Döbbenetes hatékonyságú, halálos fegyvert készítettek fából

Lándzsák, amelyeket 1994 és 2008 között ástak ki Schöningenből a Forschungs Múzeumban

Hatékony új képalkotó technikák mutatták be, ahogy az emberek már 300 ezer évvel ezelőtt is készítettek bonyolult vadászfegyvereket fából, megdöntve a kőkorszakról alkotott sztereotípiákat. Ez a fegyver óriási szakértelemmel készült.

Nagy szakértelemmel készült a fegyver

A régészek korábban is gyanították, hogy az emberek legalább olyan régóta használtak faeszközöket, mint kőből készülteket, de 

az előbbi törékenyebb természete miatt a legtöbb bizonyíték elkorhadt.

Dirk Leder, az Alsó-Szászországi Állami Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régésze és kollégái megerősítették a gyanút, amikor 187 fatárgyat vizsgáltak meg 3D mikroszkóppal és mikro-CT-szkennerekkel, amelyek a németországi Schöningenből származtak.

Fegyverek: lándzsák, amelyeket 1994 és 2008 között ástak ki Schöningenből a Forschungs Múzeumban
Fotó: Volker Minkus/Lower Saxony State Office for Monument Preservation/CC BY 4.0

A fa kulcsfontosságú nyersanyag volt az emberi evolúció szempontjából, de csak Schöningenben maradt fenn ilyen jó minőségben a paleolitikumból 

– magyarázta Thomas Terberger, a Göttingeni Egyetem régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátette: a fából készült leletek között a pleisztocénből (2,58 és 11 700 évvel ezelőtt) ismert legnagyobb mennyiségben legalább tíz lándzsát, hét dobóbotot és harmincöt háztartási eszközt találtak. Mindegyiket rugalmas és kemény fából faragták, beleértve a lucfenyőt, a fenyőt és a vörösfenyőt is.

A szerszámok egyértelmű bizonyítékot mutattak egy korábban csak a modern ember által használt hasítási technikára, valamint a faragás, kaparás és koptatás jeleire.

Annemieke Milks, a Readingi Egyetem paleolit ​​régésze szerint „izgalmas, ahogyan a faeszközöket ilyen szakértelemmel készítették”

A fa megmunkálása és a kifinomultság szintje láthatóan lassú és soklépéses folyamat volt, amely sok türelmet és előrelátást igényel. Ráadásul a szerszámok kora egybeesik azzal az időponttal, amikor a neandervölgyiek domináltak Európában, kiszorítva a többi korai emberfajt.

 

Erőteljes vadászati képességekre utal

A schöningeni lelőhelyen huszonöt levágott állat, főként lovak nyomaira is bukkantak.

Kiderült, hogy ezek az „elő-Homo sapiensek” szerszámokat és fegyvereket készítettek a nagyvadak vadászatához. Nemcsak a zsákmány elejtése érdekében kommunikáltak egymással, hanem elég kifinomultak voltak ahhoz is, hogy megszervezzék a hentesmunkát és a sütést

 – magyarázta Terberger Franz Lidz. 

Példák hegyes hasított fákra és közeli képek a megmunkált pontról
Fotó: PNAS/Matthias Vogel, Jens Lehmann, Dirk Leder

A kutatók szerint ezek az erőteljes vadászati képességek valószínűleg sokkal régebbiek, mint a Schöningenben talált fatárgyak, amelyek biztosíthatták, hogy a korai emberek generációkon át hozzáférhettek a jó minőségű táplálékforrásokhoz. Valószínűleg ez tette lehetővé az agynövekedés és a kapcsolódó kognitív képességek ilyen mértékű növekedését.

Hasonlóképpen, a vadászat biztosíthatta a fenntartható populációkat még Európa kevésbé kedvezőtlenebb részein is a pleisztocén idején, és hozzájárult az ember elterjedéséhez az egész világon

 – írta Leder és csapata a PNAS tudományos szaklapban publikált tanulmányában.

Hihetetlen, de a tudósok az újrahasznosításra is találtak bizonyítékot. 

A törött vagy tompa szerszámokat ugyanis új célokra dolgozták fel. A tanulmány így egyedülálló betekintést nyújt a pleisztocén fafeldolgozási technikákba. 

A szakemberek szerint ezek a vadászfegyverek jól példázzák a technológiai komplexitás, az emberi viselkedés és az emberi evolúció kölcsönhatását.