A keddi játéknap tíz gólt hozó két szenzációs meccse után mindenkinek nagyok voltak az elvárásai a szerdai két párharc előtt. A várakozás annyiban nem volt alaptalan, hogy az egyik párharcban a kis túlzással már klasszikusnak nevezhető PSG-Barca meccset rendeztek, a másikban viszont a hazai pályán is kiszámíthatatlan Atlético fogadta az idegenben nem túl acélos Dortmundot.
Párizsban a szurkolóké volt az első szó: a PSG ultrái megígérték, hogy nem lesz piró a meccsen, nehogy az UEFA megtalálja a klubot egy vaskos büntetéssel. Ehelyett még a szokásosnál is szenzációsabb élőképpel készültek, amelyen a Csillagok háborúja filmek nagy jedimestere, Yoda készült megállítani a Barcát egy piros és egy kék fénykarddal.
Ami a meccset illeti, a csapatokra kezdetben nem igazán ragadt át a szurkolók által teremtett atmoszféra. A PSG elsősorban Kylian Mbappé elfutásaiban bízva próbált támadni, míg a Barca komótosan építette a támadásait, ugyancsak kihasználva például Lamine Yamal gyorsaságát. A fiatal szélsőnek a 37. percben aztán besegített a franciák kapusa, Gianluigi Donnarumma, aki a középre lőtt labdáját éppen Raphinha elé ütötte, aki nem hibázott tíz méterről. Az olasz kapus mellett az egész párizsi védelem benne volt egyébként a gólban.
Szünetben Luis Enrique változtatott, a semmit nem mutató Asensio helyére beálló Bradley Barcola pedig azonnal életet vitt a PSG játékába, és az 51. percben már a franciáknál volt az előny Dembele és Vitinha jóvoltából.
A 61. percben Xavi is cserélt, Yamal helyett Joao Félix, míg Sergi Roberto helyett Pedri érkezett, aki első labdaérintéséből zseniális gólpasszt adott Raphinhának. 2-2 után megint a Barca volt nyeregben és egy másik csere, a születésnapos dán Andreas Christensen a 77. percben ugyancsak első labdaérintéséből eldöntötte a meccset.
Hihetetlenül büszke vagyok a csapatomra. Hiszen, ha most nem, akkor mikor? De úgy vélem, hogy a történtek ellenére még mindig a PSG a párharc esélyese.
Félelmetesek tudnak lenni, de ma egész jól tudtuk őket kontrollálni, széthúztuk őket, és kézben tartottuk a meccset. Különösen az első félidőben nagyszerű volt a magasra feltolt presszingünk" - értékelt a korábbi edzője, Luis Enrique ellen először meccselő Xavi.
"Nyilvánvalóan nem szerettünk volna kikapni. Pedig voltak jó pillanataink, időnként egy nagyon jó csapat fölé tudtunk kerekedni, a második félidőben pedig nyomás alatt tudtuk őket tartani. De jók voltak, és képesek voltak visszavenni a vezetést.
A negyeddöntő minden meccsén nagyon sok gól született, látszik, hogy ezen a szinten már minden csapat a top kategóriába tartozik. A visszavágót úgy kell kezelnünk, mintha a döntő lenne
- adta ki a jelszót Luis Enrique. Annak a döntőnek azonban most már kétségkívül a Barcelona az esélyese, még, ha a meccs emberének választott Raphinha sem így látja.
"Az elmúlt hetekben kőkeményen dolgoztunk minden edzésen.
Győzelemmel térni haza nagyon pozitív energiákat ad, és ugyan fontos, hogy nyertünk ma, de még korántsem dőlt el a párharc
- mondta a meccs hőse.
A hazai pályán a BL egyenes kieséses szakaszában verhetetlen Atlético Madrid azt a Dortmundot fogadta, amelyik idei négy idegenbeli meccséből csak egyet veszített el, még a csoportkör nyitó fordulójában Párizsban kaptak ki Hummelsék 2-0-ra. A meccs előtt Dél-Amerikát idéző, elképesztő hangulat uralkodott a Metropolitano környékén:
A terrorfenyegetés árnyékában rendezett meccsek előtt viszont nagyon nem volt vicces, hogy az Atléti stadionjának egy részét egy gazdátlan hátizsák miatt kellett lezárni. Szerencsére a csomag ártalmatlannak bizonyult.
A találkozón szokásával ellentétben villámrajtot vett a spanyol csapat, amelyik a 4. percben Rodrigo De Paul révén használta ki Kobel kapus nagy hibáját. Egy újabb óriási német védelmi hiba után a félóra elteltével pedig már két góllal vezetett az Atlético, és úgy tűnt, ez lesz a negyeddöntők legsimább párharca. Csakhogy a második félidőben magához tért a BVB,
beállt Julian Brandt, Sebastian Haller és Jamie Baynoe-Gittens, a trió pedig lendületet vitt a németek játékába.
Olyannyira, hogy míg az első félidőt kettő kapu felé tartó, de kaput nem találó lövéssel zárta a Dortmund, addig a lefújásra ez a statisztikai mutató már 13/5 volt, és ebben nem volt benne az a két kapufa, amit az utolsó öt percben rúgott Baynoe-Gittens és Brandt. Haller gólja a visszavágón még aranyat érhet a Dortmundnak.
"Ezen a szinten már minden meccs nagyon szoros, ahogy ezúttal is láthattuk. Egy nagyon nehéz ellenféllel állunk szemben.
Különösen az első félidőben uraltuk a mérkőzést, és úgy a 60-70. percig nagyon jól is játszottunk, irányítottuk a meccset, és akár növelhettük is volna az előnyünket. De, hát a Dortmundnak is nagyszerű játékosai vannak, nem véletlenül tudtak szépíteni, és a végén benne volt a meccsben, hogy döntetlen lesz
- vallotta be őszintén Diego Simeone, az Atlético edzője.
Kollégája, Edin Terzic így értékelt:
"Semmi nem dőlt el, de igaz, hogy az első félórában nem voltunk valami jók. Ezen a szinten ennyi hiba gyakran végzetes, akár el is dőlhetett volna a párharc. De nem törődtünk bele a vereségbe, inkább megmutattuk, hogy mit is tudunk valójában. Sokat hibáztunk,
de ennél fontosabb, hogy visszajöttünk a meccsbe, és a végén rászolgáltunk volna a döntetlenre.
Most már csak azzal törődünk, ami hat nap múlva vár ránk!"
Bajnokok Ligája, negyeddöntő, első mérkőzések:
Paris Saint-Germain (francia)-FC Barcelona (spanyol) 2-3 (0-1)
gól: Dembélé (48.), Vitinha (51.), illetve Raphinha (37., 62.), Christensen (77.)
Atlético Madrid (spanyol)-Borussia Dortmund (német) 2-1 (2-0)
gól: De Paul (4.), Lino (32.), illetve Haller (81.)
A visszavágókat egy hét múlva, április 16-án rendezik Barcelonában és Dortmundban.