Férfiakat verne a brit maratonifutó nő

A brit Paula Radcliffe vasárnap felállított maratoni világcsúcsa (2:15:25 óra) már-már a csodák birodalmába tartozik. Ezzel az eredménnyel tizenötödik lett volna a londoni maraton férfimezőnyében, a világ 110 országában férfi (!) csúcstartó lenne, s a 2002-es esztendőben futott nagy maratoni versenyek közül - persze a férfiak között - 87-et megnyert volna. Például a budapestit is, amelyen Rezessy Gergely 2.18:41 perccel diadalmaskodott.

A 30 éves brit futónő nagy álma most az, hogy egyedülálló duplázással megnyerje Athénban a maratont és a 10 000 métert is. Utóbbinak ő az Európa-bajnoknője és címvédője, 30:01.09-cel, amit zuhogó esőben futott Münchenben. Radcliffe emberfeletti teljesítményét sokan azzal magyarázzák, hogy kedvenc felkészülési módszerei közé tartozik a hipoxiás sátor használata. Ez egy olyan házikó, amelyben oxigénszegény környezetet alakítanak ki, s aki ide tartósan befekszik, például itt alszik, annál mindez olyan élettani hatást fejt ki, mintha magaslaton edzene - ahol ugyancsak szegényebb oxigénben a levegő.

A hipoxiás sátor nem szerepel a doppinglistán, nem is szerepelhet, mert kimutathatatlan, ráadásul, ha az ember fölmegy 2-3000 méter magasba, akkor ugyanazt éri el. Csakhogy mennyivel olcsóbb befeküdni egy sátorba, mint elutazni Kenyába vagy Mexikóba. Egyébként - jellemző módon - Lance Armstrong, a legutóbbi négy Tour de France kerékpáros körverseny győztese is esküszik a hipoxiás sátorra, minden nagy versenye előtt ilyen alkalmatosságban alszik.