Egy magyar főszereplő, egy örökös bajnok és 17 epizodista

A koronavírus-járvány miatt három részletben lejátszott 2019-20-as Bundesliga-idény voltaképpen semmi komoly meglepetést nem hozott. A Bayern München óriási fölénye most is jellemezte a szezont, bár volt olyan játéknap, amikor a bajnok bajorok csak a 7. helyen álltak. Aztán persze hatalmas előnnyel nyertek. Mi, magyarok csak Gulácsi Péter jó, egyenletes teljesítményének örülhettünk igazán.

Chris Richards, Mickael Cuisance, Sarpreet Singh, Oliver Batista Meier, Jamal Musiala, Leon Dajaku, Kwasi Okyere Wriedt, Joshua Zirkzee. Ezek a fiatalemberek szombat délután óta német bajnokok. Ugyanis pályára léptek a Bayern München csapatában az idei Bundesligában. Nekik is jár a Salátástál kicsinyített változata. Biztos, hogy többen lesznek közülük, akik az elkövetkezendő években majd újabb ilyen kis díjjal gyarapítják a gyűjteményüket. Ők jelenthetik a Bayern München jövőjét. Annál is inkább, mert amikor együtt szerepeltek a tartalékcsapatban - a harmadosztályban -, akkor ott meghatározó emberként is nagyot alakítottak.

Ugyanis a Bayern München „campus" jelenleg a bajnoki címért harcol a Bundesliga3-ban.

Ha megszerzi, az komoly szenzáció lenne.

A bajnok Bayern München ünnepel Wolfsburgban Forrás: AFP/Kai Pfaffenbach

19 proficsapatot előzne meg

egy olyan gárda, amely tehetséges tinédzserekből áll, és éppen az lép közülük pályára adott hétvégén, akire nem számít a nagycsapatnál a profik edzője.

Ez a szédületes Bayern-fölény komoly fejtörést okozhat a Bundesliga teljes mezőnyének. És akkor még szóba sem került, hogyha Gulácsi nem fogja meg Goretzka ziccerét, vagy a videobíró nem vonja vissza a játékvezető által megítélt tizenegyest a 21. játéknapon, akkor 100%-os teljesítményt produkál a bajnokság második felében. És még a pont 100 rúgott gólról sem szólt a hősi ének, mely csak eggyel kevesebb a Bundesliga-rekordnál ezen a téren.

Münchenben valamit nagyon jól csinálnak. Erről az elmúlt hetekben-hónapokban sokszor volt szó. Lesz is még a közeljövőben. Mert a Bayernre vár még egy Német Kupa-döntő szombaton. Most, a Bundesliga záróra után nézzük, hogyan teljesítettek a régi-új bajnok mögött célba érők.

Egy mondatban: az első öt helyen a papírforma érvényesült. Semmi meglepő sincs abban, hogy ezek a csapatok jutottak ide.

A dobogósok sorrendje abszolút borítékolható volt.

A többi nemzetközi kupára jogosító helyen végző csapat közül is csak a Hoffenheim okozott egy pici meglepetést. De itt álljunk meg egy szóra! Németországot a Bajnokok Ligájában az első négy helyezett képviseli, az Európa-ligában az ötödik és hatodik, továbbá a kupagyőztes. A Német Kupa döntője július 4-én lesz, és mivel a BL-induló Bayern játszik az ötödik Leverkusennel, így biztos, hogy a hetedik is mehet az El-be. Ha a Leverkusen vagy a Wolfsburg megnyeri az Európa-ligát (ez nem utópisztikus elképzelés), akkor a BL-ben indulhat, és a Bundesliga nyolcadikja is mehet az Európa-ligába. Mindez jól mutatja a német labdarúgás erősségét.

A Bundesliga ma már nem egy halom ócskavas – ahogy 1986-ban az NSZK válogatott kapusa, Toni Schumacher írta könyvében.

Pontszám és tudás alapján a Bayern kimagaslott a mezőnyből, és további négy nagyon elszakadt a mögöttük iparkodóktól. A tavaly nyáron jól igazoló, majd télen tovább erősödő Dortmundtól joggal lehetett várni, hogy megszorongatja a Bayernt. Utóbbi ráadásul kezére is játszott, hiszen az első 10 fordulóban a BVB hátát nézte. Akkor lett volna lehetősége a sárga-fekete csapatnak, hogy ellépjen a nagy vetélytárstól. A legnagyobb a 11. játéknapon, amikor úgy utazott Münchenbe, hogy a Bayern megvált edzőjétől, Noki Kovactól, és az ideiglenes megoldásnak tűnő Hansi Flickkel indult csatába. Ám így is elsöpörte a Dortmundot.

Ez nemcsak az eredmény (4-0) miatt lehetett megsemmisítő a kihívó számára, hanem pszichikailag is.

Ha ezek ezer sebből vérezve is ezt tudják, akkor semmi esélyünk velük szemben – vélhették a csapathoz tartozók. Ehhez a megrázó élményhez jött a kegyetlenül nehéz BL-csoport a Barcelonával és az Interrel. A BVB nem tudott élni a Bayern által tálcán kínált lehetőséggel. Biztosnak hitt meccseket szórakozott el az ősszel az újoncok ellen. A téli szünetben érkezett Haaland, és egy ideig úgy tűnt, hogy megállíthatatlan. Pechére a Bayern is így kezdett.

A norvég Haaland szinte berobbant a Bundesligába, de a bajnokság végén nem nyújtotta azt a teljesítményt, amit a leigazolása után Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Firo Sportphoto/ Jürgen Fromme

Így csak tartani tudta három pontos hátrányát a Dortmund, csökkenteni nem. Majd a bajnokság második szakaszának negyedik mérkőzésén, amely valószínűleg „az év meccse" volt, kikapott Leverkusenben.

A hajrá pedig méltatlan volt a klubhoz, az edzőhöz és a játékosokhoz. Utolsó hazai mérkőzésén 4-0-ra kapott ki a Hoffenheimtől, az utolsó előttin 2-0-ra a Mainztól.

Óriási szerencséje volt, hogy ezeken a találkozókon nem lehetett a stadionban nyolcvanezres szurkolótábora.

A bronzérmes Leipzignél az volt a nagy kérdés, hogy az új edző, a már huszonévesen is Bundesliga-csapatot irányító Julian Nagelsmann mire jut egy Hoffenheimnél jobb lehetőségekkel rendelkező csapattal. A választ már tudjuk: pont ugyanarra, amire elődje tavaly. A helyezést és a pontokat tekintve is. Viszont 18 góllal többet szerzett, de nyolccal többet is kapott. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert két mérkőzés kivételével Gulácsi Péter állt a kapuban.

A kicsit több gólt írjuk annak a számlájára, hogy az előtte játszó magyar válogatott, Willy Orbán a szezon kétharmadát sérülés miatt kihagyta.

Péter egyébként a védések mellett még gólpasszt is adott Kölnben Wernernek.

Gulácsi Péter hétről-hétre klasszisteljesítményt nyújtott a Lipcsében Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Robert Michael

A Leipzig egyértelműen az első felvonásban volt jobb. Olyannyira, hogy őszi bajnok lett. Két ponttal megelőzve a Gladbachot és néggyel a Bayernt. Mégis, kevés ember akadt Lipcsén kívül, aki el tudta volna képzelni a szezon végén is az élen. A bajnokság második felében csak hét meccset tudott megnyerni, ám a második helyre így is volt esélye.

Viszont az „ezüstmérkőzésen" otthon kikapott a Dortmundtól.

A hajrában a csodaedzőnek kikiáltott Nagelsmann néha olyan riadtan üldögélt a padon, hogy az már szánalmat keltett. Pedig hamarosan össze kell kapnia magát és csapatát, hiszen a legjobb nyolc között van az idei Bajnokok Ligájában és természetesen indulhat a következőben is.

A negyedik német BL-induló a Borussia Mönchengladbach lesz. Amely elsősorban a hazai jó szereplésének köszönheti negyedik helyét. Bár éppen közvetlen vetélytársai ellen szerepelt rosszul otthon.

Viszont legyőzte a Bayernt. És sorsdöntőnek bizonyult, hogy nyert a Hoffenheim stadionjában valamint Leverkusenben.

Bár utóbbitól meg az újraindulás után hazai pályán kapott ki, és akkor úgy tűnt, hogy pont ugyanaz lesz az első öt sorrendje a végén, mint tavaly. Azonban aki a Leverkusennel harcol valamiért, az a végén úgyis örülni fog.

A Bayer gyógyszergyár csapatáról elég csak annyit írni, amit már százszor leírtunk: nem véletlenül csúfolják Lúzerkusennek. Így lemaradni az utolsó pillanatban a BL-szereplésről csak ő tud. Szenzációs produkciót nyújtott a Dortmund ellen, remek teljesítménnyel nyert (mint szóba került) Gladbachban, három ponttal távozott Münchenből. Ez is kevés volt. Miért? Mert a hajrában döntetlent játszott Gelsenkirchenben és kikapott Berlin nyugati felében.

És mert Leverkusennnek hívják.

A mezőnytől jócskán elszakadt 1+4 csapat mögötti hatodik helyet a Hoffenheim szerezte meg. Nullás gólkülönbséggel. Ha nem nyer a zárófordulóban 4-0-ra Dortmundban, akkor negatív gólkülönbséggel zárt volna. Mégis, az egyik legkellemesebb meglepetést okozta a szezonban a helyezésével. Mert Nagelsmann távozása után inkább az alsóházba lehetett várni.

A Hoffenheim a 98. percben nyerte meg a meccset a Köln ellen - ez az egyik nagy győzelme volt ennek a csapatnak a szezonban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Rolf Vennenbernd

Úgy is kezdte a szezont, de december óta nem volt a tabella második felében. A hazai teljesítménye alapján ott lett volna, hiszen kilencszer kapott ki otthon. Szerencséjére idegenben is pályára lehetett lépni, és ott egészen elfogadható teljesítményt nyújtott. Az előtte végzők közül csak a Leipzig otthonában kapott ki. A müncheni győzelme pedig történelmi, először nyert az Allianz Arenában.

A Wolfsburg futott be a hetedik helyre. Nagyjából ez is reális. Hat ponttal gyűjtött kevesebbet, mint tavaly, és ez a hatodik helyébe került. Egységes csapat, melynek van egy gólérzékeny játékosa, Wout Weghorst. Szurkolóin kívül kevesen vannak, akik bármilyen emlékezetes tettet fel tudnak idézni a szezonjáról. Lehetne mondani, ha jobban teljesít otthon a kiesőjelöltek ellen többre jutott volna. De akkora a szakadék közte és az első öt között, hogy az áthidalhatatlan.

A Bayern-Bayer kupadöntő miatt nevezhet a következő Európa-ligába. De még áll az ideiben is.

Ha van egy kis esze a vezetőségének, akkor odafigyel erre a sorozatra, mert ez a kiszámíthatatlan folytatásban (szó szerint is) aranyat érhet. Ugyanis nem valószínű, hogy mostanában hazai porondon nagy sikerek várhatnak rá.

A Hoffenheim hatodik helyénél is nagyobb meglepetés a Freiburg nyolcadik helye. 12 ponttal szerzett többet, mint az előző idényben. Az állandóan kiesőjelöltnek tekintett kiscsapat végig a felsőházból tekintett le a kiesés elleni harcra.

Sallai Roland egyetlen mérkőzésen sem játszott végig a Freiburgban Forrás: AFP/Ronald Wittek

Sallai Roland egyetlen mérkőzésen sem lehetett végig a pályán, viszont 20 találkozón is szerepet kapott. 13. 14. emberként számított rá edzője.

A többiek? Az Eintracht Frankfurt a vezetősége botrányos átigazolási politikájának lett az áldozata. Az a csapat, mely tavaly csak büntetőpárbajban vesztett az Európa-liga elődöntőjében idén gyakorlatilag nem volt harcban a nemzetközi kupaindulásért.

A főváros nagyobbik csapatának, a Herthának zűrös éve volt. Vezérkarának köszönhetően. Hagyni kellett volna Dárdait a kispadon.

Mert ennek a csapatnak pont rá van szüksége. Persze nem volt rossz ötlet a klubhoz szintén sok szállal kötődő Ante Covic edzőnek szerződtetése sem. Ám akkor hagyni kellett volna dolgozni. És ha már váltásra került sor, akkor nem az időzített bombaként ketyegő, Jürgen Klinsmannra lett volna szükség. Mert a többnyire nem edzői eredményeivel, hanem meglepő húzásaival kitűnő, egykori kiváló focista olyat produkált, ami a Bundesligában általában egyszer fordul elő egy évtizedben. Bajnokság közben, indok nélkül magára hagyta csapatát, és ment amerre kedve tartotta. Szerencsére ezt a nem mindennapi esetet a legjobban kezelte a vezetőség:

szerződtette Bruno Labbadiát, az utolsó 6-8 fordulók koronázatlan királyát.

Labbadia meg is tette, amit ilyenkor szokott: rendbe tette a rábízott társaságot. A baj vele nem is ilyenkor szokott lenni, hanem október-november táján. De ezt az ellentmondást majd egyszer neki kell feloldania.

A kisebbik berlini csapat, az Union ugyanannyi ponttal végzett, mint a Hertha. Őt fenntartás nélkül lehet dicsérni ezért.

A szezon előtt százezer német focirajongónak több mint a fele biztos kiesőnek tippelte.

Ehhez képest az első fordulót nem számítva nemhogy kiesőhelyen nem állt, de még csak osztályozóson sem. A Schalke sem, melynek a tavalyi szezon botrányosan sikerült. 2020 eddigi része pedig még annál is botrányosabban. 17 mérkőzésen egyszer nyertek a gelsenkircheniek.

A Schalke 04 botrányosan gyenge szezonon van túl Forrás: AFP/Uwe Kraft

Szerencséjükre 2019 őszén a 17 találkozón nyolcszor. A téli szünetben annyi pontjuk volt, mint a BL-indulást érő negyedik helyen állónak. Hárommal kevesebb, mint a Bayernnek. A szezon végére a Bayernnél negyvenhárommal gyűjtöttek kevesebbet.

A Schalke mögött végző csapatok az egész szezonban kötéltáncot folytattak a bennmaradásért. Tulajdonképpen ez a régió okozta a legtöbb izgalmat idén. Főleg a rekordrésztvevő, a Werder Bremen ide kerülése miatt.

Mert az már a rajtnál egyértelműnek tűnt, hogy a Köln-Union Berlin-Mainz-Augsburg-Düsseldorf-Paderborn hatos célja csak az utolsó három hely elkerülése lehet.

Itt tényleg késhegyre menő küzdelem dúlt. Megjósolhatatlan végkifejlettel. A 32. fordulóban biztosította a bennmaradását az első Bundesliga-bajnok, a Köln, az abszolút újonc Union Berlin, továbbá az az Augsburg, amely első feljutása óta még soha nem esett ki. Igaz két alkalmat leszámítva mindig a mezőny második felében végzett és mindig a 16. helyet kellett félve szemlélnie. Az utolsó előtti mérkőzésén a Bremen legyőzésével maradt bent a Mainz. Ez a csapat ugyanazt csinálja, mint az Augsburg: többnyire a mezőny második felében vergődik. De legalább van humorérzéke a vezérkarnak! Amint kiderült, hogy alatta lesz majd meghúzva a vonal, olyan pólót kaptak a játékosok, melyre ezt a feliratot nyomtatták: 13-szor maradtunk bent a Bundesligában. Ilyet kapott Szalai Ádám is, aki a szezon megkezdése után az akkori edző kérésére érkezett ide.

Többé-kevésbé állandó tagja volt a csapatnak, de csak négy találkozón volt a kezdősípszótól a záróig a pályán.

Az egy rúgott gólja persze nem is feltétlenül emeli a ki nem hagyható csatárok közé.

Szalai Ádám összesen egy gólt rúgott a Mainz színeiben Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Torsten Silz

A Mainz idényéből leginkább a Lipcsétől két meccsen kapott 13 gólra fog emlékezni az utókor. Volt néhány lélektelen teljesítmény az idén, de amit a Mainz produkált az őszi 0-8 során, az nehezen alulmúlható.

A Werder Bremen helyenként jól, szórakoztatóan játszott. De nem taktikusan és nem eredményesen.

Rutintalan edzője miatt végig a kiesés elkerüléséért harcolt.

Még a zárónap előtt is kiesőhelyen volt. Ráadásul úgy, hogy hazai pályán 1 győzelem, 3 döntetlen és 12 vereség volt a mérlege. 16 Weser-parti meccsén rúgott kilenc gólt. Majd az utolsón hatot a Kölnnek. Rossz az, aki rosszra gondol, de ezzel elérte a 16. helyet és pótvizsgázhat. De ezzel a kiütéses győzelemmel is csak pont olyan mérleget mondhat magáénak otthon, mint minden idők legrosszabb Bundesliga csapata, a Tasmania Berlin.

A Köln kiütésével sem érte volna el az osztályozót, ha a Düsseldorf nyer Berlin keleti felében. Ám az Union komolyabban vette a zárófordulót, mint a Köln, így a Fortunának nem volt szerencséje. Persze a Düsseldorf 36 rúgott góllal nagyon nem is szolgálta azt meg.

Talán ha nem rúgják ki szezon közben Friedhelm Funkelt.

A dögunalmas edzővel mégiscsak 14 ponttal többet gyűjtöttek tavaly. És akkor simán bent maradtak, most 17. helyezettként búcsúztak.

A Paderborn utolsóként esett ki. Akárcsak 2015-ben, amikor szintén tett egy rövid látogatást a legjobbak között. Szurkolóin kívül senki nem fog síri utána. Így két észak-rajna-vesztfáliai együttes búcsúzik, és helyükre ebből a régióból érkezik a Bielefeld, továbbá egy baden-württembergi, a Stuttgart. Az osztályozók után egy olyan csapat csatlakozik még, amely szintén nem Európa legsűrűbben lakott vidékén szerepel.

Vagyis egy picit változik a csapatok földrajzi elosztása.

A színvonalnak kell-e változnia? Akik végigkísérték a nemrég véget ért bajnokságot talán egyetértenek: ha az idei szint marad a jövőben, akkor panaszra semmi okunk.