőre az angol nyelvterületen a legnépszerűbb, a többi ország együtteseihez képest a Manchester United, a Manchester City, a Chelsea, az Arsenal és a Liverpool rajongói számára is kielégítő az információ rövid, maximum 280 karakterben történő áramlása.
Az „újgazdagnak" csúfolt csapatok közül a City és a Paris Saint-Germain már a középmezőnyben járnak, szemben az RB Leipziggel, amelyik egy más utat választott a rajongók megnyeréséhez. (A Red Bull marketing stratégiájáról egy későbbi cikkben emlékezünk majd meg.) A Schalke 04 hiába nem nyert mérkőzést emberemlékezet óta, mégis kötelességünknek éreztük feltenni a listára a jelenleg anyagi gondokkal küzdő, nagy múltú német klubot is.
Magyar viszonylatban a labdarúgócsapatokkal csupán a Bajnokok Ligájában szereplő kézilabdacsapatok tudják felvenni a versenyt.
A legnépszerűbb tízbe mind a négy csúcsegyüttes befér. Sőt, a Telekom Veszprém közel 190 ezer követőjével ott van a Fradi nyomában. Érdekesség, hogy a hat futballklub közül kettő, a DVSC és az ETO FC Győr is a másodosztályból fér fel a listára. Egy újabb ok, amiért azt lehet mondani, hogy ott lenne a helyük az NB I-ben.
Mivel nincsenek ott, ezért a nyolc első osztályú csapatsport-bajnokság résztvevőit tartalmazó térképünkre sem kerülhettek fel. Ami elsőre feltűnő lehet, hogy a Budafok és az MTK feljutásával a vízilabda OB I-hez hasonló Budapest-központúság lett jellemző a labdarúgó NB I-re is. A 12 csapat közel fele a fővárosban játszik. Ha valamin, akkor ezen az arányon mindenképpen javítani kellene a jövőben a vidéki fellegvárak javára.
A legnagyobb sportvárosok továbbra is Székesfehérvár, Debrecen, Miskolc és Pécs, míg Nógrád megye az előző szezonhoz hasonlóan ezúttal sem rendelkezik első osztályú csapattal. Kíváncsian várjuk, mikor fog ez megváltozni.
A grafikonokhoz felhasznált adatok a 2020. november 12-i állapotokat tükrözik.