Budapest, 2014. augusztus 4.
Szurkoló vénaszkenner használatával lép be a Ferencváros új stadionjába, a Groupama Arénába a Ferencváros - Újpest öregfiúk mérkőzés előtt 2014. augusztus 4-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Vágólapra másolva!
A szurkolói kártya elhasalt, következhet az ultrák-klubok harc utolsó frontvonala, az Üllői úti vénaszkenner. Egy szurkoló másfél éve várja az Alkotmánybíróság határozatát a szkennerről, és úgy tűnik, neki áll a zászló. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy elbukik az egész rendszer.
Míg a többi új stadionba önszántukból nem járnak a szurkolók, a ferencvárosi tábor a személyes adatokat tartalmazó szurkolói kártyától függetlenül bevezetett vénaszkenner miatt bojkottálja a szűk 15 milliárd forintból felépített stadiont. Az MLSZ kártyás kezdeményezése elbukott, de míg az Üllői úton szkenneren keresztül vezet az út a lelátóra, a tábor nem teszi be a lábát a Groupama Arénába.
Egy ferencvárosi szurkoló a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével nyújtott be panaszt az Alkotmánybírósághoz 2014 decemberében. Ebben egyebek mellett azt kifogásolja, hogy bár a sporttörvény lehetőséget biztosít a kluboknak a vénaszkenneres beléptetés gyakorlására,
azt nem szabályozza, hogy a vénalenyomatból átkódolt adatokat hol és hogyan kell tárolni,
a Ferencváros pedig nem a kártyán, hanem egy minden szurkoló adatait tartalmazó referenciaadatbázisban tárolja az adatokat. A sporttörvény vonatkozó paragrafusainak megsemmisítését kéri arra hivatkozva, hogy a sportrendezvények biztonságának garantálására vannak más, biometrikus azonosítást nem igénylő eszközök, tehát a jogszabály aránytalan mértékben korlátozza a személyes adataihoz fűződő jogait.
Az Alkotmánybíróság már háromszor tárgyalta az indítványt, de még nem döntött róla.
A NAIH szerint alkotmányellenes
Legutóbb a testület állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), az pedig az válaszolta (PDF), hogy "a biometrikus adatok külön adatbázisba rendezése kockázatos, mert a biometrikus referenciaadatbázisban tárolt
adatai felett az érintett nem tud kontrollt gyakorolni, nem tudja ellenőrizni és megakadályozni az adataival való visszaélést."
A hivatal azt is hozzátette az Alkotmánybíróságnak küldött válaszában, hogy a meg nem változtatható adatokkal való visszaélés jóval veszélyesebb annál, ha a lakcímmel vagy igazolványszámmal teszik. "A biometrikus referenciaadatbázis alkalmas lehet az állampolgárok automatizált, tömeges és észrevétlen azonosítására is. Mindenkinek azzal kellene számolnia, hogy titokban folyamatosan, automatikusan megfigyelhetik" – magyarázza a választ blogposztjában a TASZ.
A NAIH egyébként már 2014-ben kritizálta a sporttörvény vonatkozó rendelkezéseit. Akkor azt írta, mivel
a vénaszkenner szükségességét elmulasztották igazolni,
a rendszer "nem feltétlenül felel meg az alkotmányossági követelményeknek".
A szkenner alkotmányellenessé nyilvánítása komoly vereséget jelentene a ferencvárosi szurkolók egy részével harcban álló Kubatov Gábor elnöknek, aki egyben a Fidesz országos pártigazgatója.
Simán megtarthatja a szkennert a Fradi
A szkennert azonban még akkor sem feltétlenül kell eldobnia a klubnak, ha az Alkotmánybíróság a törvény valamely rendelkezését elkaszálja. Hiába reménykednek, például, a Ferenczvárosi C-közép nevű oldal szerkesztői abban, hogy a NAIH állásfoglalása alapján az adatkezelés módján megbukhat az egész rendszer: "ez csak egyike az ügy lehetséges kimeneteleinek" – mondta az Origónak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai vezetője.
Tehát ha az adattárolás kérdésében a TASZ-nak kedvezne az Ab ítélete,
ez még távolról sem jelentené azt, hogy a szkenner biztosan eltűnik az Üllői útról.
Annak ugyanis technikailag nincs akadálya, hogy a kártyán tárolják a jelenleg külön referenciaadatbázisban őrzött adatokat, és innentől kezdve adatvédelmi szempontból is szabályossá válna a vénaszkenner használata.
"A mi célunk az, hogy módosítsák a törvényt.
Nem a szkenner ellen küzdünk, hanem az állampolgárok adatvédelmi jogainak tiszteletben tartásáért.
Ennek az ügynek számunkra akkor van pozitív kifutása, ha ezen a konkrét eseten keresztül el tudjuk érni, hogy a más területeken használt biometrikus adatokat az adatvédelmi követelményeknek megfelelően kezeljék, hiszen nem csak az FTC használ vénaszkennert Magyarországon" – tette hozzá Szabó Máté.
Az azonban igaz, hogy ha a két félben megvan a hajlandóság megegyezésre, akkor egy efféle ítélet
alkalom lenne az ügy rendezésére.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!