Korábban két cikkünkben is foglalkoztunk az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyforrásokkal. Az elsőben az atomerőművek alkalmazásának előnyös és veszélyes oldalait elemeztük, a másodikban három "zűrös országot" vizsgáltunk meg. Sorozatunk harmadik, befejező részéből megtudhatják, hogy az atomfegyverekből, a kutatóreaktorokból, a tengeralattjárók atomreaktoraiból és a műholdakra telepített atomreaktorokból kivont urán és plutónium hogyan helyezhető biztonságba, illetve milyen módon lehet hasznosítani. 2010-ben Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit.

Mint azt korábbi két cikkünkben is részletesen olvashatták, atomfegyvert erősen dúsított uránból vagy plutóniumból lehet építeni. Fegyverminőségű urán a természetes urán izotópösszetételének alapos megváltoztatásával, a könnyűizotóp részarányának megnövelésével érhető el. A plutónium nem fordul elő a természetben, a nehezebb uránizotópból jön létre atomreaktorokban. A reaktorból kiemelt fűtőanyagból veszélyes és bonyolult technológiával (ún. reprocesszálás) vonják ki a plutóniumot. Az urán dúsítása és a plutónium kivonása drága, bonyolult, nagyipari technológia, reálisan csak állami keretekben valósítható meg.

Terroristacsoportok és szegény, műszakilag nem kellően fejlett államok számára - saját urándúsítási lehetőségek, illetve fűtőanyag-újrafeldolgozó üzemek híján - az alapanyag más forrásokból való, illegális megszerzésére nyílik csak lehetőség, ha atomfegyvert akarnak létrehozni. Kellő mennyiségű erősen dúsított urán birtokában az uránbomba megépítése már nem túlzottan nehéz műszaki feladat, erre már jól szervezett terroristacsoportok vagy egyes államok is képesek lehetnek. Az ún. ágyútípusú bomba könnyen megépíthető (az atomfegyverrel rendelkező államok ma már nem ezt a megoldást alkalmazzák), a plutóniumbomba építése azonban jóval nehezebb műszaki feladat.

A leszerelési egyezmények végrehajtása során nagy mennyiségű erősen dúsított urán és plutónium kerül ki a szétszerelt robbanófejekből. Erősen dúsított uránüzemanyaggal üzemelnek a kutatóreaktorok, a tengeralattjárók atomreaktorai és a műholdakra telepített atomreaktorok.

A leszerelt tengeralattjárók, a katonai létesítményeknél sokkal kevésbé védett kutatóreaktorok tehát lehetőséget kínálnak hasadóanyag megszerzésére. Ezért egyre erősödő nemzetközi együttműködés keretében hozzáláttak ezeknek a veszélyforrásoknak a felszámolásához. Teljesen megszüntetnék az erősen dúsított urán (HEU - highly enriched uranium) felhasználását a polgári szférában. A HEU-anyagot visszaszállítják a gyártó országba, ahol természetes urán hozzákeverésével kis (low) dúsítású, atomerőművekben hasznosítható uránná (LEU) alakítják át.