Maros Barbara műkorcsolyázóból revüsztár lett

A hét végén Budapestre érkezik a földkerekség talán leghíresebb jégrevüje, a Holiday on Ice, és három előadást is ad a Papp László Sportarénában. A Diamonds, azaz Gyémántok című produkcióban megelevenedik egy mese, de számunkra az önmagában is mesébe illő, hogy az egyik főhős egy magyar műkorcsolyázó lesz, a 24 éves Maros Barbara.

- Hogyan csöppent bele a revük világába? - kérdeztük Maros Barbarát, aki a '90-es évek végén itthon még Sebestyén Júliával és Póth Diánával versenyzett együtt, s két junior világbajnokságon is indult.
- Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetően. Hat éve egy bécsi versenyen indultam, és közben hallottam, hogy a Holiday on Ice is a városban van. Mi több, nem csak előadásra jött, hanem felvételit is tart. Úgy gondoltam, hogy megpróbálom. Megfeleltem, és azonnal szerződtetek volna, de akkor még iskolába jártam, csak tizennyolc éves voltam, ezért mondtam, hogy előbb szeretnék leérettségizni. Így történt, és aztán a nyáron csatlakoztam a társulathoz.

- Tavaly mégsem volt itt Budapesten, pedig éppen egy éve is itt járt a Holiday on Ice.
- Akkor valóban nem jöhettem, és morcos is voltam emiatt. De az a helyzet, hogy öt csapatunk van, mindegyik más számmal járja a világot, és akkor sajnos Budapestre nem mi jöttünk.

- Hol van a revü főhadiszállása, ha van ilyen egyáltalán?
- A Holiday on Ice annak idején Amerikából indult, de többször is tulajdonost váltott, s végül a holland Stage Holding kezébe került. A cég központja Amszterdamban található, az új show minden évben itt készül, általában másfél-két hónap alatt, és mi is itt tanuljuk be. Utána pedig a próbákat abban a városban kezdjük, ahonnan indul a turné.

- Merre turnéznak?
- Jellemzően Nyugat-Európában, legutóbb Spanyolországban volt egy öthetes turnénk, Valenciában, Bilbaóban, Malagában léptünk fel, de egyre inkább nyitunk keletre is. Most Budapestről Csehországba megyünk, ott is több városban is lesz előadásunk. De természetesen Európán kívül is megfordulunk, én például már jártam Katarban, a többiek, úgy értem, hogy más társulataink pedig Dél-Amerikában és Mexikóban is.

- Az év tizenkét hónapjából mennyit tölt Magyarországon?
- Csak egyet, ami azonban nem azt jelenti, hogy tizenegyet úton vagyunk. Egy turné általában hat-hét hónapos, plusz még egy kis szünet után a nyáron kéthónapos elfoglaltságot jelent. Ha tehetem, hazaugrom Budapestre, de egyébkén három éve Lyonban élek a francia barátommal, aki ugyancsak a revü tagja.

- S hogy érzi magát ebben a világban?
- Elég, ha erre azt válaszolom, hogy a revüben való szereplés számomra nem is munka? Már kiskoromban is imádtam szerepelni, és versenyzőként is sokat gondoltam arra, hogy milyen klassz lenne ilyen revükben szerepelni. Nagyon élvezem és szeretem ezt a világot.

- A Budapesten most bemutatásra kerülő show-ról mit mondana el röviden?
- Egy mesét viszünk a jégre, s ahogy a címe, a Diamonds is jelzi, gyémántokról szól. A történet egy gyémántbarlangban kezdődik, ahonnan ellopják a drágaköveket, vele a színeket, és csillogást, s mi beutazzuk az egész földkerekséget, hogy ezeket visszaszerezzük. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a végén sikerrel járunk. S ebben a nagy utazásban, a show-ban előjön a régi, klasszikus Holiday on Ice minden csillogása. A műsor koreográfusa egyébként az a Sarah Kawahara, aki az atlantai olimpia megnyitóünnepségét is összeállította, a segítője pedig a korábbi olimpiai bajnok Robin Cousins. Vele rengeteget dolgozom, a szólószámomat is ő készítette el.

- Az nyilván komoly rangot jelent, hogy szólista a revüben. Hogy került ebben a szerepbe?
- Úgy, hogy előrébb léptem a ranglétrán. Az előző szólista kivált a társulatból, és engem találtak érdemesnek a helyére. S ez tényleg elismerés, mert a Diamondsban én vagyok az egyetlen női szólista. Előtte persze már úgynevezett "félszólista" voltam, akinek tudnia kell a szólista számát, hogy ha betegség vagy sérülés történik, akkor beugorjon a helyére. Az egyébként az egész produkcióra jellemző, hogy minden szerepre legalább ketten vannak, vagyis mindenkinek több szerepben is otthon kell lennie

- És a szólistának például háromfordulatos toe-loopot is kell ugrania?
- A triplákat meghagyom a fiúknak, de kétfordulatosakat ugrom, így dupla Axelt is. A lényeg egyébként a versenyekkel ellentétben nálunk nem azon van, hogy minél több tripla ugrást mutassunk be, hanem az előadásmódon. Azon, hogy olyasmit adjunk át a nézőknek, ami teljesen magukkal ragadja, elvarázsolja őket. S ugyan most főszereplő vagyok a darabban, tisztában vagyok azzal, hogy elvárják tőlem, jövőre valami újat, pluszt tegyek hozzá a szerepemhez. Nálunk is állandóan fejlődni kell, mert könnyen előfordulhat, hogy azt mondják, szép és aranyos vagy, de jövőre már nem számítunk rád. A csillogás mellett ez is showvilág része.

Fábik Tibor