Az "örök fiatalság fehérjéje" rákkeltő hatású - új eredmények<br/>

Egy enzimhatású fehérje, amelynek segítségével az emberi sejtek bőséges utánpótlását biztosíthatnák például a szervátültetésekhez, az új kutatások szerint rákkeltő hatásúnak bizonyult.

A szóban forgó enzim az ún. telomeráz, amely a kromoszómák végeit védő, teloméra nevű DNS-szakaszokat pótolja. 1998-ban került az érdeklődés középpontjába, amikor sikerült igazolni, hogy a laboratóriumban tenyésztett emberi sejtek életideje az enzim jelenlétében jelentősen megnőtt.

Telomérák és a telomeráz enzim

A sejtek kromoszómáinak végein speciális DNS-szakaszok találhatók, amelyek ugyan nem tartalmaznak géneket, mégis nélkülözhetetlenek a kromoszómák fennmaradásához. Az ember esetében 250-1500 darab ismétlődő szekvenciából állnak (TTAGGG, vagyis a timin, adenin és guanin nevű szerves bázisokból). E teloméráknak nevezett képletek "molekuláris sapkaként" szolgálnak, megvédve a kromoszómákat a lebomlástól. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hogy hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy "öngyilkosságot" kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál (apoptózis). Az apoptózis igen fontos élettani folyamat, mivel a szervezet így szabadul meg az elöregedett vagy rosszul működő sejtektől.
A halhatatlan sejtek azonban kijátsszák ezt a folyamatot, mivel ezekben egy telomeráz nevű enzim működik. Ez folyamatosan pótolja a telomérák veszteségeit, új szakaszokkal toldva meg őket. A sejt így korlátlan ideig képes osztódni. Ezért nevezik az enzimet egyesek "az örök fiatalság fehérjéjének". Sajnos, a daganatos sejtek igen jól ismerik ezt a "csodaszert": 90%-uk tartalmaz telomerázt, s az enzim aktivitása a legtöbb esetben összefüggésbe hozható a daganat agresszivitásával.

Rossz hírek

Bár az utóbbi évek kutatásai alapján sokan állítják, hogy más rohamosan fejlődő módszerek mellett - pl. klónozás, őssejt-biológia - a telomeráz is fontos szerepet tölt majd be a jövő gyógyítási technikáiban, egy új eredmény óvatosságra inti a szakembereket. David Beach és kollegái (University College London, Egyesült Királyság) felfedezték, hogy a telomeráz enzim termelődése egy onkogént, vagyis egy daganatot előidéző gént aktiválhat.

Már korábban is felmerült a gyanú, hogy a telomerázt kifejező ("gyártó") sejtek esetleg rákos állapotba juthatnak, de az eddig lefolytatott számos kísérlet ezt nem támasztotta alá. Beach és csapata azonban most kimutatta, hogy a daganatos sejtek legalább egy jellegzetessége, nevezetesen a c-myc jelzésű onkogén aktiválása jellemző azokban a sejtekben, amelyekbe a telomerázt kódoló gént bejuttatták. E "halhatatlanná" tett, emberi emlőszövetből származó sejtekben a c-myc gén által kódolt fehérje szintje a normális érték 2-3-szorosára növekedett. A túltermelődés foka hasonló volt azokhoz a daganatos emlősejtekéhez, amelyeket összehasonlításra használtak fel. Bár a telomerázt gyártó sejtek nem kerültek teljesen rákos állapotba, a kutatók szerint a c-myc fehérje megnövekedett szintje miatt már csak egy lépés választja el őket azoknak a láncreakciószerűen lezajló folyamatoknak a beindulásától, amely végül is ehhez a stádiumhoz vezetnek. Egy nem szakszerű hasonlattal élve e sejtek "robbanás előtti állapotban" vannak.

A telomerázra szükség van

Rengeteg olyan betegség létezik, amelyet a betegből kivett, majd laboratóriumban tenyésztett egészséges sejteknek a szervezetbe való visszajuttatásával lehetne gyógyítani. Egy ismert példa az I. típusú cukorbetegség szigetsejt-átültetéssel történő kezelése az [origo] is beszámolt a magyarországi helyzetről, ahol - akárcsak szerte a világban - a sejtek megfelelő számban történő tenyésztése okozza a legnagyobb gondot).

A telomerázzal kezelt sejtkultúrák igen termékenyek, így kitűnő utánpótlást biztosítanának a kívánt sejttípusból. A telomeráz igen jól használható nagy mennyiségű szövet előállítására, a módszerre szükség van. A mostani eredmények azonban arra figyelmeztetnek, hogy óvatosan kell bánni vele. Csak az Egyesült Államokban évente 70 000 daganatos halálesetnél észlelték a c-myc fehérje megnövekedett szintjét.

S. T.

Ajánló:

A telomérákkal és a telomeráz enzimmel kapcsolatos kutatási és szemléltető anyagok a legegyszerűbben innét érhetők el. A gazdag információforrást bőséges linkgyűjtemény egészíti ki. Érdemes ide ellátogatni a remek Shockwave animációk miatt! David Beach kutatásai (University College London). A BBC cikke angol nyelven.

Korábban:

1999. december 14. A dallasi Southwestern Medical Center tudósai daganatos sejtek pusztulását idézték elő a telomeráz enzim működésének gátlásával.