Bejegyezték a kétszázezredik hazai netcímet

Vágólapra másolva!
Valamikor augusztus közepén jegyezték be a kétszázezredik magyar domaint, azaz a .hu névtér alatti hazai internetcímet. A magyar domainnevek száma jelenleg 202 ezer, a világon pedig 83 millió cím létezik.
Vágólapra másolva!

Augusztus közepén jegyezhették be a kétszázezredik magyar domaint - mondta lapunknak Martos Balázs, a magyar névtér adminisztrálását végző Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) elnökségi tagja. Hogy pontosan mikor delegálták és melyik címet kétszázezredikként, azt nem lehet megmondani, mivel naponta átlagosan egy-kétszáz új címet jegyeznek be, és több tucatot törölnek, így az állandó változások közepette lehetetlen visszakeresni, melyik címnél fordult át a számláló 199 999-ről.

A most élő 202 600 magyar internetcímből 12 700 ékezetes domain, tehát az ékezetes címek az összes domain hat százalékát teszik ki - tájékoztatott Martos. Ez az arány valamivel nagyobb annál, mint amire az ISZT-vezető korábban számított. Martos szerint hosszú távon - négy-öt év távlatában - lesznek csak igazán ismertek és népszerűek a 2004 tavaszán bevezetett ékezetes címek. A DomainABC értesülése szerint idén júniusig a világon közel 83 millió internetcímet jegyeztek be (tehát az összes létező domain 2,5 ezreléke magyar), és a növekedés dinamikáját figyelve nem lehetetlen, hogy még idén megszületik a százmilliomodik internetcím.

Jön a .eu

Még várhatóan idén bevezeti az Európai Unió a .eu címtartományt, azaz az uniós tagállamok szervezetei, vállalkozásai - de akár magánszemélyek is - bejegyezhetnek címeket az új végződés elé. Bár még hiányzik a regisztrációs szabályzat, és a műszaki paraméterek sem tisztázottak teljes mértékben, több szervezet várja türelmetlenül, hogy .eu-regisztrátor legyen. Várhatóan maga az ISZT is csatlakozik a .eu-disztribútori hálózathoz, így a jelenlegi viszonteladói hálózat tagjainál is be lehet majd jegyeztetni uniós címet.

Erre azonban egyelőre várni kell még. Nem csak azért, mert az adminisztrálást végző EURid is csak az év utolsó negyedére jósolja az indulást, hanem azért is, mert az első időszakban csak azok regisztrálhatnak majd, akik igazolni tudják, hogy a bejegyzendő névhez több közük van, mint másoknak. Ilyenek lehetnek a vállalatok, kormányzati és uniós szervek, valamint védjegyek birtokosai. Ezzel valószínűleg kifogják a szelet a domainkalózok vitorláiból, hiszen a legértékesebb címek az első időszakban elkelnek. Martos várakozása szerint ha elindul az uniós domainek bejegyzésének lehetősége, hazánkból csak néhány tízezren élnek majd ezzel a lehetőséggel.