A listán a kenyai Brigid Kosgei az egyetlen versenyző, aki 2019-ben nem ünnepelhetett világbajnoki címet. A 25 éves kenyai hosszútávfutó ugyanakkor mégis talán az egyik legnagyobb esélyese a díjnak, mivel áprilisban 2:18:20 órás idővel megnyerte a London Marathont, vasárnap pedig 2:14:04 órás elképesztő világcsúccsal védte meg címét Chicagóban. Kosgei közel másfél percet javított a brit Paula Radcliffe 2003. április 13-án felállított - hozzá hasonlóan férfiak között elért - abszolút rekordján.
A jelöltek egytől egyig kiemelkedően teljesítettek idén az egész szezonban, így a világbajnokságon is. A holland színekben futó Siffan Hassan történelmi tettet hajtott végre Dohában, mivel 1500 és 10 000 méteren is győzött. A kenyai Helen Obiri szintén duplázott, tavasszal mezeifutó-vb-t nyert, majd a katari fővárosban 5000 méteren diadalmaskodott.
Kosgei mellett talán az amerikai Dalilah Muhammad mondható a másik nagy esélyesnek, mivel júliusban az amerikai válogatón 52.20 másodpercre, majd a világbajnokság fináléjában 52.16 másodpercre javította a 400 m gát világrekordját, ráadásul még a 4x400 méteres váltóval is aranyérmes lett.
A győztesekről az IAAF tanácsa, az IAAF-család és a szurkolók döntenek. Szavazni november 4-ig lehet. Ezt követően a szövetség nyilvánosságra hozza az öt-öt főre szűkített listát, a győzteseket pedig november 23-án, a Monacóban sorra kerülő díjátadó gálán hirdetik ki.
Beatrice Chepkoech (kenyai, 3000 m akadály)
Shelly-Ann Fraser-Pryce (jamaicai, 100 és 200 m)
Katarina Johnson-Thompson (brit, többpróba)
Sifan Hassan (holland, 1500, 5000 és 10 000 m)
Brigid Kosgei (kenyai, félmaraton, maraton)
Marija Lasickene (orosz, semleges színekben, magasugrás)
Malaika Mihambo (német, távolugrás)
Dalilah Muhammad (amerikai, 400 m gát)
Szalva Ejd Naszer (bahreini, 400 m)
Hellen Obiri (kenya, mezeifutás, 5000 m)
Yulimar Rojas (venezuelai, hármasugrás)