Vágólapra másolva!
Egy neves amerikai újságíró azt mondta Miamiról: "Az a legelbűvölőbb benne, hogy senki sem tudja meghatározni, milyen is valójában." Ha mégiscsak keresünk valamiféle definíciót a dél-floridai városra, talán azt mondhatnánk, hogy Miami a különböző etnikumok Mekkája, az urbánus kultúra, a kávéházi hangulatok különös keveréke, amelyet nyüzsgő éjszakai élet olvaszt eggyé. Az idők folyamán a karibi térség banki, kereskedelmi és közlekedési középpontjává vált,  Közép- és Dél-Amerika zenei és művészi életének csomópontja.

A vállalkozói szellemet, amely felvirágoztatta Miamit, jól példázza a gazdag földtulajdonos, Julia Tuttle esete. Miután férje halála után elhagyta otthonát, Clevelandet, a Miami folyótól északra fekvő kietlen vidékre költözött, ahol semmi sem volt az aranyló homokbuckákon kívül. Míg mások azon aggódtak, hogy az amerikai történelem leghidegebb tele tönkreteszi a turizmust Floridában, a hölgy minden találékonyságát latba vetve meggyőzte az iparmágnás Henry Morrison Flaglert, hogy építse ki a keleti parti vasútvonalat egészen délig. Ha Julia Tuttle nem veszi le a lábáról Flaglert egy hatalmas csokor narancsvirággal, talán sohasem teremtődött volna meg az a Miami, amelyet ma ismerünk. A vasútvonal elkészült, és az egykor elhagyatott vidéken gyökeret eresztettek egy világváros magvai.

Forrás: --
Miami Beach
George MerrickCarl FisherJohn CollinsMiami Beachet

Az utóbbi években is látványos a változás. Miami Beach omladozó régi panzióit, hoteljeit, kubai kávézóit, raktárépületeit és bevásárlóközpontjait a harmincas-negyvenes évek stílusában renoválták, ugyanis a turizmus ekkor kezdett itt kivirágozni. South Beach Art deco kerületében (amely az Ötödik utcától a 15. utcáig tart) látható az országban a legtöbb Art deco stílusú épület, s ez Miami első számú ,"történelmi" városrészévé avatta. A színes kávézók, szállodák kavalkádja méltó hátteret szolgáltat az évente megrendezésre kerülő Art deco-fesztiválnak.