Az Edda énekese, frontembere az utóbbi tíz évben többször beszélgetett Kóbor Jánossal, kedvelték, tisztelték egymást. Látta a 70-es években már az Omegát, elvarázsolta a színpadi show-juk, és külföldi sikereik nekik is hitet adtak.

„Ők voltak az elsők, akik a világ felé vitték a hírt, hogy Magyarországon van egy zenekar - és talán több is -, amely ezt a dallamos rockzenét magas színvonalon játssza. Sztárok lettek, és sokaknak adtak így erőt és hitet, hogy érdemes csinálni... sok munkával, kitartással hihettük, hogy akár lehetünk mi is egy Omega..." - mondta megkeresésünkre Pataky Attila.

Forrás: MTI/Zih Zsolt

„Kölcsönösen tiszteltük, becsültük egymást. Mecky zárkózottabb lélek volt, de az elmúlt tíz évben tudtunk nagyokat dumálni, akár a Balatonnál, akár a motoros fesztiválon, akár tévéfelvétel előtt" – mesélte az Edda alapítója.

Elmesélt egy régi, omegás emléket is: 1975 környékén a miskolci sportcsarnokban játszott a zenekar, Pataky Attila akkor még nem volt ismert rockzenész, de egy ismerősén keresztül korábban bemehetett a csarnokba, láthatta a hangbeállást. Egyszer csak megjelent Benkő László, az Omega billentyűse, teljes természetességgel, parizer és két kifli volt nála. Ott ismerkedtek össze, Pataky pedig arról faggatta Benkőt, hogyan lehet ORI-vizsgát tenni (akkoriban hivatalos engedély kellett ahhoz, hogy valaki koncerteket adjon, lemezt jelentessen meg).

Pataky Attila felvonatozott Pestre – nem ismerte a fővárost, de eltalált a Vörösmarty-térre, és a megbeszélt időpontban ott állt Benkő László, hogy segítsen neki. Később aztán jó barátok lettek. „Az Omega koncertjei pedig fantasztikusak voltak. Lézerfényt én nem láttam korábban, csak náluk, csodálatos volt" – emlékezett.

Kóbor János nagyon fog hiányozni a hazai könnyűzenéből, vélte: „A színpadon ő nagyon jelen volt, de a magánéletben zárkózottabbnak tűnt. Sajnálom, hogy elment, nagy egyéniség volt, nagyon jó utat kívánunk neki. Nagyon-nagyon fog hiányozni a magyar rockzenéből."