A világ legbrutálisabb játékainak már a létezése is botrány

2019.05.10. 07:00

A közelmúltban óriási vihart kavart, hogy a számítógépes világ legbefolyásosabb, megkerülhetetlennek számító disztribútoránál komolyan megkérdőjelezték a Rape Day (Nemi erőszak nap) című „játék” létjogosultságát. A játékban ugyanis konkrétan nőket kell megerőszakolni és bántalmazni a zombiapokalipszis közepén, és ez azért már sokaknál kiverte a biztosítékot.

Vannak határok, amiket nem kellene átlépni, és ez például pontosan egy ilyen vörös vonal, hiszen amit ez a program képvisel, szembemegy mindazzal, amitől ember lesz az ember. Vérforraló, hogy egy ilyen szoftver egyáltalán megszülethetett, és persze az is, hogy egyáltalán szóba jöhetett a kiadása. De a Rape Day esete nem egyedi: a múltban is voltak már olyan játékok, amelyeknek el sem szabadott volna készülniük. Jöjjön most néhány egészen botrányos darab, olyan alkotások, amelyek láttán az ember kicsit megretten, hogy milyen szörnyetegekkel is kell egy világban élnie.

Régen is ez volt

Itt van például az 1985-ös, ZX Spectrum számítógépre készült Sex Crime, ami tökéletesen bizonyítja, hogy évtizedekkel ezelőtt sem volt jobb a helyzet, akkor is rengeteg gonosz őrült lakta a bolygót. A grafika a korszakhoz illő, mai szemmel meglehetősen primitívnek tűnik, a játék célja pedig az volt, hogy a figurával belopózzon a játékos egy kórházba, és az ott fekvő beteg/kómában fekvő nőket megerőszakolja, úgy, hogy az ide-oda mászkáló őr ne kapja el.

Ennyi. Gyönyörű, nem? Iszonyú beteg az egész, és valószínűleg annak is nagyon nagy problémája lehetett, aki ezt kitalálta és lekódolta. Érdekes, hogy ez a program mára már gyakorlatilag feledésbe merült, és a saját korában sem hagyott sok nyomot. Nagyon kevesen hivatkoznak rá, és hozzák fel negatív példaként, pedig ez is egy olyan korai szoftver, amely jelezte, hogy a videojátékok univerzumában finoman szólva sincs minden rendben.

Ezzel ellentétben az 1982-es Custer's Revenge (Custer bosszúja) már régen is komoly botrányt kavart, valószínűleg azért, mert „sikerült” benne a szexuális erőszakot a rasszizmussal vegyíteni. A játék során egy meztelen katonával (utalás Custer tábornokra, akit az indiánok győztek le Little Big Hornnál) egy kaktuszhoz kikötött indián hölgyet kell megközelíteni, és ott szexelni vele, miközben nyílvesszők potyognak az égből.

Némiképp meglepő módon a Custer's Revenge-t sokan védik, mondván csak vicc az egész. De az az igazság, hogy sem a nők megerőszakolásában, sem az indián őslakosok megalázásában és elnyomásában nincs semmi, de semmi humoros.

Jobb grafika – látványos brutalitás

A kilencvenes évek közepén megjelent Carmageddon jött, látott és sokkolt. A játék papíron egy autóverseny volt, amely egy viszonylag szabadon bejárható világban játszódott, és a többi résztvevőn kívül rengeteg egyéb nemjátékos karaktert (NPC) tartalmazott. Tehát például járókelőket, egy arénában a focicsapatok játékosait és még teheneket is. A trükk pedig az volt, hogy őket is el lehetett, sőt el kellett gázolni, így a versenyek pillanatok alatt vérfürdőbe torkolltak. Ráadásul ekkor már a számítógépek teljesítménye is elég jó volt ahhoz, hogy viszonylag (természetesen az akkori technikai fejlettséghez mérhetően) élethű grafikát legyenek képesek előállítani, így a játékmenet mellett már a látvány is sokkoló volt.

A fejlesztők ráadásul a hangokra is nagy hangsúlyt fektettek, így velőtrázó sikolyok, hörgések, üvöltések szolgáltatták az ide-oda repkedő véres testekhez az aláfestő zenét. A Carmageddon az öncélú brutalitás egyik eleven emlékműve. Tipikusan egy olyan játék, aminél sok tinédzser nem érti, hogy mi vele a probléma, lázong, amiért betiltják, aztán ha születik saját gyereke, hisztérikusan próbálja óvni tőle. A Carmageddonnak mindenesetre azóta több folytatása is megjelent, ezekben a játékmenet nem változott, csak a grafika lett élethűbb. 

A kétezres évek elején bemutatott Manhunt 2 (Embervadászat) is ugyanebbe a kategóriába tartozik, azzal a kiegészítéssel, hogy ez valószínűleg a koruk révén minden rosszba belekóstoló tiniknél, kamaszoknál is kivágta és kivágja a biztosítékot. A Manhunt papíron egy lopakodós kaland-akció játék, amiben van kidolgozott sztorivonal is, de a valóságban a brutális és véres öldöklésről szól. A játékban ugyanis kiemelt szerepet kap az ellenfelek minél kegyetlenebb likvidálása, illetve e folyamat aprólékos és egészen élethű ábrázolása. Van itt minden, élve elégetés, szemgolyókiszúrás, agyonverés, ledarálás és mindenféle ocsmányság, amit csak el lehet képzelni. Sok ilyen játékot mentegetnek azzal, hogy a brutalitás csak ironikus, de ebben az aljadék játékban nincs sem viccnek, sem iróniának semmi nyoma. Normális ember a Manhunttal percekig bírja, az egész egyszerűen gyomorforgató és visszataszító.

Ezzel nagyjából egy időben látott napvilágot minden idők egyik gusztustalanabb játéka is, a Japánból származó RapeLay. Itt egy anyát és két lányát kellett (!!) követnie, abuzálnia és megerőszakolnia a játékosnak. Igen, jól olvasták, a készítők szerint ez egyfajta szórakozási forma. Ehhez egy meglehetősen látványos 3D-motort ütöttek össze, és így egészen életszerű látványt nyújtottak az áldozatok, ahogy a játékos az egér kurzorával böködte a testrészeiket. A RapeLay éveken át az ismeretlenségben rejtőzött, aztán hirtelen felkapták. Parlamenti interpellációkban került elő, gyermekvédők, nőjogi harcosok, szexuális agresszió elszenvedői hivatkoztak rá, és nem sokkal később egy csomó országban be is tiltották.

Ez van ma

Úgy tűnt, hogy a 2010-es évekre megjött a kiadók és a programozók esze is. Azt sajnos nem mondhatjuk, hogy az erőszak és a szexualitás eltűnt a játékokból, de az öncélú, agyatlan kegyetlenkedésre és aberrációra nem akadt nagyon példa. Az évtized közepén vert csak kisebb port a Hatred című „tömeggyilkos szimulátor”. Ám a polgárpukkasztónak szánt program egyrészt szánalmasan nézett ki, másrészt pedig inkább valahogy olyan érzése volt az embernek, miközben játszott vele, mintha egy óvódást látna, aki direkt becsinált, hogy így hívja fel magára a figyelmet. És amikor már azt hittük volna, hogy a világ egy kicsit jobb hellyé vált, hogy mindenki megtanulta, hogy bizonyos határokat nem illik, és nem is szabad átlépni, akkor futott be a bevezetőben említett Rape Day.

Aminek forgalmazását a Steam szerencsére időközben bojkottálta, de az is biztos, hogy hamarosan ezernyi más csatornán elérhetővé válik.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!