Nyári bélfertőzések

2005.07.12. 12:45

Az emberi szervezetbe jutva számos kórokozó idézhet elő ételmérgezést. A nyári melegben az ételekben könnyen elszaporodó baktériumokkal szemben a vírusok csak élő sejtekben szaporodnak.

Mindkét kórokozó esetében a legkülönbözőbb fajokról van szó, a  baktériumoknál elsősorban a szalmonellákról, campylobacterekről, bizonyos Coli-törzsekről, shigellákról, staphylococcusokról és streptococcusokról. Világviszonylatban is ezek az ételfertőzések és ételmérgezések előidézésében a leggyakrabban és legnagyobb esetszámmal előforduló mikroorganizmusok. A gasztroenteritisz (gyomor- és bélhurut, hányással, hasmenéssel, a szövetek vízveszteségével járó betegség - origo) kórokozói közt megtaláljuk a rotavírusokat, az astrovírusok 1-8-as szerotípusát, az adenovírusok 40-es és 41-es szerotípusát (más néven enterális adenovírusokat), valamint a humán calicivírusokat (elsősorban a Norwalk-szerű vírusokat, amelyek új neve a Norovírus; de ide tartozik a ritkább és főleg gyermekeket megbetegítő Sapporo-szerű vírus, új néven a Sapovírus).

Elvileg bármely élelmiszer fertőződhet és közvetítheti a kórokozókat, hazai körülmények között mégis elsősorban a nyersen vagy minimális hőkezeléssel fogyasztott élelmiszerek a veszélyesek. Ilyenek a nyers zöldségek, saláták, bogyós gyümölcsök (málna, eper stb.) vagy a dinnye.

A világ számos országában a fekáliával szennyezett vízből gyűjtött kagylók játsszák a legnagyobb szerepet, de az utazók hasmenését, a bélrendszer szokottnál gyorsabb perisztaltikáját akár a szennyezett víz (ivóvíz, jégkocka, palackozott víz, sőt akár a fürdővíz) is kiválthatja.

A kullancs-encephalitis vírusa a nyers tej (kecske-, juh-, tehéntej), vagy ebből készült lágysajtok fogyasztásával kerülhet az ember szervezetébe.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK