Egy gyakori, talajban élő baktériumfaj jótékony "szépészeti hatását" használhatnák föl a savas eső pusztításai ellen a műemlékvédelemben.

Forrás: uidaho.edu
A római Trevi-kút

Európa nagyvárosaiban ismert, szinte megszokott jelenség a kopott, só marta patinás épületek, szobrok látványa. A savas esőben jelenlévő kén különösen a mészkőből és márványból faragott szobrokban, domborművekben tesz kárt.

A spanyolországi műemlékek lassú pusztulása láttán Carlos Rodriguez-Navarro, a Granadai Egyetem ásványkutatója forradalmi ötlettel állt elő: a kerti talajban jelenlevő Myxococcus xanthus nevű baktériumfajon kezdett vizsgálatokat. A Myxococcus xanthus különleges tulajdonsága, hogy olyan anyagot választ ki, amelynek szemcséi szinte teljesen megegyeznek a mészkőével és a márványéval.

A laboratóriumi tesztek során granadai műemléképületekből vett mintákat a baktériumot tartalmazó táptalajba helyeztek. Harminc nap elteltével a baktérium fél milliméter mélyen beszivárgott a mészkőbe anélkül, hogy eltömte volna annak pórusait. A baktérium a kő felszíne alatt egy karbonátréteget, afféle bio-vakolatot hozott létre, ami a mészkőnél lényegesen jobban ellenállt a sav támadásának.

A gyantázás szóba sem jöhet

Forrás: ORIGORodriguez-Navarro két megoldást lát a baktérium gyakorlatban való alkalmazására. Az egyik az lenne, ha a veszélyben forgó műemlékeket a baktériumot tartalmazó oldattal permeteznék be. A másik megoldásnak az kínálkozik, hogy a baktériumos oldattal átitatott textíliával "mumifikálnák", vonnák be a szobrokat. Ez utóbbi megoldás nem újkeletű, hiszen számos díszkőnél gyakori konzervációs megoldás, hogy gyantával vagy valamilyen szigeteléssel vonják be a felszínt, megelőzve a savas eső okozta károkat. A mészkő azonban túl porózus ahhoz, hogy ezekkel a víztaszító anyagokkal kezeljék. Ha megtennék, "a gyantafoltok eltömítenék a mészkő pórusait" - magyarázza Michele Marincola, a New York-i University's Institute of Fine Arts szoborkonzervációval foglalkozó munkatársa. "A gyanta így épp ellenkező hatást váltana ki, védelem helyett rombolna - a kőben rekesztené a bekerülő nedvességet, ami fagypont alatti hőmérsékletnél szétrepesztené a szobrot."

Forrás: umich.edu
A granadai katedrális lehet a baktérium első "kliense"

"A különféle bio-vakolatok kezdik átvenni a hagyományos védőszerek helyét" - mondta el Robert Koestler, a New York-i Metropolitan Múzeum biológus munkatársa. "Mindazonáltal maradtak még megválaszolatlan kérdések: mennyire egyezik a Myxococcus xanthus által termelt kristály a kövekével, és mennyire tartós."

A baktérium-pakolással egyelőre a gyakorlati hasznosításban még csínján kell bánni, ismerik be a spanyol szakemberek - korai próbák során előfordult ugyanis, hogy az oldat nyálkával vonta be a megmentendő szobrot, s az is, hogy a műemlék elszíneződött.