Csütörtökön ünnepli 97. születésnapját a magyar sport legidősebb élő olimpiai bajnoka, a vízilabda-válogatottal 1936-ban, Berlinben győztes, hat évtizede az Egyesült Államokban letelepedett, nemzetközi hírű építészmérnök, Tarics Sándor.
Az ötkarikás aranyérmes sportember a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd 1948-ban kivándorolt Amerikába, ahol több egyetemnek is professzora, előadója lett, dolgozott az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában is. Közben építészeti irodát nyitott San Franciscóban, ahol mindmáig él, s irigylésre méltóan nagyszerű szellemi és fizikai állapotnak örvend.
Tarics Sándor - mint a lengéscsillapítók alkalmazásán, a rezgési energiaelnyelő alátámasztáson nyugvó megoldás kiötlője - földrengésbiztos épületek megtervezőjeként vált nemzetközileg is széles körben ismertté. A San Francisco egyik jelképére, a Golden Gate hídra felvezető autópályáknál is alkalmazták a veszély csökkentésére, a földrengés-szigetelésre alkalmas Tarics-pogácsákat.
"Hosszú-hosszú ideje a Golden Gate közelében lakom" - jegyezte meg az esetleges rizikóval kapcsolatos felvetésre a sportember, aki hozzáfűzte, az egészsége miatt sem lehet oka panaszra. "Nagyon jól vagyok, s nemcsak a koromhoz képest. Úgy látszik, a természet elfeledkezett rólam. Orvosi problémáim nincsenek, s csak annyiban változott a helyzet, hogy manapság már az esetleges egyensúlyi zavarok miatt sétapálcát is viszek magammal, ha hosszabb sétára indulok. Sport? Hát persze, hogy szükség van rá, de mindig az életkorhoz kell igazítani, s addig érdemes művelni, amíg fejlődik a test. Semmit sem szabad túlzásba vinni, én például már abbahagytam a teniszt, maradt az úszás és a séta."
A kérdésre, hogy a hatvanas évektől mind rendszeresebbé vált magyarországi látogatásait mikor folytatja, Tarics Sándor ezt mondta: "Idén már biztos, hogy nem megyek, de a jövő évben szeretnék megint hazautazni. Kell ok, amiért repülőre ülök, tavaly például voltam odahaza, de jártam a 2008-as pekingi olimpián is, hogy a magyaroknak szurkoljak. Meg az amerikaiaknak is, ennél fogva igen érdekes volt a helyzet, amikor a férfivízilabda-döntőben az Egyesült Államok válogatottjával került szembe Kemény Dénes csapata. Kérdeztek is újságírók, hogy akkor most kinek drukkolok, mire mondtam, hogy mindkettőnek, de persze nem lehetett kérdéses a válasz. Egy újságíró meg is jegyezte még a döntő előtt, hogy bármelyik csapat nyer is, én mindenképpen jól járok. A 2011-es magyarországi utamra amúgy azért szeretnék különösképpen sort keríteni, mert jövőre lesz 75 esztendeje mérnökké avatásomnak. A jubileum alkalmából tartandó budapesti ünnepségen szeretném személyesen átvenni a gyémánt diplomámat. Aztán van még egy további álmom is: 99 éves koromban jó volna ott lenni a 2012-es, londoni olimpián, hogy a helyszínen szoríthassak a magyarokért!"
Tarics Sándor hét éve, 90. születésnapja alkalmából MOB-díjat vehetett át Schmitt Páltól, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől.
Tarics Sándor megemlítette, hogy egy fia és egy lánya van, s öt unokája, Magyarországon azonban már nem élnek rokonai, csak az itteni barátaival, jó ismerőseivel tartja a kapcsolatot, leginkább telefonon. Büszkén említette, hogy a parlamenti elnökből köztársasági elnökké választott Schmitt Pállal is volt szerencséje a minap beszélgetni.
"Először csak üzenetet tudtam neki hagyni, de ő visszahívott, meglepett a kedves gesztus" - mesélte, majd azzal folytatta, hogy a hatvanas évek óta ismeri, s máig jó barátságot ápol Schmitt-tel. "Nagy örömmel fogadtam, hogy ő lett Magyarország elnöke. Kitűnő ember, tisztességes és becsületes, aki magával vitte államfői tisztébe is a sporttal járó tisztaságot."
Az egykori center természetesen nyomon követte az év legfontosabb pólós eseményét, a horvátországi Európa-bajnokságot is, igaz, nem élőben.
"A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján olvastam el mindig a beszámolókat, s azt mondom, nem szabad elkedvetlenedni a fiúk zágrábi negyedik helye miatt. Nem győzhetsz minden alkalommal! Ha kikapsz, azt el kell fogadni, a győzelem a vereséggel váltakozik, így van ez az életben is. Türelem kell, nem szabad csüggedni, s jó felkészüléssel, jó edzővel, sportszerűen küzdve, a válogatott szellemét megtartva, rengeteg edzéssel a magyar játékosok képesek az újabb sikerekre is. Jól állunk."
| Tarics Sándor születési hely és idő: Budapest, 1913. szeptember 23. lakóhely: San Francisco, Egyesült Államok klubjai: Óbudai Torna Egylet (1927-31), MAC (1931-45) jelentősebb sporteredményei: olimpiai bajnok (1936, Berlin), háromszoros főiskolai világbajnok (1933, 1935, 1937), 6-szoros válogatott |