Kipróbáltuk minden idők egyik legsikeresebb játékát

A bűbájos Lilith.

Két tűz között az emberiség: A gonosz továbbra is a lelkünkre áhítozik. Mi pedig megpróbáltuk megakadályozni, hogy megszerezze. 

Vannak olyan videojátékok, amelyeknek új részeit a rajongó tömegek úgy várják, mint egy-egy körülrajongott énekes friss lemezét, vagy a népszerű sorozatok évadait. Ilyen a Diablo is, amely az elmúlt két és fél évtizedben az egyik legnépszerűbb játék szériává nőtte ki magát. A közelmúltban jelent meg a várva várt új epizód, a Diablo IV, amely azonnal eladási listák élére került, és minden idők egyik leggyorsabban fogyó játékprogramjává vált.

Változatlan alapok

A Diablo eddigi részei egy képzeletbeli, középkori hangulatú, varázslattal átitatott, a Gyűrűk Urához hasonló fantasy környezetben játszódnak, és az új epizód sem hoz ebben változást. Mint ahogy a játékmenet is maradt a régi, azaz továbbra is felülről-oldalról látjuk a főhõst, aki ebben a fantáziavilágban indul kalandokra.

A grafika rendben van. Forrás: Origo

A szokásoknak megfelelően teljesen a nulláról indul a karakterünk, aki folyamatosan fejleszteni kell. Egyre jobb felszerelést kell gyűjteni, illetve olyan képességeket szerezni, amelyekkel nagyobb eséllyel teljesítheti a feladatait. Azokból pedig lesz bőségesen, hiszen a Diablo IV középpontjában továbbra is az akció áll. Az emberiség bölcsőjét, a Sanctary, azaz magyarul Menedék névű képzeletbeli univerzumot ismét veszély fenyegeti: démonok és egyéb szörnyek bukkantak fel mindenhonnan várva úrnőjük, a feltámadt Lilith utasításait.

A bűbájos Lilith. Forrás: Origo

Ezt a problémahalmazt kell megoldania a játékosnak, úgy hogy egymás után teljesít különféle küldetéseket, és vadássza le borzalmas teremtményeket, fedezi fel a labirintusokat, tisztítja meg a várakat, palotákat, barlangokat és mocsarakat a rettenetesen szörnyű rémségektől.

Óriási szabadság

Sanctuary egy hatalmas, nyílt világ, ahol bizonyos korlátok között bármerre kószálhat az ember. Vannak hatalmas hegységei, sivatagai dzsungelei, hómezői, bányái és hatalmas városai tehát a változatosságra nem lehet panasz. Amerre megyünk szinte mindenhol kisebb nagyobb küldetésekbe botlunk, amellett, hogy van egy központi sztorivonal, amely mentén haladni kell, és kideríteni, hogy mit is akar Lilith, illetve hogyan lehet megállítani.

Más, élő emberekkel is találkozhatunk a terepen. Forrás: Origo

A történet ezúttal is fordulatos, rengeteg szereplővel találkozunk, akikkel lehet és kell is beszélgetni. Idővel pedig egyre világosabbá válnak a részletek, kapunk segítőtársakat is köztük egy vérgőzős farkast is, aki nélkül esély sem lenne a sikerre. Hamar az is kiderül, hogy a helyzet nem fekete és fehér, hiszen a pokol urai mellett ezúttal egy bukott angyal is az emberiség végromlására tör.

A már bevált módon a játékos választhat a fő kasztok közül. Azaz dönthet, hogy magát a harc sűrűjébe vető barbárral, a távolsági fegyvereket előnyben részesítő csavargóval, a mágiában bízó varázslóval vagy druidával kíván nyomulni.

Mindegyikkel máshogy kell játszani, és ennek köszönhetően mindenki a saját stílusának megfelelőt választhat, valamint természetesen ez biztosítja, hogy akár többször is újjá lehessen kezdeni a kalandot.

Ráadásul ahogy haladunk előre teljesen a saját képünkre formálhatjuk az általunk életre hívott karakter stílusát, ugyanis rengeteg különféle speciális képesség és támadási/védekezési metódus közül kell kiválasztani azt a hatot, amelyet használnánk. Ezek ráadásul egymásra is hatással vannak, és az sem mindegy, hogy milyen sorrendben vetjük be őket.

Unalmas a Diablo IV.? Dehogy!

A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a folyamatos harc egy idő után unalmassá válik. De pont a fent említett finomságok, a rengeteg variációs lehetőség, valamint az óriási szabadságfaktor miatt nem fenyeget ez a veszély. Ráadásul a program bőségesen adagolja a sikerélményt is, ami miatt az ember úgy érzi, hogy érdemes nekifutni az újabb és újabb küldetéseknek, felfedeznie a felbukkanó barlangokat, potenciális kincseket rejtő romokat.

Grafika, hangulat

A látványvilág fantasztikus, a grafikusok nagyon megdolgoztak a pénzükért. Minden apró részlet ki van dolgozva, a fények szépek, az effektusok sem hiányoznak. Az animációkra sem lehet panasz, a szörnyek tényleg félelmetesek és rondák. A hangok is rendben vannak, a kardok hitelesen csattognak, az ordítások velőt rázóak, a zene pedig fantasztikus. Ezek után már nem is lehet különösebben meglepő, hogy a hangulat is kiváló, borzongató, ennek köszönhetően a program hamar beszippantja az embert.

Mindenki választhat a stílusához illő harcmodort. Forrás: Origo

A stabilitás rendben van, hiszen fagyásokat, akadásokat nem tapasztaltunk. A kezelés egyszerű, ráadásul a játék egy hosszú tanító részt is tartalmaz, úgyhogy mire tényleg elkezdődnek az igazi kihívások, már felkészülten várhatjuk azokat. A program sajnos magyar nyelven nem kommunikál, de ha valaki egyetlen világnyelvet sem beszél, akkor sincs baj, hiszen a jelölések érthetőek, az mindig világos, hogy mikor, mit kell csinálni. Az is nagyon jó, hogy a játéktéren más élő emberek is kalandoznak. Velük csapatot is alkothatunk, így akár a világ más táján élő barátunkkal együtt püfölhetjük a gonoszokat.

Gépigény, összegzés

A Diablo IV elérhető szinte az össszes fontos platformon, tehát létezik belőle PC, PlayStation és Xbox verzió is. Mi ez utóbbin próbáltuk ki, egészen pontosan egy Xbox Seriex X masinán, ami jelenleg a világ legerősebb konzolgépe. A program alapváltozata 19 000 forintba kerül, ami nyilván nem kevés pénz. De elnézve, hogy mennyire szórakoztató, mennyire szép, és hogy milyen sok időt el lehet vele tölteni, nyugodtan mondhatjuk, hogy ennyit bőven megér.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!