Mezey György az Origónak: Amikor legyőztem Franz Beckenbauert

Hétfőn jött a hír, hogy 78 éves korában meghalt a német labdarúgás talán legnagyobb élő egyénisége, Franz Beckenbauer. Rá emlékezik most a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, Mezey György.

Meghalt Franz Beckenbauer. Futballunkban így tekintenek vissza rá: a Császár. Elment tehát ő is. Igen, a futball császára volt.

Franz Beckenbauer játékosként és edzőként is világbajnok lett Forrás: AFP/Cesar Rangel

Senkivel össze nem hasonlítható nagyság! Játékával, küllemével, viselkedésével, megjelenésével, eleganciájával, leheletfinom megoldásaival, gesztusaival, hanghordozásával, megnyilatkozásaival. A legtalálóbb elnevezés ragadt rá: Császár.

Soha senki nem akadt, aki ezt az elnevezést kétségbe vonta volna.

Természetes volt mindenki számára. Minden helyzetben - védő létére - könnyed játéka, eleganciája, értelemszerűen adta rá a futball császári palástját. Karrierje, pályafutása, sikerei nyitott könyv a futballt ismerők számára. A megrázó hír kapcsán idéznem kell személyes emlékeimből.

1984-et írtunk. Kapitánya voltam a magyar válogatottnak! Benidormban készültünk közelgő feladatainkra. Ekkor már tudtuk, hogy a vb-selejtezőben a hollandokkal, az osztrákokkal és a ciprusiakkal csapunk össze. Spanyolországi felkészülésünk során épp Cadizba invitáltak bennünket 1984 januárjában a spanyol válogatott ellen felkészülési mérkőzésre. Ez idehaza óriási vihart okozott, senki sem értette, hogy lehetett januárban válogatott meccset játszani.

Kivétel nélkül negatív hangok kisérték vállalkozásunkat a médiában és hivatalos szakmai fórumokon is.

A meccset lejátszottuk, Garaba Imre góljával 1-0-ra nyertünk Cadizban a spanyol válogatott ellen, 1984 januárjában.

Valószínű ez a győzelem is hozzájárult, hogy a németek is meghívtak bennünket egy évvel később Hamburgba, válogatott mérkőzésre. Egy sajnálatos tragédia szülte a gondolatot. Hamburgban egy népszerű gazdag család kikötői hajókázásra indult a családfő születésnapját a sétahajón ünneplő nemes vendégeivel. A hajó indulása után egy sodronykötélnek ütközött. Rémes dráma volt ez, nem tudtak mindenkit kimenteni. A sajnálatos esemény kapcsán rendeztek válogatott meccset Hamburgban. A teljes bevételt a német szövetség felajánlotta a tragédiát szenvedett családnak. Megtiszteltetés volt elfogadni a meghívást a magyar labdarúgó válogatottnak.

Franz Beckenbauer volt akkor a német válogatott szövetségi kapitánya. A magyar csapaté Mezey György, azaz jómagam. Udvariasan kezet fogott a két kapitány a mérkőzés előtt. Kifejeztem együttérzésem Beckenbauernek a kézfogáskor, a tragédia kapcsán. Szakadó esőben - az előző nap még jégpáncél borította a pályát - remekké varázsolt talajon kezdtük a találkozót. Beckenbauer és magam meglepetésére végig támadólag léptünk fel

és Péter Zoltán góljával 1-0-ra nyertünk.

Kínos kézfogás a mérkőzés végén, udvarias, Császárhoz illő visszafogott gratuláció következett. Nem örültek a németek. Nagyon nem.

Garaba Imrének (jobbra) góljával nyertünk 1984 januárjában Spanyolország ellen Forrás: MTI/Németh Ferenc

Pályafutásom során még egyszer találkoztam Beckenbauerrel az 1990-es világbajnokságon, Olaszországban. A német válogatott világbajnok lett az argentinok legyőzésével. A szállodában, az étterembe menet összefutottam Beckenbauerrel. Gratuláltam a világbajnoki címhez. Hitem szerint fogalma sem volt, hogy ki vagyok. Zárkózottan megköszönte a gratulációt a szemembe nézve. Kutató tekintettel nézett rám.

Azután visszafogott mosollyal csak ennyit mondott: Hamburg.

Mezey György