A Hold-csarnok beomlása

Vágólapra másolva!
A bajkonuri tragédia fő okának a néhány nappal korábbi felhőszakadás során a tetőre hullott több tíz tonna vizet és a munkások által egy helyen tárolt, több tonnányi javítási anyagot tartják az orosz szakértők.
Vágólapra másolva!

Mint arról korábban beszámoltunk, szörnyű baleset történt a Kazahsztánban lévő orosz Bajkonur űrrepülőtéren. Beszakadt egy majd negyvenéves óriási szerelőcsarnok, amelyben még a szovjet Hold-expedíciós hordozórakéták, később pedig az Enyergija hordozórakéta és a Burán űrrepülőgép készültek útjukra. A hatalmas épület javítási munkái során leszakadt a tetőszerkezet és ez nyolc ember halálát okozta, valamint tönkre ment az ott található Enyergija-Burán rakéta-űrrepülőgép rendszer.

Május 12-én reggel az oroszok fő kozmodromján a felújítási tevékenység idején az Enyergija-Burán szerelési-kísérleti épület tetőszerkezetének öt részeleméből három lezuhant. A 80 métermagasságból aláhulló törmelékek maguk alá temették a tetőt javító brigád tagjait, hét kazah és egy belorusz munkást, akik életüket vesztették.

A bajkonuri csarnokban történtek kivizsgálására több mint félszáz személy, illetve katasztrófaelhárító utazott Moszkvából a helyszínre még aznap. Az esemény váratlanságát és nagyságát hangsúlyozza az is, hogy Bajkonurba repült Jurij Koptyev az orosz űrügynökség vezérigazgatója, helyettese Alekszander Kuznyecov és Ilja Klebanov ipari, tudományi és technológiai miniszter.

Az N1 szovjet Hold-expedíciós rakéta első fokozata a bajkonuri nagy szerelőcsarnokban

Az N1 Hold-expedíciós program 1974-es lezárása után a csarnokot kissé átalakították a szovjetek legnagyobb hordozórakétájának, a 2400 tonna indulótömegű Enyergijának a befogadására és próbáira (alsó kép). Ugyancsak ennek a hatalmas épület-komplexumnak egyik részébe került a nyolcvanas évek végén a szovjet űrrepülőgép, a Burán. Ismeretes, hogy az Enyergija rakéta 1987-88-as két indítása sikeres volt. Igaz, hogy első alkalommal az általa szállított Poljusz nevű, csaknem száz tonna tömegű műhold azért nem állt pályára, mert a Poljusz saját rakétája hibásan működött. Az Enyergija második startja során vitte Föld körüli pályára a Burán űrrepülőgépet. E kísérleti repülésen nem voltak űrhajósok a fedélzeten. A Burán automatikus repülése fantasztikusan jól sikerült, a bajkonuri űrrepülőtéren a leszállási időben csak másodpercnyi, a helyben pedig 1-2 méternyi különbség volt a számítottakhoz képest.

Amikor 1996 novemberében a Marsz-96 jelzésű űrszonda indítására a magyar delegáció tagjaként Bajkonurba érkeztem, a hatalmas Enyergija-Burán csarnok nagy meglepetéssel szolgált. Annak idején az űrrepülőtér érdekesebb objektumait még a start előtt megmutatták az odaérkezett félszáz "nyugati" kutatónak. Novemberben a hatalmas sztyepén már nulla fok körüli volt a hőmérséklet. Én azt hittem, hogy a legnagyobb csarnokban is hűvös lesz, hiszen akkor már nem kellett volna üzemkészen lennie. A meglepetés az volt, hogy belépéskor húsz fok fölötti meleg fogadott a fantasztikus méretű építményben, amelynek teteje kb. húsz emelet magasságban volt. Kérdésemre a főmérnök asszony, aki végig kísért bennünket, jelezte, hogy ott két teljes, működőképes Enyergija hordozórakéta garnitúra van, amelyeknek még készülnek a felhasználására. Akkor, öt és fél évvel ezelőtt azt remélték, hogy lesz nyugati megrendelő a 100 tonna teheremelő-képességű Enyergija indítására. Most a tetőelemek lezuhanása tönkretette az egyik ilyen rakétát és a hírek szerint megsérült az a Burán is, amelyik a világűrben járt 1988 novemberében és már felkészítették a Mir űrállomással történő összekapcsoláshoz is.

1996-os látogatásunkkor ez a Burán közelről már meglehetősen poros volt, mert akkor már tudták, hogy a pénzügyi megszorítások miatt nem fog az utolsó orosz űrállomáshoz repülni. (Ezt a feladatot 1995-98 között az amerikai űrrepülőgépek hajtották végre!)

A bajkonuri tragédia, a tetőelemek lezuhanásának fő okozója a néhány nappal korábbi felhőszakadás által a tetőre juttatott több tíz tonna víz és a munkások által felszállított, és egy helyen tárolt több tonnányi javítási anyag lehetett - mondják az orosz szakértők.

Bajkonur űrrepülőtéren a tragédia ellenére az űrhajózási előkészítő munkák zavartalanul folynak, egy Proton és egy Szojuz hordozórakétát készülnek indítani. A Szojuz rakéta a soron következő Progressz-M teherűrhajót fogja indítani a tervek szerint június 10-én.

Dr. Horváth András

(Fotók: Reuters)

Korábban az [origo]-ban:

Újabb áldozatot találtak Bajkonurban
2002.05.14. Hétfő délutánig hatra emelkedett a Bajkonur-űrrepülőtéren történt baleset áldozatainak száma.