Nem hozott áttörést a klímakonferencia

Pénteken, december 12-én befejezte munkáját az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye tagországainak idei, Milánóban megrendezett konferenciája. A Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter elnökletével zajlott 12 napos tanácskozáson a üvegházhatást okozó s így a globális felmelegedéshez hozzájáruló gázok kibocsátásának mérsékléséről tárgyaltak az egyezmény 186 tagországának képviselői. A konferencián mindenki mindennel egyetértett, mégsem született komoly eredmény.

A tanácskozáson számos kérdésben értek el előrehaladást  - értékelte a találkozót Persányi Miklós. Mindenekelőtt az elmúlt években gyengülni látszott együttműködési készséget sikerült helyreállítani, megerősíteni, így a konferencia jó légkörben, konstruktív szellemben végezhette munkáját - adta hírül az MTI.

Több konkrét program is zöld utat kapott a tanácskozáson. Így például elfogadták annak a mechanizmusnak az eljárási szabályait, amelynek keretében a fejlett országok korszerű, környezetkímélő technológiákhoz segítik a fejlődő államokat, s az ott ilyen módon csökkenő gázkibocsátást részben saját "teljesítményükként" számolhatják el. A programot nagy várakozás övezi a fejlődő országokban.

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az Európai Unió 10 leendő kelet-közép-európai tagja, illetve tagjelölt országa közül 9 teljes mértékben az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről 1997-ben kötött Kiotói Jegyzőkönyv előirányzatán belül van, így e téren sokkal jobban áll, mint az EU 15 jelenlegi tagja. A térség országai átlagban 36 százalékkal kevesebb ártalmas gázt bocsátanak ki, mint az 1990-es bázisévben. Az EU jelenlegi tagállamai a közeljövőben viszont még csak nem is álmodhatnak a leendő tagokéhoz hasonló mutatókról, és aligha fogják teljesíteni a kiotói célkitűzéseket - ezért az új elszámolási lehetőség igen kedvezően érinti őket.

Hosszas viták után ugyancsak sikerült megállapodni annak az alapnak a felhasználásában, amelyből a fejlődő országok saját gázkibocsátás-csökkentő programjaikat finanszírozhatják. Emellett nagyszabású erdősítési programok is indulnak a következő években az ENSZ támogatásával.

A konferencián elméletben egyetértés volt abban, hogy a globális felmelegedés már eddig is tapasztalt és a jövőben is várható súlyos hatásai azonnali és közös cselekvést követelnek a résztvevő államoktól. A Kiotói Egyezmény - amely megfelelő számú ratifikáció híján még nem lépett életbe - ehhez megfelelő kereteket adna. Ezen a téren is volt előrehaladás: Ukrajna a zárónapon jelentette be, hogy ratifikálja az egyezményt, és a jelek szerint az orosz kormány is az eddiginél konstruktívabb álláspontot képvisel a kérdésben.

Forrás: EPA/Matteo Bazzi
Burundi képviselője magányosan készül az ülésre december 1-én

Ami a negatívumokat illeti - mint arról már korábban beszámoltunk - a Jegyzőkönyv életbe lépése az oroszokon múlik, részükről viszont az utóbbi időben szinte naponta hangzanak el ígéretek, illetve azok cáfolatai a Jegyzőkönyv tartalmát s ennek következtében az orosz ratifikációt illetően.

Ami jelenleg bizonyos: ha az orosz fél bármiféle indítványt is tenne a Jegyzőkönyv tartalmának újratárgyalására, azt szinte valamennyi érintett állam azonnal elvetné. Hat tárgyalásokkal és egyeztetésekkel zsúfolt évbe tellett ugyanis, mire a felek megegyeztek, s az újratárgyalással képtelenség lenne betartani az oly nehezen megállapított 2008-as határidőt.

A Kiotói Jegyzőkönyv

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8, az Egyesült Államok 7, Kanada és Japán pedig 6 százalékos csökkentést vállalt. Az Egyesült Államok azonban két éve egyoldalúan felmondta a megállapodást.

A kiotói megállapodás csak akkor lép életbe, ha a csatlakozó országok összes kibocsátása eléri a káros gázok kibocsátásának 55 százalékát. Jelenleg 46%-nál tartanak. Oroszország önmagában is az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével az USA nélkül is azonnal életbe léphetne a jegyzőkönyv.

KAPCSOLÓDÓ CIKK